Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-01 / 5. szám
6 SZÜLŐFÖLDÜNK Ellentétek Bakócz és a pápa között AMIKOR MAGYAR LEHETETT VOLNA A PAPA MAGYAR , OLASZ, NEMET, ANGOL TÖRTÉNÉSZEK MÜVEI ALAPTAN KÖZLI: DEÁK ZOLTÁN VI. Bakocz Tamas a XII. Lajoshoz irt leveleben Magyar- es Lengyelország királyainak neveben szólott, azon óhajtásukat tolmácsolván, hogy a keresztény uralkodók kozott dulo háborúk mielőbb veget- erjenek és mindnyaian egyesült erővel a török ellen forduljanak. XII. Lajos azonnal válaszolt. Halat mondott neki és uralkodójának, a keresztény világ békessegenek helyreállítására célzó fáradozásaikért. Ha a pápa — úgymond — őszintén felkarolná a beke ügyet, ö szívesen megfeledkezne a sérelmekről, melyet tőle szenvedett; de a közlőtt bekeföltételek hátterében ármány lappang, elfogadásuk Franciaországra gyala- zatot és veszélyt hozna, ezért fölösleges béketárgya- lasokat indítania es biztost küldenie Rómába; mind- azáltal, ha az esztergomi érsek őszinte és biztos béke létrehozásara vezető utat tud találni, mire “jólelküségénél fogva képesnek tartja”, mindig hajlandó rálépni. De ahelyett, hogy az ellensegeskedeseket beszüntette volna, olaszországi serege nagy erellyel folytatta a hadműveleteket. Gaston de Foix április 9-en ostrom ala vette Ravennát és a fölmentésére jövő papai hadat két nap múlva véres ütközetben megsemmisítette. Ezen esemény hire nagy rémületet idézett elő Rómában, annal inkább, mert egyidejűleg tudósítás jött, hogy a franciák egyenesen az örök város ellen nyomulnak, es senki sem remélhette, hogy föl lehessen őket tartoztatni. Hippolyt bibornok mar fölkérte a francia tábornokokat, hogy Róma elfoglalása után, a magyar prímást oltalmuk ala vegyek. A papa első pillanatban arra gondolt, hogy Nápolyba menekül. De csuggedest nem ismeró erős lelkében csakhamar ismét uj reménység ébredt, amint értésére esett, hogy a ravennai ütközetben, a franciak szinten sülvos veszteséget szenvedtek, és hadvezérük elesett. Seregenek ujjászervezéset indította meg és szövetségeseit arra ösztönözte, hogy a habom színhelyét francia területre vigvek at. A magyar prímás Rómában maradt. A lateráni egyetemes zsinat előkészítésében — mint “az egyház és a romai udvar reformja” tárgyában kiküldött bizottság tagja — a zsinat május 10-én történt megnyitása után pedig annak tárgyalásaiban elénk részt vett. Ugyanakkor politikai téren sem szünetelt munkássága. A május 24-i consistoriumban indítványozták, hogy a Ravennanal fogságba esett Medici Janos bibornok szabadon bocsátására a francia királyt egy házi büntetésekkel való fenyegetések mellett szólítsak föl: ezen rideg eljárást ellenezte es azt javasolta, hogy a papa atyai hangon Írandó levélben forduljon hozza. Az engesztelékenvseg és a mérséklet szavat nagy esemenyek némitották el. Május végén tizenötezer svájci vitéz a pápa segítségére indult. Tirolon keresztül Olaszországba nyomultak es a milánói hercegséget hatalmukba ejtették. Ugyanakkor Genua maga razta le a francia uralom bilincseit. A francia sereg, néhány várban őrséget hagyva, visszavonult hazájaba. A pápát Olaszország szabaditoja gyanánt ünnepeltek és a kedvező helyzetet kihasználva, az egyházi államot oly hatalomra emelhette, amilyennel meg soha sem rendelkezett. Romagnát és Bolognát kardcsapás nélkül visszaszerezte. Párma és Piacenza területét, mely ekkorig a milánói hercegséghez tartozott, elfoglalta. A ferra- ri herceg személyesen megjelent előtte, hogv meghódolván, az egyházi átok alól feloldoztatasat kieszközölje. Bakócz Tamás ily körülmények kozott tétlenségre volt kárhoztatva. Csak az 1512, év vége fele lep ismét elöterbe, mikor Lang Máté gurki bibornok- puspók, mint Miksa császár követe Rómába érkezett, hogy uralkodójának a pápa vezérlete alatt allo szövetséghez csatlakozása iránt egyességet kössön. A pápa az esztergomi bibornok-érseket, három más bibornokkal, bízta meg, hogv az ö nevében a tárgyalásokat vezessék. Ezek rövid idő alatt mindkét részre nézve kielegi- tö eredményre vezettek. A császár lójelentette, hogy a pisai zsinat végzéseit érvényteleneknek tekinti és a laterani zsinat határozatainak aláveti magat. A papa viszont megegyezett abban, hogy a milánói hercegséget Sforza Miksa, mint császári búbért bírja és ígérte, hogy a velencei köztársaságtól Verona és Vicenza átadását a császár reszere ki fogja eszközölni. A papa kerdesekkel es fenyegetésekkel igyekezett Velencei rávenni, hogy a császár követeléseit teljesítse. A signoria ellenben minden eszközt fölhasznált, a magyar prímás tamogatasat is igénybe vette, hogv a súlyos áldozatokat magatol elhárítsa. Azonban a pápa hajthatatlan maradt es uj szövetségese kedveert kész volt a régivel szakitani. Ezzel Velencei arra kényszeritette, hogy ellenségéhez, a francia királyhoz, közeledjek és vele alkudozásba bocsátkozzék. A magyar prímás pedig ismét készületeket tett, hogy Rómát elhagyja. Ekkor, január utolsó napjaiban, a pápa megbetegedett. Erős lazak támadták meg szervezetét. Soká dacolt a kor hatalmával es ágyából nem szűnt meg az egyházi és politikai ügyeket intézni. Amikor pedig a halál közeledését érezte, a gyászszertartások részletei iránt intézkedett. Gondoskodni kivant arról, hogy méltó utód foglalja el helyét. Megújította a régi időktől fogva fönnálló egyházi törvényeket, melyek súlyos büntetéseket szabnak azokra, kik a pápaválasztásnál szavazatukat netán aruba bocsáta- nák. Ismetelten intette a bibornokokat, hogy lelki- ismeretesen jarjanak el és egyedül az egyház érdeket tartsak szem előtt. Az iránt, hogy kit óhajtana utódjául, nem nyilatkozott. A diplomáciái körökben elterjedt hírek szerint, csak arra kerte volna a bibornokokat, hogy ne válasszak meg a magyar prímást* kétségkívül attól tartott, hogy az ő politikáját föladva, Bakocz Velen cével és Franciaorszaggal kibékülne. Thursday, Feb. 1. 1979. A HERENDI MIRE-MARE. A Herendi Porcelángyár termekéinek több mint háromnegyed részét tőkés országokba exportáljak. Egyik legkeresettebb a Mire-Maré elnevezésű étkészletük, amelyet először mexikói megrendelésre készítettek. Ugyancsak kedveltek az óperzsa mintázatú^ étkészletek is. A kepeken: Szabó Tanosné festi a Mire-Mare készletet. Az óperzsa mintás étkészlet a gyár múzeumában is látható. Az ország közepe Járt-e valaki az ország középén? Egyáltalán: hol az ország közepe? A válasz: a szélességi és hosszúsági fokok szerint az ország közepe Pest megye területén, az Örkénytől 8 kilométerre levő Pusztavacs középpontjától két kilométernyi távolságra, északkeleti irányban. Hozzá legközelebb eső lakott település Viktor-major. 1978-ban az Országos Környezet- es Természetvédelmi Hivatal, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága kezdeményezesére a Kartográfiái Vállalat kijelölte az ország középpontját, amelynek földrajzi koordinátai: földrajzi szélesség = 47 11’, földrajzi hosszúsága = 19 30’. Ezután megbízást adott Kerenyi József építésznek egy emlékmű megtervei t zesere. Azóta már ünnepélyesen átadtak az elkészült emlékművet, a jeltornvot, ami minden hivalkodás, feltünöskódés nélkül, es mégis figyelmet vonzo módón áll a tájban, tetején egy aranygombbal. A torony magassága 11 méter, faépítmény, torony alak- zatu és segédberendezéseivel együtt szellemesen, szemléltetően tanit csillagaszati jelenségek megértésére, földi es égi dolgokban való eligazodásra. \ RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA .1437 THIRD AVENUE, NEW. YORK. N. Y. (A Sl-Jk Street sarkán) — Telefon: LE i-HM. Mignonok, születésnapi torták, i»ir«v*«inni, Uyr. Mltzvah'torták. — Postán «állítunk as órásig | minden réwtbe. — Este 730-lg nyitva
