Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-01 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 1. 1979. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, except 3rd & 4th week in July bj Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban es Kanadában egy e’vre 15.- dollar félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy evye 18 dollár félévre 9.50 dollár A munkások nyugdija és a Legfelsőbb Törvényszék Napirendre tűzni a közegészségügyi törvényt A kongresszus 96. ülésszakának megnyitása alkal­mat adott arra, hogy a képviselóhaz és a szenátus ve­zeti tagjai véleményt nyilvánítsanak arról, mit var­hat az ország népe ettől a kongresszustól. A felsorolt problémák között találtuk: Alaszka területének milyen része legyen köztulaj- j donban ? A szövetségi kasszából fedezzek-e a kongresszusi je­löltek kiadásait? Csókkentsek-e a nagyvarosokban adott szövetségi támogatást? Módositsák-e a szövetségi Munkás Törvényt? Felállitsanak-e egy külön közoktatási minisztériumot? Mentesitsek-e a teherszallito es vasutvallalatokat a szövetségi kormány ellenőrzésétől? Fenntartsak-e az országon belül termelt olaj áranak rögzitéset? Jóváhagyják-e a SALT II. Egyezményt? Továhagyják-e a nemzetközi kereskedelmi szerződést, amely tiltja a vámsorompo emeleset? jóváhagyjak-e Carter elnök Kina-politikájat? De sem a konzervatívok, sem a liberálisok egy szóval sem tettek. említést egy Országos Egészség- ügyi Törvényjavaslat eloterjesateserol. Nem meglepő, hogy a monopobvállalatok szószó­lója ezt mondta: “Ez a kongresszus nem lehetne jobb, ha mi rendeltük volna’meg.” (Wall Street Journal, 1979. jan. 15. 2 old.) Vérszemet kaptak a monopolisták, miután a kong­resszus 95. ülésszakán számos jelentős eredményt értek el. Most, 1979-ben ezeket az eredményeket újabbakkal óhajtják tetőzni. Ok es a kongresszus tagjainak nagy többségé a Californiaban elfogadott 13-as propoziciot az ameri­kai nép politikai jobbratolódásának jelekent köny­velik el. A tény természetes az, hogy Californiaban i a polgárok abban a hiszemben szavaztak a 13-as pro-- pozícióra, hogy az a lakosság részére lényeges adó­kedvezményt nyújt. Nem tudták, hogy az csupán a nagy háztulajdonosok és nagyvállalatok érdekét szol­gálja. A kongresszus tagjainak mai magatartása meg kell, hogy konditsa a vészharangot minden amerikai dol­gozó, de elsősorban a szövetségi nyugdíjból élő 28 millió amerikai polgár, a kis-es kózepkeresetu dol­gozók millióinak számára, hogy képviselőik es sze­nátoraik tudomására hozzák, a kongresszus 96. ülés­szakát nem lehet berekeszteni anélkül, hogy letre ne jöjjön az a torvény, amely hivatva lesz megoldani a nép nagy többségének egyik legégetőbb problémá­ját: az orvosi, korházi és üdülési ellátás költségeinek fedezeset. Kinek az oldalán állsz? “Whose Side are You On?” Énekelte ezt Ön valaha? Ha résztvett valamikor egy szervezési kampányban, vagy egy sztrájkban, akkor nagy a valoszinüsege annak, hogy ön is énekel­te valamikor. Vagy talán a fia, vagy családja vala­mely más tagja. Elég abból annyi, hogy a múlt heten több száz­ezer dolgozó, akiknek nyugdíjjogosultságuk van va­lamilyen üzemben, vagy szakszervezetben, ugyan­csak énekelte e dalt. És a kérdést az amerikai igaz­ságszolgáltatás legmagasabb fórumához, a tekintetes Legfelsőbb Bírósághoz intézték. Kinek az oldalán álltok ti, hatalmas nagyurak, ti bölcs emberek, ti reszrehajthatatlan birak? A dol­gozó emberek, vagy a pénzesekkel egy húron pen- dülo üzleti, vagy szakszervezeti bürokrácia oldalán? Az úgy háttere a következő: Tohn Daniels teherautősofőr 22 évi munka után nyugalomba ment. 22 évig tagja volt a Teamster Union 705-ös lokáljának, amely azzal nyerte es tar­totta meg tagnak, hogy hangoztatta a nagyszerű nyugdijat, melyet 20 évi tagság után kapni fog és amely az ó esetében havi 400 dollárrá rúgott. A nyugdíjalapba neki nem kellett befizetnie, az unió vállalta magára. (Persze a tagdíjakból.) Amikor 1973-ban Daniels kérte a nyugdíj folyósítását, a szakszervezet megtagadta, azzal a kifogással, hogy | 13 évvel nyugdíjba vonulása< előtt egy alkalommal i négy hónapig, saját hibáján kivül, munka nélkül volt. Az unió soha sem tudatta öt arról, hogy ha akár csak egy napot is vészit a munkából, már elveszíti jogo­sultságát a nyugdíjhoz. Daniels ezt csalásnak minősi­ti és beperelte a szakszervezetet. A szövetségi kerületi törvényszék (District Court), valamint a Fellebbezési Bíróság Danielsnek adott igazat. Eltitkolni a feltételeket egy nyugdijajánlat- nál, csalas a szövetségi törvények értelmében, érvel­tek a bírák. De a szakszervezet tovább fellebbezett, a Legfel­sőbb Bírósághoz. Hiszen száz es száz más esetben fosztottak meg munkastagokat nyugdíjjogosultsá­guktól hasonló Űrügyek miatt! Ha most mind köve­telnek a nyugdijak folyósítását, akkor a nyugdíj­alap ugyancsak megcsappanna, de mindenesetre ke­vesebb milliókat úgy kezelnének az azt kezelő pénz­ügyi “szakértők”. De ezenkívül nemcsak a szakszervezetek, hanem üzleti cégek is ezerszámra létesítettek nyugdíjala­pot, némelyek a szakszervezetekkel felesben, néme­lyek egy magukban. Milliónyi munkás dolgozik ilyen cégeknél, abban a tudatban, hogy amikor visszavo­nulnak, számíthatnak egy szerény jövedelemre. Ha tehát a munkásnak joga van teljes információt kapni a nyugdíjalap működéséről, akkor a perek ezreit indíthatnák a különböző nyugdíjalapok ellen és ez sok millió dollárt juttatna a dolgozok zsebébe — ahelyett, hogy azokon sók esetben felelőtlen spe­kulánsok osztozkodnának. A Legfelsőbb Bíróság, mint oly gyakran a múlt­ban, most is a pénzérdekeltségek javara döntött. El­vetette a Fellebbezési Bíróság dönteset, amely Dani­elsnek adott igazat. Powell főbíró, kollegái nevében, kijelentette, hogy “amikor egy munkás résztvesz egy nyugdijegyezményben, az nem befektetés, te­hát a befektetésekre vonatkozó védelmi szabályok nem vonatkoznak rája. Amikor egy munkás eladja munkaerejét a munkaadónak, akkor nem eszközöl befektetést, csupán aznapi megélhetését akarja biz­tosítani”. Powell urnák, a Legfelsőbb Bíróság tagjanak, a bölcsek bölcsének, nemcsak, hogy nincs szive, nem­csak, hogy lealacsonyítja az igazságosság elvét, de még csak annyi fáradságot sem vett magának, hogy megnézze a szótárban, hogy mi is a “befektetés”, íme ez az, ahogy a Webster szótár megfogalmazza a befektetés szó egyik fő jelentését: “A pénzbeli be­fektetés mellett befektetés az, amikor valaki idejet, erejét befekteti jövedelem, vagy haszon reményében”. A nagyüzlet szószólói csak a PÉNZBELI befekte­tést tekintik igazi befektetésnek. De a munkások többségének nincs annyi pénze, hogy értékpapírba fektessen be. jövedelemszerzés végett csak munka­erejét fekteti be, jövedelem reményeben. Powell szerint a munkás csak az aznapi megélhetésért dol­gozik és nem a jövőjének biztosítása érdekében. Ez a nyilatkozat olyan szűkkéblüsegre, olyan tudatlan­ságra, olyan önzésre vall, amely még egy Legfelsőbb Bírósági biró eseteben is döbbenetes. NEW YORKI MAGYAR HENTES JOS. IERTL PORK STORE INC.­* t . 1J508 Secónd A ve V : * New York, NY. 10021 • 78. 4c 79. utcák UUtff. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HÚS, HURKA tS FELVÁGOTTAK BSaBSa^BPBB^BSSSSSaBSaSBSESaBBHHBBBHHMBB Újítsa meg előfizetését! 4 _ SOBEL 1 OVERSEAS S corp. : IKRA ORSZÁGOS * FŐÜGYNÖKSÉG j 210 EAST Min STREET, NEW YORK, N. Y. 100» T . ' — TELEFON: <21» 535-4490 — u- o • ÖRÖKLAKÁS «. # ÉPÍTŐANYAG S ismét kapható az ikkanál : GYÓGYSZEREK és VÁMMENTES • KÜLDEMÉNYEK • BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • FORDULJON IRODÁNKHOZ • mttSTMM • JRJSZIlYATMJSttPVnELETE • aréraaoraaaaraaaéA-

Next

/
Thumbnails
Contents