Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-18 / 3. szám

Thursday, Jan. 18. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZ0­7 Egy “milliomos” termelőszövetkezet A mezőgazdasági termeles alakulasat a természeti adottságokon, időjáráson kivúl is sok minden befo­lyásolja. Talán sehol sem olyan erzekelheto ez, mint egy-egy komoly látogatásnál Magyarorszag mai fal­vaiban, a termelőszövetkezetek es tagjaik életeben. A jólét, az általános eletszinvonal emelkedése, a ytüvelodes foka szinte leirhatatlan. Kisközségben, a Pest megyei Dabasi jarasban, Hernádon járunk. 1949-ben 22-en szövetkezetei ala­kítottak itt, 1975 hektárnyi területen. Gyenge ho­moktalajon folyt a gazdálkodás. Rozst, búzát, ku­koricát igyekeztek termelni, s miután öntözési lehe­tőségük sem volt, alacsonyabb talajigenyu növé­nyek, mint a szemes cirok es mustármag termelese- re szorítkoztak. 1960-ban - mondja Nagy István he­lyettes TSZ- elnök - a hernádi Bortermelő Szakszö­vetkezet csatlakozott hozzájuk. Mas falvak, mint a pusztavacsi es az ujhartyani - szövetkezetek is kö­vették ezt. Együttesen mar 7564 hektárnyi terület volt a kezük alatt, ebből 4627 hektár szántó es 367 hektár gyümölcsös. A 22 tagboll432-re növekedtek. Lassan alkalmazottakat is felvettek, akiknek szama ma 3081-et tesz ki. / ' MIT JELENTETTEK A TÁRSULÁSOK? f f f A talaj adottságai nem sokat változtak, de a társu­lások folyamán sok hozzáértő, szakképzett egyen került a TSZ-be. 65 egyetemet és főiskolát, 15 kö­zépfokú technikumot, 75 szakközépiskolát, 45 gim­náziumot végzett. 319 szakmunkás es 10 mérlegké­pes könyvelő került a közösbe. Baromfitenyésztést es feldolgozást kezdtek el. Cserjés László mérnök, a csirkefeldolgozo üzem vezetője ezt be is mutatta. A mostoha természeti viszonyok ellenere 1972- töl nemcsak stabilizalodott a gazdálkodás, de áttér­tek az intenzív fejlesztésre is. Kaldenecker István, a termeles vezetője, buszken mutatott ra, hogy 1976- ra már az egy fore jutó termelésük az ország leg- magasabbjai közé emelkedett. 1978-ban 470 vagon kalászos termest takarítottak be, ami e homokos talajon rendkívülinek számit. 1977-ben 960 millió forint termelési érteket pro­dukált a szövetkezet. / „ A BAROMFIFELDOLGOZO ÜZEM 1972-ben saját erejükből, az epitkezest es techno­lógiát is beleértve, baromfifeldolgozo üzemet szer­veztek. Hunniacoop és Hunniahibrid névén meg tiz más, baromfitenyésztést folytató, szövetkezet­tel társulták. Hollandiából szereztek be a tenyesz- párokat, a legmodernebb keltetőgepekkel együtt. Feladataik közé tartozik a Hunniahibrid Broiler- termelési Rendszer szervezése, a baromfitenyésztés színvonalának további fokozása. 1972 óta célul tűz­tek ki a háztáji gazdálkodás fejleszteset is. Baromfi- ólakat készítettek a háztáji gazdálkodók reszere is, modern villanyórára működő etetesi-itatasi szerke­zetekkel ellátva. A TSZ szolgáltatja részűkre a napos­csibéket es 49 nap múlva ezek ezreit összeszedik es elszámolnák a tenyésztőkkel es hatalmas teherautók viszik a majdnem teljesen egyformasülyű csirkékét a feldolgozó telepre. A teherautó megáll a vágó­műhely bejáratánál és a csirkék percek alatt a futó­szalagon vannak. A szalag végén mar csomagolja is őket a gép. A csirkék egy része természetesen hazai fogyasztásra kerül, de 1977-ben 10.104 q-ot tőkés 9.400 q-t szocialista országokba exportáltak. Egy szállítmány o baromfifeldolgozó kapujában SERTÉSFELDOLGOZÓJUK IS VAN Uj alapokra helyezték a háztáji sertéstenyésztést is. A nagyüzemi sertéstelepet szaporító teleppe vál­toztattak at és malacokat helyeznek ki a háztáji gazdasagokba. Ezek részere is modern ólakat építe­nek. A tápszereket itt is, mint a csirkéknél a szövet­kezet adja a tagok részére. A sertéseket 4 hónapig hizlalják, nem többre, mint 100-120 kg-ra, mert ma már nem zsírra, hanem főleg húsra tenyésztik az álla­tokat és az idő leteltével elhozzák azokat a hazak­tól és akkor történik meg az elszámolás. Megnéztük Kocsis Ferencné háztáji csirketelepet es Senka Ja- nosne 25 sertest befogadó ólját. Senka Tanosne el­mondta, hogy 3 turnust nevel két hét kihagyással és 1977-ben 70 ezer forintot hozott részere tisztán a serteshizlalas. Férjé a termelőszövetkezet foszaka- csa, de a fiatalasszony csak háztartásbeli, nem tag­ja a szövetkezetnek. A falu telve van modern hazakkal, amelyeknek átlagosan félmillió forintba került a felepitese. A sertésfeldolgozó üzem ugyancsak a lehető leg­modernebb. Olyan gyorsan megy a munka, hogy meg csak ideje sincs a sertésnek a visitasra. Fejere villanykeszüléket tesznek két oldalról es az pillanat alatt végez vele es maris megy a feldolgozása. Itt főképpen férfiak dolgoznak. Havi keresetük 3.500- tol 5.000 ft-ig terjed, beosztásuk es képzettségük szerint, de évvégén haszonreszesedes is jár. Az alkal­mazottak is belephetnek, ha egy évig rendesen dol­goznak, de egy családból csupán egy lephet be a szövetkezetbe,igy akarjak biztosítani a háztáji mun­kálatokat is. A tsz-nek tiz sajat kezelésül húsbóltja is van. , ' MEGVÁLTOZOTT ÉLETVISZONYOK Valaha e községek lakossága kénytelen volt a fővarosban alkalmazást keresni. Majd visszatértek a falvakba és kulturált körülmények kozott dolgoz­hatnak. A szövetkezet gondoskodik a szabadidő felhasználasarol is. Sam buszaikon viszik okét szín­házba, jegyek beszerzéséről is gondoskodnak. Egyes brigádok már nemcsak az országot járták be, de kül­földön is voltak. Sajat sporttelepük es üdülőjük is van. Ez utóbbit Tiszakécskén epitettek, A szövetkezetnek kertészeti ága is van. Évi két közgyűlésén es rendszeres termelesitanacskozásokon szólnak a tagok a közösség munkájához, annak vezetesehez. Fodor Erna Porcelán Anyakönyvből választott Vasarely Platános tányérok a Margitszigetre Nem tudni, miként vélekedett volna a francia be­csületrend lovagja, Zsolnay Vilmos, 1865-ben, ami­kor Pécs Város Tekintetes Tanácsától a gyaralapitási engedélyt megkapta, ha valaki azt mondja neki: gyártsanak szigetelőket, villamossági es egyeb ipari cikkeket! Pedig a szazadfordulo után az ipari porce­lán lett a Zsolnay gyár fo profilja. Azóta az itt készült kis méretű porcelán szigete­lőket látni országszerte a telefonpoznakon. A nagy­feszültségű szigetelők azonban, melyeket a KGST közős energiahalozatanál használnak, kétszer akko­rák, mint az átlagos magasságú ember... Persze nem lettek hűtlenek a hagyományos gyárt­mányokhoz, — csészéhez, tálhoz, egyébhez — sem. A százéves “Porcelán Anyakönyvibe — ilyen is van — eddig 1550 fazont, s több mint 500 különféle dekorációt jegyeztek be. Fél évszázada festett egy kígyós díszítést az egykori rrester, az anyakönyv alapjan, azonban a maiak is kepesek azt rekonstru­álni. Nagy keletje van a régi mintás, izleses eozin ét­készleteknek. Vasarely, a festő szeretett volna sajat tervezésű et-és italkészletet rendelni, de mikor meg­látta az Anyakönyvet, inkább abból választott. A ritka darabok azóta el is készültek, s mint illik, a gyári festő alairasa lathato minden egyes darabon. Az aláírás joga jelenti a legmagasabb rangot a porce­lánfestők közt. A Hilton Szálló szép gálateritekei is itt készül­ték, és Zsolnay gyártmány a nemsokára megnyíló margitszigeti Thermal Szálló etkeszlete; a sziget jelképei, a sokszor megenekelt platánfák levelei dí­szítik a tálakat, tányérokat. A szerződés szerint az eltört darabokat evek múlva is pótolnia kell a gyárnak, de — biztos, ami biztos — a pécsiek a meg­állapodás aláírásakor arra kértek a megrendelőt: ha lehetséges, ne geppel mosogassak majd a por­celánokat... Juszt László RENDELJE MEG AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓT Ismerje meg Magyar-Amerika- , f , < legrégibb lápját Gazdag tartalom, magyarországi hűek, színes riportok, szépirodalom, tudományos cikkek, társadalmi és politikai Írások. Kedvezményes előfizetés három hónapra $ L­Megrendelem lapjukat és mellékelek $ 1.-t NÉV........................ CÍM............................................................... VÁROS_____________________________ * i ALLAM....................,...Z!P CODE...«....... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16 St. NEW YORK, NY. 10003 '«■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■«■■■■ft . TÁMOGASSA HIRDETŐINKET

Next

/
Thumbnails
Contents