Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-08 / 6. szám

Thursday, Feb. 8. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO­A féltékenység pszichopatológiája peleiig l<>leií “ féltékenységet vizsgáltuk, amely löb- bé-kevésbé normális pszichológiai jelenség.'Mind­annyian tapasztaltuk már, milyen nagyfokú lehet bi­zonyos esetekben. Sokan elcsúfították, megölték sze­relmüket, tönkretelték egész karrierjükéi. Ebből is látható, milyen nehéz, megkülönböztetni az egészsé­ges és a. beteg embert egymástól. Nyugodtan mond­hatjuk. hogy nincs cles határ a féltékenység pszichi­kai és pszichopatológiai vonásai köz.ötr. Hamar rá­jöttek arra, hogy a féltékenység egyfajta lelki beteg­ség. Még a közmondás- is azt tartja, hogy a féltékeny ember bolond. Ezúttal c. féltékenységnek azokat u válfajait ta­nulmányozzuk, amelyek már lelki bajoknak tekint­hetők. Három jellemző formájuk van: a neurózis, az isz.ákosság és a pszichózis. A FÉLTÉKENYSÉG ÉS A NEURÓZIS A féltékenység és a neurózis kapcsolata rendkívül összetett, ezért előbb nagy vonalakban ismertetjük a:: utóbbit. Voltaképpen a szervezet testi és lelki működésének zavaraiban megnyilvánuló, a. külvilág­gal való súlyos; összeütközésből származó funkcioná­lis, tehát anatómiailag ki nem múlatható idegbeteg- ség. Az. ilyen személy labilis idegzetű. Mindentől fél, bizonytalan, bizalmatlan mindenkihez, még saját ma­gában sem bízik, magányosnak érzi magát. Ebből a lelkiállapotából ered, hogy nem tud ésszerű dön­téseket hozni, amikor erre szükség van. Gyerekesen viselkedik, önző, félénk. Gyakran menekül a beteg­ségbe, de ilyenkor valóban beteg, nem tetteti magát, örökké fáradt, kimerült, különösen olyankor, ha va­lamilyen megerőltető munkái kell végeznie, vagy ha nagy izgalmakon megy keresztül. Bizonytalan,'nincs önbizalma, nagyon, önző.. Ezért érthető', hogy gyak­ran féltékeny is. ilyenkor hisztériás rohamot is kap­hat. A hisztéria a személyiségéből fakad. Sűrűn elő­fordul, hogy szinészkedik, szeret az események kö­zéppontjában lenni, szereti ha róla beszélnek, szíve­sen veszi, ha szemébe dicsérik. Mindenben túloz, erős szavakat használ még akkor is, ha lényegében semmi sem történik vele. Fünek-fának panaszkodik, hogy kibírhatatlan fájdalmai vannak, ha fáj a foga, munkája, sok nehézségbe ütközik, pedig semmi kü­lönösebbet nem kell lennie, csupán azt.'amit azelőtt. Ha viszont jobban megnézzük, voltaképpen mit csi­nál, kiderül, hogy nagyon szerény képességű. Érzelmi élete igen felszínes, nem tud beilleszkedni a környe­zetébe, nemegyszer gyerekesen viselkedik. Érzései rö­vid ideig tartanak, kedélye nagyon gyorsan változik, könnyen esik egyik végletből a másikba. Ha félté­keny, rendszerint nagy jeleneteket rendez, a haját, tépi, fetreng a földön, szidahnázza a partnerét, zokog, tűvel szurkát gat ja magát, hogy öngyilkossági kísér­lete minél látványosabb legyen, gyógyszereket szed be, de csak annyit, amennyi nem életveszélyes. Tör, zúz, dobál mindent, ami a keze ügyébe kerül, úgy­hogy a lakása egy-egy ilyen veszekedés után való­ságos harctérre hasonlít. A laikusok általában úgy gondolják, hogy csak a nők hisztériásak. Az igazság azonban az, hogy sok­kal több a hisztériás férfi, mint a nő, a neurózis pedig semmilyen kapcsolatban sincs a nemi élettel. A nagy féltékenységi jelenetek után rendszerint vá­ratlan fordulat áll be: az előbb még ordítozó és fe­nyegetőző férfi szerelme karjaiba borul. A nagy ve­szekedés, amelyről azt hihet né az ember, hogy gyil­kosság lesz a vége, rendszerint szeretkezéssel ér végei. Nagy különbségek várniuk az egyes emberek kö­zött. AZ, aki érettebb, az ilyen jelenetek után el­kezd gondolkozni, kihűl a szerelme, és partnerének lassan csakugyan oka lesz a féltékenységre. Gyakran megtörténik, hogy a házastársak egyforma természe­tűek, vagy legalábbis hasonlóak, ilyenkor aztán min­dennapossá válnak c. veszekedések, gyakran válnak el, aztán látványos módon kibékülnek. Ezek a kap­csolatuk azonban sohasem bomlanak fel, pedig a környezetük állandóan ezt jósolja. Ha mégis ■elvál­nak, akkor nagyon szerencsétlennek érzik magukat. Csak akkor nyugszanak meg valamelyest, amikor megöregszenek. Fölösleges sajnálni őket. még kevés­bé tanácsot adni nekik: hagyni kell, hadd'éljenek tígy, ahogyan az nekik legjobban megfelel. NEURASZTÉNIA ÉS FÉLTÉKENYSÉG A neuraszténia a neurózis egy formája, Ideggvön- geség, az. idegrendszer jokozott ingerlékenységével és fokozott fáradékonyságával járó állapot. Rendkívül elterjedt és c. társadalom minden, rétegében megta­lálható, de mégis leggyakoribb a közepes .képzett­ségűek köréhen. Az alapvető nehézségek a lelki élet­ben. jelentkeznek: gyönge emlékezüképesség, feledé­kenyig, fáradékonyság, a koncentrálóképesség hiá­nya. A beteg kevés munka után is kifárad és utána órákon út pihen, figyelmességet és csendet követel, a családjától. Mivel örökké fáradt, a szexuális élei­ben rendszerint lehetetlen, ennek pedig féltékenység' a következménye. Ugyanakkor rendkívül érzékeny, könnyen megsértődik, fölmérgelődik és dührohamot kap. Bizonytalan és bizalmatlan, nem hízik önmagá­ban, önző. Ezen az alapon aztán kialakul a félté­kenység, amely fokozatosan mérgezi a család életét. A féltékenység foka attól függ, hogy az illető pil­lanatnyilag milyen állapotban van. Ha elégedett, ak­kor nem féltékeny, ha viszont idegbaja kiújul, akkor fokozódik a féltékenysége is. Sikertelenségeit partne­rére fogja. Gyakran hangoztatja: „Mi minden lehe­tett volna belőlem, ha nem vagv. Tönkretetted az életemet!" A neurotikus nőknél már nem is lehet határt vonni a féltékenység és a betegségük között. Állandóan sír­nak, kedvetlenek, mindenkire panaszkodnak és elke­seredettek a rossz sorsuk miatt. A féltékenység je­len van mindennapi életükben, és képtelenek bár­mit is változtatni sorsukon. Ilyenkor csak egy valami biztos: az, hogy a férjeik hamarosan megunják állan­dó sopánkodásaikat és keresnek maguknak egy ba­rátnőt, mert szükségük van néhány gondtalan órára. Ebben az esetben aztán a neurózis és a féltékenység csak fokozódik, mert ekkor már tényleges ok van az utóbbira. A féltékenység kialakulásában külön szerepet ját­szik a szexuális neurózis. Ez. nagyon összetett kér­dés, alapos előismeretet követel, éppen ezért nem is foglalkozunk vele, mert sokkal több kárt okozhat, mint hasznot, s nem is egy ismeretterjesztő cikknek a föladata ezt a problémát megvilágítani. Ha azon­ban mégis fölmerül olvasóinkban annak lehetősége, hogy esetleg ez váltotta ki féltékenységüket, akkor legjobb, ha azonnal pszichológushoz fordulnak és vele beszélik meg gondjukat, bajukat. Dr. Vojislav NIKOLIC docens számítógepet vásároltam (folytatás az 5. oldalról) ízlésemet, igényeimet ismerik. Igaz, egy ilyen uta­zás költséges, de ha itthoni barátaim — esetleg e so­rok valamilyen nagyrabecsult olvasója — megvenne kiváló minőségit számítógepemet (ara: 36.000 fo­rint), akkor felszállnek a legközelebbi New York-i gepre. s a 86. utcában, újabb 3 dollar ráfizetéssel be­szereznek egy HP—32E-L Esküvel fogadom, hogy hátralevő időmben se ráfizetéssel, sem anélkül nem kezdek újabb csereberébe, énnél se kisebbet, se na­gyobbat, se kiválóbbat sohasem kívánnék, csendes, deríts, kis igényű és boldog ember lennék, pontosan olyan, amilyen akkor voltam, amikor meg nem volt semmifele számítógepem. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ- voL Ismert tény, hogy az IKKA több mint 25 eve megbízhatóan és eredményeden szolgálja azo­kat, akik Magyarországon kiv’ul élnék és ajándé­kot óhajtanak küldeni Magyarországon élő ba­rátaiknak és rokonaiknak. Az IKKA Főügynöksége a Sobel Oversea* Corp. 210 E 86 St. New York, N.Y. 10Ö28 Telefon: (212) 535-6490 H0 MÓR Kovácséknal viharos veszekedés tor ki. Fel oraval később az asszony kötözi a férj fejet:-- Latod, latod, edes, ki kötözné most be a fe­jed, ha nem lennek melletted? • — Doktor ur, borzasztóan nyom az uj fogsorom, nagyon faj... — Na latja! Megmondtam, hogy olyan lesz, mint a sajátja... é Kovács újságolja, hogy hamarosan Párizsba utazik. Egy baratja érdeklődve kérdi: — A felesegedet is magaddal viszed? — Hova gondolsz? —feleli megbotrankozva Ko­vács. — Ez épp olyan volna, mint Pilzenbe sort vinni! l Az egyik igazgató mondja a hivatalnoknak. — Hallja, Kropacsek, magából nagyszerű bűnöző lenne! — Miért igazgató ur? — Mert a maga munkájának soha sincs semmilyen nyoma... a nőkről Ha a nő csak egy férfiért öltözne, az nem tartana olyan soká. * A férfiak közül mindössze három generáció nem érti meg a nőket: a fiatalok, a felnőttek es az öregek. * Nincsenek veszélyes nők, csak gyenge férfiak. * A nő rendszerint beleszeret abba a férfiba, aki szerelmes bele, mert csodálja annak ízlését. A no es a férfi nem értheti meg egymást, mert a nő a férfit akarja, a férfi pedig a nőt... PÜSH-CORVIN ! [ HUNGARIAN BOOKS. | I RECORDS £ INKA I J 1590 Stcöad Av* (82-83 Si. Utat) á Now York, N. Y. 10028 — (212) 87*8893 V ( Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez e-. A hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu- I ♦ rist , Tuzex befizetohely. Látogassa meg boltunkat New Yorkban a magyar negyed középén. Postán is szállítunk 7 & 'a világ minden tajara. A f Uj magvar katalógust díjmentesen f i______________ küldünk. 14 _ ''Wfl A InlúMjtt $o£> un. U >* i I I iI $ l Aűkkat inJcheAibtr H ^cnitui.CvÁ I ' 1 woJrríí, me^crciiato^vcX .

Next

/
Thumbnails
Contents