Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-28 / 26. szám

Thursday, June 28. 1979. IQ AMERIKAI MAGYAR SZO 1 A FÁJDALOM A betegek nagy része arra panaszkodik, hogy mihelyt felébred, megfájdul a fejé. Megtörté­nik azonban, hogy a roham fokozatosan vagy váratlanul áll be a nap bármelyik szakaszában vagy éjszaka. A fájdalom rendszerint féloldali, s gyakran közvetlenül a szem, egyeseknél a sze­möldök fölött jelentkezik. Kétféle lehet: válto­zatlan, vagy pedig hasító, amely minden szív­veréssel erősödik. Habár nem mindig erős, mégis többnyire arra készteti a beteget, hogy lefeküdjön, vagy legalábbis ledőljön. Kezdet­ben rendszerint csak a fej említett részére kor­látozódik, csak később terjed tovább. Előfor­dulhat ennek ellenkezője is: előbb nagyobb te­rületen érezhető, beleértve a nyakizmokat is, majd átterjed az elülső részre és megállapodik közvetlenül a szem fölött. Az elmondottak alap­ján megállapíthatjuk, hogy a migrén rendsze­rint a fej egyik felén, a szemüreg fölött, a ha­lánték környékén fordul elő és onnan terjed a fülön át vagy a fölött a tarkó irányába. Ritkábban érinti a gerincoszloppal párhuza­mosan fekvő izmokat, de néha kisugárzik a vállba. Ezért sokan azt hiszik', hogy reumásak vagy gyulladásba jöttek nyakizmaik (fibro-- ~ sitis). A fájdalom olykor más testrészekben is je­lentkezhet. Erősen fájhat a kéz, a tenyér, a láb, de sokkal gyakrabban elzsibbad, mégpedig vagy a rohíim előtt vagy a,roham.alatt. A migrén. „ félrevezetheti az orvost, mert ha a szív tájékán áll be, az azt hiheti, hogy szívrohamról van szó. Ugyadígy ha a báé'tájékáfY fordul elő, Vakbélre*} Z a bél átfúródására, még inkább eperohamra gyaníthat. Nem egy betegen hasmütétet hajtot­tak végre, pedig a fájdalmat migrén váltotta ki. LÁTÁSI ZAVAROK Ügy vélik, hogy a betegek mintegy nyolcvan százalékánál látási zavarok jelentkeznek. Érde­kes, hogy ez gyakrabban történik roham előtt, mint alatt. Káprázás, szikrázás, görbe vonalak, tejútszerű fénycsóva, gyenge és homályos lá­tás, rövid ideig tartó vakság állhat be. Ezek a tünetek tíz-harminc perc múlva elmúlnak. Ezt követően fájni kezd a fej. A roham alatt megváltozik a szem, az arc és a homlok. A szem összeszűkülhet és vörös sé válhat, környékén a bőr megduzzadhat. A betegen rendszerint látszik, hogy szenved. Arcá­nak egyik fele vagy vörös, vagy sápadt; ez a kis verőerek állapotától függ. A halánték felé ha­ladó ütőerek néha kitágulnak és lüktetnek, kü­lönösen kezdetben. Valójában ez ritkán látha­tó, jóllehet a szakirodalom jellemző tünetként említi. FÉNYISZONY A beteget a legkisebb fény is zavarja. Ezt az orvostudomány fotofóbiának, fényiszonynak nevezi. Ez a beteges félelem a fénytől gyakran még azután is tart, amikor a fájdalom megszű­nik. Ha az illető olyan vidéken, ahol fénylő felü­let — például tenger vagy hómező — van, nem visel szemüveget, valószínűleg hamarabb jelent­kezik a roham. A betegek 90 százaléka a roham idején letakarja a szemét, vagy sötét helyiség­be vonul, hogy úgy-ahogy kielégítően érezze ma­gát. Egyesek különleges maszkát készítenek maguknak, hogy megvédjék a szemüket, mert a legkisebb fénysugár is fokozza a fájdalmat, ha a recehártyát éri. Rendkívül ritkák azok a személyek, akik ugyanúgy elviselik a fényt a roham idején, mint előtte vagy utána. Ez nem zárja ki azt, hogy a fejfájás ennek a betegség­nek a következménye. Szamárköhögés K öhögési rohamokkal járó. légzőszeYvi niégbeto ■ gedés: ■ Főként a ' kisgyermekek jeri&.ő 'beteg­sége. Kórokozója a Bordetella pertussis oacilus, amely csekély éÜenállőképességű a külső környezetben. A fertőzés forrása kizárólag a beteg ember. A baj csak­nem kizárólag cseppfertőzés útján terjed. A kóroko­zó köhögés, tüsszentés, beszéd alkalmával a nyálcsep- pekkel a levegőbe kerül, onnan egy része ismét élő sze'Yvététbéi'áS amenftVtbert "at1 fogékony vele szem­ben,"megbetegedés lép fel. A légcső és a hörgők nyál­kahártyáját támadja meg. Lappangási ideje 7—10 nap. A betegség szakaszokból áll: a) A hurutos szakasz 10—14 napig tart, amikor a beteg erősen fertőzőképes és lázas. b) A görcsös köhögés szakasza 3—4 hétig tart. A rohamok többnyire ismétlődnek. Végén a beteg nyú­lós váladékot köhög fel, gyakran hánv. Nem bír lé­legzetet venni, nvakvénái kiduzzadnak, arca elvörö­södik, végül megkékül, nyelve kilóg, amikor hirteien hangosan, húzó, szamárordításhoz hasonló, mély be- légzés következik, és ezután az egész ismét néhány­szor megismétlődik. c) Az oldódás szakasza 2—3 hétig tart. A beteg egyre kevésbé, végül egyáltalán nem fertőző. Egyben a betegség lassan enyhül és megszűnik. Felnőtteknél is előfordul szahiárköhögés, de ez többnyire hűléses betegség képében zajlik le. A hú­zó köhögés nagyon ritka. A kisgyermekeknél rend­kívül súlyos tüdőgyulladást okoz; ez a leggyakoribb oka az elhalálozásnak. Az újszülöttek Menállóképcs- séget gyakorlatilag nem örökölnek. Megelőzés: Gyermekeknél kötelező védőoltást al­kalmazunk. Az oltóanyag megölt kórokozókat tartal­maz. A babát 3, 4 és 5 hónapos korában oltják be. .4 negyedik oltást az iskolába való indulás előtt adjak. Dr. VERÉB Mária a fertőző betegségek szakorvosa iNEWYORKI MAGYAR HENTEsj HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, I ' JOS. 1EIIL FŐIK STOE o I * E '1 * íj - .., S 8' " " I I - Egy évre $ 15.— felévre $ 8.­; Megújításra: $....................................................... | Naptárra: $........................................................... 1508 Second Ave., Név:..................'................... New York, NY. 10021 Cim:~..................7................... « 78. és 79. utcák között. — Telefon: RH: 4-8292 /ip Code:...................... FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK AMERIKAI MAGYAR SZÓ umh— 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 FELHÍVÁS A könyörtelen idő múlik, a szórványma­gyarság idős nemzedékei eltünedeznek s ve- j lük a régi idők tanúi mennek el. Az elmúlt évtizedekben a kivándorolt magyarság vallá­sos és kuli , ális egyesületeinek, lapjainak tárgyi és szí télyes emlékei közül sok elve­szett, mert az utódok számára, sajnos, nem jelentett értéket. A Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete, az Országos Széché­nyi Könyvtár és a Magyarok Világszövetsé­ge ezért arra kéri a lap valamennyi olvasóját és rajtuk keresztül mindenkit, akiknek bir­tokában vannak emlékek a történelmi múlt­ból, mindenkit, aki magnóra tudja mondani, le tudja írni emlékeit, ne hagyják elveszni a múlt értékeit. Teremtsék meg a befogadó országokban azokat a helyi kereteket, intézményeket, amelyeket képesek összegyűjteni, elrendezni és megőrizni ezeket az emlékeket. Felajánljuk segítségünket a gyűjtésben és az elrendezésben is. Gyűjtünk: 1. könyveket (történelem, irodalom, szocio­lógiai, néprajzi, nyelvészeti kiadványok, ta­nulmányok és nem publikált kéziratok, pél­dául disszertációk, amelyeket magyarokról, vagy magyarok írtak), 2. periodikákat (újságok, folyóiratok, év­könyvek, naptárak), 3. alkalmi kiadványokat (egyházak, társa­dalmi, kulturális és politikai szervezetek ju­bileumai, albumai), 4. magyar közösségek, társas, kulturális és politikai tevékenységek egyéb dokumentu­mait (összejöveteli meghívók, programok, röplapok stb.), 5. tárgyi emlékeket (fényképek, zászlók, jelvények, emlékplakettek), 6a Külön felhívjuk a figyelmet olyan fény­képekre, amelyek régi magyar településeket, utcarészleteket, magyar szervezetek épületeit, magyar házakat, munkásotthonokat, templo­mokat, azok magyar szimbólumait, valamint közösségi és munkáséletük egy-egy mozzana­tát ábrázolják (képek, családi, egyleti, egy­házi rendezvényekről, bérharcokról, sztráj­kokról, tüntetésekről stb.), 7. személyes dokumentumokat, naplókat, leveleket, visszaemlékezéseket< (ez -utóbbit magnószalagon is szívesen vennénk, életutak, sorsok, karriertörténetek főbb mozzanatai­nak ismertetésével). Gyűjtésünk mindazon országokra kiterjed, ahol magyarok viszonylag nagyobb létszám­ban éltek: az Egyesült Államokra, Kanadára, Dél-Amerikára, Európában elsősorban Fran­ciaországra, Belgiumra és Angliára. Szívesen fogadunk minden időszakból, minden törté­nelmi emléket. Szeretnénk viszont figyelmü­ket hangsúlyozottan felhívni a két világhábo­rú közötti időszakra, mint amit gyűjtési mun­kálataink középpontjába állítottunk. Akiknek birtokában vannak a felsorolt do­kumentumokból, történeti forrásokból, emlé­kekből és készek azokat hazai gyűjtemé­nyeinkben megőrzésre elhelyezni, a követke­ző magyar intézményeknek küldhetik: MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZETE ' ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE PETŐFI összes költeményei. Az 1219 oldal tartalmú remekmű ára $■ 5.­RENDELJE MEG SAJAT RESZERE Gyönyörű Ajándék! Az öt dollárban benne van a csomagolási ég szállítási díj is. Megrendelhető: Az AMEIUKAI MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003 i * Fejfájás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents