Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-04 / 1. szám
Thursday, Jan. 4. 1979. ókul .7 Város születik Az Őrség kapujában Itt épült az első vidéki aluljáró Annvit emlegetjük Vast, mint a kisfalvas települések megyéjét... Néhány hét múlva egv újabb Vassal kell megismerkednünk. A kisvárosok megyéjével. A Rába völgyében, Körmend nagyközség tanácsán dr. Vlasies Mihálv vb-titkárral vesszük sorra a megve kisvárosait. Kőszeg és Sárvar mar rendelkezik a címmel. Január elsején hozzájuk csatlakozik Celldö- mólkés Körmend. A történelmi múlt különböző, de a ma gondjai nagyrészt azonosak mindenütt. Nem véletlen, hogy Celldömólkön külön tanulmány is készült a megyei kisvárosok időszerű problémairól. Mi emelhet egy községet följebb, az áhított városi rangig? Többek kozott a merészség... Az őrség kapujának szamito Körmend 1244-ben nyert vásárvarosi kiváltságot. 1871-ben elveszítette, sót századunknak volt olyan időszaka, amikor meg nagyközségnek sem számított. Amint körmendi sétautamon a Rákóczi úti aluljáróhoz erkezem, természetesnek találom, hogy itt a forgalmas úttest alatt közlekedhetnek a gyalogosok. Még a babako- csi-letoló sem tűnik különleges ritkaságnak. Később a tanácson hallom, hogy ez az ország első vidéki aluljárója. Legalábbis öt esztendeje, amikor az epite- sehez kezdtek, annak számított. És Körmend akkor még nagy község volt... Merészség es bátorság? Alighanem a vasi kisvárosok jövendő életében nagy szerepe lesz az effele vállalkozó kedvnek. Olyasmibe is bele kell vágni, ami a régi szemlélet szerint csak megyeszekhelyekhez, nagyvarosokhoz illik! A távlati varosrendezesi terv — az előbbiek jegyeben — 30—35 esztendőre szol Körmenden. E terv szerint a nemreg még csak vasárairól, kereskedelmi szerepéről ismert település megváltozik, ipari jellegűvé válik. A lakosság létszáma négyevenkent 1000 fővel gyarapszik. így a mostani 12 ezer az ezredforduló táján 18 ezer körül lehet. Tovább fejlődik az Egyesült Gyógyszer és Tápszergvar itteni üzeme — gvermektápszerrel mar Körmend látja el az országot —, a város gvógyszerfellegvárrá válik. Uj otthont kap a Cipőgyár, komoly fejlesztés előtt áll a faipar. Két áruhaza már van a jövendő városnak, s a következő esztendőkben egv lakberendezesi áruházzal gazdagodik. A választék miatt már sokan járnak a környékről Körmendre vásárolni. Még az egerszegiek es a szombathelyiek is megteszik az utat... Mindezzel szemben veszteség is éri a varost, hamarosan megszűnik a főiskola, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Kar; eltűnnek a diákok a Rába partjáról. Elvész velük a diákvárosi hangulat. Sokan sajnáljak. » , Nyugat—Dunántúl gazdag kastélyokban, udvarházakban, Körmend kincse: a Batthyany-kastély. Építészeti, históriai értéké miatt is, de nem utolsósorban azért a lehetőségert, amelyet kínál. — Megszülettek az elképzelések a kastély hasznosítására — mondja Vlasies Mihály. — A Cipőgyár elköltözése után művelődési centrumot alakítunk ki, könyvtárral, házasságkötő teremmel. A lovardából 450 férőhelyes szinház épül. Korszerű, szép színházunk lesz — jövőre avatjuk... A kastély hatalmas épület, de mi nem akarunk zárt ajtókat, üres termeket látni. Nincs például múzeumunk — csak a hely van meg hozzá. Hat majd megharcolunk érte! Kosa Csaba LEZER—HOLOGRAF. A Villamosipari Kutatóintézetben a holográfia felhasználásával vizsgálják a villamos készülékekét es a bennük keletkező' elektromos jelenségeket. • i / HELYREÁLLÍTOTTÁK A NAGYHARSANYI ÁRPÁDKOR! TEMPLOMOT A Szársomlyo-hegy lábánál fekvő', Baranya megyei Nagyharsányban helyreállítottak egy Árpád-kori templomot. Az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói hároméves munkával végezték el a régészeti kutatást es a műemléki rekonstrukciót. Ennek során derült ki, hogy a templom jóval régebbi, mint eddig vélték; szentélye a XIII. szazadban épült, majd a XV. században bővitette'k es a XVIII. században fejeztek be. A helyreállítás közben szép freskókat találtak, amelyeket restauráltak. A kitűnő akusztikájú templomban hangversenyeket is rendeznek majd. A helyreállított muemlek ünnepélyes átadásakor a pécsi Mecsek fúvósötös adott koncertet. KIT KELI TUDNIUK KINK KÜLPOLITIKKJXBÓL < * / t . 1 Mao Ce-tung halala es a negyek eltávolítása nem hozott kedvező fordulatot a kínai vezetes általános politikai irányvonalában. Az uj vezetes közvetlenül Mao Ce-tungtól származtatja hatalmat es céljait, a maoizmus eszmei-politikai örökségére alapozzaegesz tevékenységét; minden lehetséges fórumon megerősítette és dokumentálta hűségét és ragaszkodását Mao Ce-tung emlékéhez és politikai hagyatékához. A KKP XI. kongresszusa programjelleggel erősítette meg Mao Ce-tung hírhedt “három világ elméletét”. Ez a doktrína nyíltan a maoizmus nacionalista szemléletmódjához, torz osztalyszemleletehez s az erre épült kínai egyeduralmi igényekhez torzítja a világhelyzetet és a nemzetközi politikai élet értékelését. Középpontjában a “két szuperhatalom hegemonista vetélkedésének’!, a Szovjetunió “szoci- álimperializmussa” fajultsaganak hazug tetele, a harmadik világháború elkerűlhetetlenségenek kinyilatkoztatása áll. Mint ismeretes, ez az “elmelet” elveti a korunk fő tartalmára vonatkozó marxista osztályálláspontot, es önkénnyel kategorizálja a világ országait es társadalmait. Az ú.n. “első világba” a “szociálimperialistának” minősített Szovjetuniót és az imperialista Amerikai Egyesült Államokat sorolja. Ezen belül azonban — azon a címen, hogy a “szociálimperialista Szovjetunió” tejlődesenek felfelé iveló', az imperialista Egyesült Államok viszont lefelé ivelo szakaszában van — a világ népéi első* számú ellensegenek a Szovjetuniót kiáltja ki. Europa, Ázsia es Amerika fejlett ipari országait minősíti a “második világnak”. Ennek természetét kettős jellegűnek tekinti: egyrészt elnyomóként lep föl a harmadik világgal szemben, másrészt “szenved a két szuperhatalom elnyomásától, beavatkozásától és felforgató tevékenységétől”. Ezért ezek az országok — úgymond — “megnyerhetok a két szuperhatalom, különösen a Szovjetunió elleni harc szamára”. A kínai politika a második világhoz tartozóként kezeli az európai szocialista országok többségét is. A “harmadik világnak” Ázsia, Afrika és Latin- Amerika fejlődő országait tekintik. Kina önmagát is ezek köze az u.n. “elnyomott nepek es nemzetek” közé sorolja, és kinyilatkoztatja, hogy a “harmadik világ” képviseli a vilagforradalom fő' erejet. Ezzel az elmélettel alkot egységes konstrukciót a kínai vezetes gyakorlati külpolitikai programja és irányvonala, amelynek központjában a Szovjetunió elleni “legszélesebb nemzetközi egységfront” létrehozása áll. A “három világ” elmelete, a világháború elkerül- hetetlensegenek tetele, a Szovjetunió elleni legszelesebb nemzetközi egységfront követelése annyira • nyilvanvalóan antimarxista alapállást mutat, oly mértékben hamis, irreális, komolytalan doktrína, hogy valamirevaló társadalomtudósok hajlamosak egyszerűen figyelmen kivül hagyni, a kínai vezetők valamifele sajátos, önigazoló, ideiglenes, taktikai blöffjenek tekintve elemzes nélkül, elvetni. Holott valójában a legkomolyabb figyelmet és felelosseg- teljes elemzest erdemlo tétéiről van szó. Ez az “elmélet” es doktrína a maoizmus sajátos kifejlődésének eredmenye; kifejeződése a maoizmus hatalmi harcokban, nagyszabású kiserletezesekben es szembetűnő kudarcokban lemeztelenedett lényegi tartalmának, a valóság hamis, tudati tükröződésére épült torz osztályszemléletnek. S mint a part- es állami politika alkotmánnyal es egyéb jogi intézményekkel védett alapja és irányelve, ez a doktrína kétségtelenül a maoizmus eddigi legveszelyesebb formája. (A következő közleményünk a jelenlegi kínai vezetőség tudatos bekeellenes politikáját taglalja.)
