Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-25 / 4. szám

2 Thursday, Jan. 25. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ AZ ESEMÉNYEK NYOMÁBAN Miért omlott össze a“PfiW TRÓN”? A Pahlevi “dinasztiát” a jelenlegi sah apja, a köz­legényből lett ezredes alapította, aki katonai puccs utján lett sah 1921-ben. Az erősen naci-barát Riza sah 1941-ben angol es szovjet nyomásra lemondásra kényszerült, es fia, a most eltávozott Riza Pahlevi ült a “pava-tron”-ra. Az o uralmát, még ha a “kirá­lyok királya” /shahinshah/ volt is, nem volt egészen zavartalan. Miniszterelnöke, Dr. Mohammed Mos­sadegh 1951-ben szembeszállt vele, amikor államo­sította az olajipart. Ez folytatódott 1953-ig, amikor is a sah el akarta mozdítani tisztségéből Mossade- ghet, de ez nem sikerült. A sah ekkor Romaba me­nekít. De a CIA áltál Kermit Roosevelt vezetésével rendezett puccs segítségével három nap múlva újra elfoglalta trónját és Mossadeghet házi őrizet alatt tartotta annak haláláig. Ezekután gondoskodott ar­ról, hogy ilyesmi meg ne ismétlődhessen, egy szigo­ra és kegyetlenül elnyomó rendszer beiktatásával. ’ Amerikai segítséggel es a CIA tanácsadásával és kiképzésével megszervezte a kegyetlensége miatt rettegett SAVAK /a szerv perzsa nevének kezdőbe­tűi/ titkosrendőrséget. így elnyomott kérlelhetet­lenül minden különvéleményt, ellenzéket, népi és munkás szervezetet, sajtot, rádiót es tv-t, politikai partokat. Mint a jól ismert olasz ujságirónónek, Ori- ana Fallaci-nak mondta 1977-ben: “Higyje el, egy országban, ahol a lakosság háromnegyed része nem tud irni-olvasni, csak a legszigorúbb tekintélyuralom mellett lehet reformokat bevezetni, másképpen nem iut az ember semmire.” Földreformot hirdetett es kiosztott földet a pa­rasztoknak, de nem nyújtott nekik pénzügyi támo­gatást es nem gondoskodott öntözésről. Szavazati jogot adott a nőknek, de nem volt választás, ahol szavazhattak volna. Elhivatottnak tekintette Iránt, hogy fenntartsa a hatalmi egyensúlyt a Perzsa-öböl tájékán, ezert erős hadsereget akart felépíteni; e cél­ból óriási összegekért vásárolta nyugatról es főleg az USA-tól a legmodernebb fegyverzetet és katonai technológiát. Hasonlóképpen ambiciózus gazdasági terveket akart végrehajtani, figyelmen kívül hagyva az ország es a nép szükséglétéit es lehetőségeit. Mindezek súlyos gazdasági valsagba sodortak az országot, amin még a hatalmas olaj-jövedelmek sem tudtak segíteni. Ilyen iparosításhoz Iránnak nem volt úthálózata, kikötői és energia-forrasai. Elkerül­hetetlen volt a szédítő 50 %-os infláció. A sah am­biciózus iparosítási terve sokoldalú hianvt okozott, egeszeben a mezógazdasag karara; mig azelőtt elei­met exportált, most behozatalra szorult. Ilyen körülmények kozott az elegedetlenseg egyre fokozódott es egvre szelesebb retegekre terjedt ,ki. Ennek az elégedetlenségnek lett a megszolaltatója Khomeini ajatolla /papi cim/, aki élesen ellenezte a sah politikáját. Amikor a sah letartóztatta Khome- init, a szabadlábra helyezését követelő nagyszabású tüntetések eredménnyel jártak. Khomeini 15 éve él száműzetésben, jelenleg Pí kornyékén. Egyik nyilatkozatában kijelentett« - a katonaságnak meg kell akadályoznia, hogy az amerikaiak leszerel­jék, megrongálják az Irán által vásárolt modern fegyvereket és kormánya törvényes lépéseket fog tenni aziránt, hogy a sah és rokonai által külföldre utalt pénzeket visszaszerezzek. Különös színezetet ad a fejleményeknek, hogy Carter elnök egy évvel ezelőtt, az újévi ünnepségen, Teheránban, poharat emelte a sah üdvözlésére és megjegyezte, hogy “Iran a szilárdság szigete, ami bizonysága annak a tiszteletnek, imádatnak és szere­tetnek, amellyel a nép fenséged iránt viseltetik.” A mostani forrongások idején Carter elnök foly­tonosan hangoztatta a sah pártolását és a benne való bizalmat. Ennek jegyében küldött a forrongá­sok komollyá válásakor, hivatalos jelentes szerint, néhány tucat “tomegkorlatozásban gyakorlott szak­emberét /más szóval CIA ágenst/ Iranba. A sah egeszen eltávozásáig, minden nap felhívta az ameri­kai követet, hogy megkérdezze tőle, hogy most mit csináljon? Ennek ellenere, az ’’isten kegyelme”-böl királyok királyát elsöpörte a népharag. Ugylátszik, a nepharag hatalmasabb, mint Allah! VŐ. NEM állam polcárok f Az U.S. Immigration and Naturalization Ser­vice kerületi igazgatója jelenti, hogy január 31.-ig kell a nem-állampolgároknak bejelenteni címűket. Minden postahivatalban kaphatók az 1-53 számú kártyák, melyeket ki kell tölteni rá vagy visszavinni a postahivatalba, vagy bélyeg­gel ellátva, postán visszaküldeni. ...........*............................ ................... Ostromállapot Törő kor szagban ISZTAMBUL: Az Ecevit kormány az ország egyes területein a rendkívüli állapot es a rógtónitélö bírás­kodás bevezetesere kényszerült. A drákói szigor cél­ja megfékezni azt az esztelen terrort,amelynek nem­hivatalos adatok szerint a múlt ev januárja óta hét- szazötven ártatlan, többségében haladó ember esett áldozatul. Noha a zavarkeltök kezdetben vallási mezben jelentkeztek, egyre nyilvánvalóbb, hogy a zűrzavar fokozásában elsősorban a ha^ai és a nem­zetközi reakció erdekelt. Az esetenként tómeggyilkossággá fajult terror­akciókért az Alparslan Türkes nyugalmazott ezre­des vezette Nemzeti Mozgalom Partja a felelős. Az első Demirel-kormány, amelyet Túrkes támo­gatott, egész halmaz megoldatlan külpolitikai prob­lémát, káoszt és gazdasági csődöt hagyott maga után. Ezzel a csődtömeggel az 1978. január 1-én hivatal­ba lepett Ecevit sem tudott rfiindeddig megbirkózni. Nem is tudhatott, mert az ország külföldi adóssága nemzetközi szakértők szerint meghaladja a 13 mil­liard dollárt. A munkanélküliek száma is közel 3 millió. Karamanmaras városában a Nemzeti Mozgalom Partja fegyveresei megtámadták a korábban meg­gyilkolt két haladó tanar. temetésén résztvevő to- megetí Több, mint száz halott és ezernyi sebesült maradt a csatatérré vált temetőben. Ez adta a végső lökést Ecevitnek a rendkívüli állapot bevezetésére. A terrorakciók szervezői a bizonytalanság elő­idézésével minden bizonnyal a kormány lemondását akarjak kikenyszeriteni hogy a kormányhatalom a szélsőjobboldali erők kezebe kerüljön. Az aggódó amerikai pénzvilág véleményét tükrö­ző N.Y.Times jan. 22-én vezércikkileg sürgette, hogy a NATO országok, valamint Japán és Szaud Arábia azonnal küldjenek Törökországnak 4-500 millió dolláros gyorssegélyt, nehogy Irán után egy másik “bástyá”-juk is összeomoljon a Közép-Keleten. Kambodzsai szabaságharc PÁRIZS, “Kambodzsa népe elűzte volna a reakciós Khmer Rouge uralmat es a Pol Pót zsarnoki kor­mányt még akkor is, ha Vietnam nem is letezne” — mondta Wilfred Burchett, a neves ausztráliai új­ságíró, “40 eve figyelem az indokinai eseményeket és jelenthetem, hogy a kínai-vietnámi ellentétek fennállnának akkor is, ha a Szovjetunió’ nem is le­tezne. A mindenkori kínai kormányzatok követke­zetesen törekedtek a történelem folyamán Viet­nam politikai es gazdasági meghódítására”. JERUZSÁLEM, Ford, volt US elnök, közep-keleti körútja folyamán tárgyalt Sadat, egyiptomi elnök­kel es Begin, izraeli miniszterelnökkel. Sadat tudat­ta Fordot arról, hogy a sah haragszik Carter elnök­re, mert nem nyújtott neki elegendő támogatást az iráni válság folyamán. LONDON, A szallitomunkasok egy napos általános sztrájkja teljesen megbénította Anglia kereskedelmi életét. Callaghan miniszterelnök katonaságot rendelt ki a sztrájk ellensúlyozására.

Next

/
Thumbnails
Contents