Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-14 / 24. szám

Thursday, June 14. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO Politikai szemle AZ ELLENZEK E sorok kasakor meg nem irta ala a két államfő a SALT II. egyezményt, de ellenzői már megkezdték felsorakoztatni tüzérségüket a Szenátus jóváhagyá­sáért való sorsdöntő küzdelemhez. Az ellenzék ve­zérkara a Pentagon tábornokai, a hadiipar és képvi­selői a Szenátusban, a legénység a félrevezetett nagyközönség. Az ellenzék előretolt két nagy-ágyúja: két axióma, két feltételezés, melyeket bizonyitek nélkül el kell fogadni. Vegyük sorra azokat es keres­sük a bizonyítékot. Az első a Szovjetunió (SZU) “fenyegetese” (threat); ez alatt nem valóságos fe­nyegetést értenek, hanem a SZU léteben, “dinamiz­musában” rejlő veszedelem fenyegetései, mely csak egy kellő alkalomra vár, hogy az egész világot kato­nai erővel meghódítsa és igájába hajtsa. Ez az 500 évvel idejét múlta, vagy Napoleon-i csalárd elképze­lés a való “fenyegetést *kivánja propaganda felhők mögé bujtatni a hiszékeny nagyközönség elöl: békés egymás mellett elés körülményei között nem lehet feltartóztatni földrajzi határvonalakkal az eszmek megismerését es terjedését. Ezek az eszmek hom­lokegyenest ellenkeznek a fennálló rendszer érdekei­vel, ezeknek a terjedése az a “fenyegetés”, amiről beszélnek, de azt néven nevezni nem kívánatos. Az Egyesült Államok is ilyen eszmek terjedéséből született. Ha a SZU katonai erővel kívánna föld­rajzilag terjeszkedni, azt könnyűszerrel megtehette volna 1945-ben, amikor a szovjet hadsereg a náci hatalom szétzúzása után átkelhetett volna az Elba folyón és katonai túlsúlyával meghódíthatta volna Nyugat-Európát. De nem tette, mert a háborút akar­ta befejezni, és békét teremteni Európában. Ami a másik axiómát illeti; “nem lehet megbízni a SZU-ban, hogy betartja a szerződés feltételeit”, és hogy “ők csalnak”. Nem ülök le szerződésről tárgyalni egy féllel, aki iránt nincs bizalmam és aki, úgy vélem, hogy csal. Az USA kormánya azért ült le a SALT egyezményekről tárgyalni, mert az a sa­ját jól felfogott erdekeit szolgálta és szolgálja. Áll­jon elő az, aki bizonyítani tudja, hogy a SZU 60 éves történelme során csak egyetlen egy esetben is meg­szegte, be nem tartottal szerződésben vállalt kötele­zettségeit. Ezt elismeri a kereskedelmi világ. A II. világháború előtt a SZU az utolsó percig vállalta szerződéses kötelezettséget Csehszlovákia megvédé­sére, mindaddig, amig azt Benes elnök, nyugati nyo­másra, el nem utasította. Roosevelt, Churchill es Sztálin között szerződéses kötelezettség határozta meg, hogy a győzelmes szovjet hadsereg megáll az Elba folyónál. A SALT II. ellenzék mindkét axió­mája a SALT II. jóváhagyásának megtagadása érde­kében, összeomlik a történelmi igazság megvilá­gító fényében. Az ellenzék álláspontját erkölcsi ala­pot nélkülöző, szükkórü anyagi érdekek Ösztönzik. Az nem felel meg az ország népe érdekeinek, sót a SALT II. szenátusi elvetése az USA részére súlyos, végzetes kóvetkezmenyekkel fog járni, es nem fogja szolgálni a nemzetközi bekét. Nyugateuropai szövet­ségeseink is a SALT II. jóváhagyását kívánják. V. 0. egy 13 Éves miami lányt 114 évi börtönbüntetésre Ítélt John Gordon biró egy 85 éves ember agyonűtese miatt, amit az illető négy cinkostársával együtt követett el. 100 HÁBORÚ, 30 MILLIÓ ÁLDOZAT AII.VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSE ÓTA ________RÉSZLETEK DR. HOLLAI ZSUZSA ELŐADÁSÁBÓL A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 139. KÖZGYŰLÉSÉN Az emberi tevékenység méretei rendkívül meg­nőttek, beavatkozása a természeti folyamatokba ki- szélesedett. Az ember kezébe olyan eszközök kerül­tek a tudományos fejlődés eredményeképpen, ame­lyek a természeti egyensúlyt súlyosan veszélyezte­tik, pusztító fegyverként pedig az emberiség egészé­nek vesztét okozhatják. Nem jogtalan tehát az a félelem, amely megjelenik az ember alkotó es pusz­tító képességének ilyen hallatlan méretű megnöve­kedése láttán. Alapvetően fontos megérteni és megértetni min­denkivel, hogy nem a tudomány fejlődése a karos, csupán az eredmények gyakorlati alkalmazasa tehe­ti azza. Ehhez látnunk kell az emberi társadalom létét valóban veszélyeztető problémákat es meg kell ismernünk a tudomány haladása ellenes hangulatok forrásait. A FEGYVEREK VISSZANÉZNÉK A tudományellenes hangulat egyik alapforrása a egyre hatékonyabb, egyre drágább tömegpusztító fegyverek előállítása; az imperialisták legagresszi- vebb, maroknyi, de óriási hatalommal rendelkező fegyvergyárosainak szédületes profitja érdekeben folytatott fegyverkezési verseny, aminek az iparfej­lesztés zöme alá van rendelve. A 28. Pugwash-kon- ferencia 1978. szeptemberében megállapította, hogy a globális évi fegyverkezesi költségek hússzor any- nyit tesznek ki, mint amennyit a világ fejlődő orszá­gainak kormányai összesen költenek az oktatásra es egészségügyre. Az 1945-től 1978 közepéig több mint 100. helyinek nevezett, kíméletlenül pusztító hábo­rú szinte mindegyikét a harmadik világban robban­tották ki a gazdaságilag fejlett országokból vásárolt fegyverekkel. Harmincmillió ember halt meg, és az anyagi javak es a környezetrombolás következmenyei szinte felmérhetetlenek. De a fegyverek visszanéznek! A vietnami háború­ban alkalmazott embertelen módszerek hatása nem­csak pszichológiai szempontból volt pusztító az Egyesült Államokban. A biológiai fegyverek közül például a leveleket, növényeket pusztító “Agent Orange” nevű lombtalanitó ugyanazt az ember által előállított egyik legsúlyosabb mérget tartalmazta, mint ami az olaszországi Sevesoban történt tömeg- katasztrofat okozta. Nagy megrázkódtatást okozott az USA-ban, hogy azoknál, akik a vietnami háború­ban ezt a lombtalanitöt permeteztek, és jelenleg ve­teránok, 1978-ban a vietnami áldozatokhoz hasonló súlyos idült mérgezési tünetek leptek föl. A TERMÉSZET ÉS A VASVILLA A teljesen békés célokra használt uj technikák, uj vegyszerek, uj gyógyszerek alkalmazásának is megvannak az árnyoldalai. A legkülönbözőbb vegyi anyagoknak lehet mér­gező, rákkeltő, magzati károsodást vagy egyéb be­tegséget okozó hatásuk. A vegyi anyagokkal való (akár méhen belüli) érintkezés után gyakran 30 év is eltelik egészségkárosító hatásuk felléptéig. ETIKAI PROBLÉMÁK Az egészségügyi ellátás költségei rendkívül me­redeken emelkednek világszerte. Határozottan fel­merült etikai kérdés, mire kell több pénzt költeni: kevés beteg rendkívül specializált, nagyon drága kezelésére vagy a tömeges betegellátás színvonalá­nak javitására. A kérdést nem helyes igy feltenni, mert ami ma draga es a tömegek szamara alig hozzá­férhető, az a fejlődés eredményeképpen holnap ol­csó és hozzáférhető lesz. Az egészségügyi színvonal kérdésénél sose felejt­kezzünk el arról sem, hogy a világ nagyobb részét alkotó fejlődő országokban gyakran még a legele­mibb egészségügyi ellátás feltételei is hiányoznak. Sok izgalmat és uj etikai kérdéseket vetett fel az első sikeres lombikbébi és az a tény, hogy az ondó mélyfagyasztásos konzerválása által korlátlan számú asszonyt lehet egy férfi ivarsejtjeivel megtermekenyi- teni. Jogos a tiltakozás az elmebeli eltérések miatt végzett, es a személyiséget megváltoztató, az agy­szövetet sebeszi vagy más utón tartósan károsító, tudományosan megalapozatlan beavatkozások ellen. A tudomány eredményeinek es a gyors fejlődés okozta problémáknak az egybevetése alapján nehéz elképzelni helytelenebb, tudománytalanabb kérdés- feltevést, mint amikor azt kérdezik: az ember védel­mében nem kellene-e lassítani, vagy megállítani a tudományos haladast? Hiszen a tudomány az ismere­tek állandó növekedését, fejlődését jelenti. Az em­beriség egész eddigi története bizonyítja, hogy a tudomány fejlődése az emberi haladást, az emberi élet szebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá válását ered­ményezte. Alapvető kérdés azonban, hogy a tudomány által feltart uj eredmények felhasználása, elsajátítása mi­lyen társadalmi körülmények között történik. Mi a mozgatórugója az uj tudományos eredmények gya­korlati megvalósításának; a nagyobb profit szerzése vagy a társadalom széles rétegei életkörülményeinek folyamatos javitasa, a Föld egész lakossága számára jobb emberhez méltóbb élet biztosítása. A MOZGATÓRUGÓ A szocialista országok, hazánk társadalmi rend­szere és tudományos elveken nyugvó tervgazdasaga lehetőséget ad arra, hogy a tudományos és technikai forradalom vívmányait minél eredményesebben tud­juk a társadalom egeszenek javara fordítani. A környezetkárosítás már nálunk is felismert szá­mos komoly hatasa elleni küzdelem mellett az eddi­gieknél hatékonyabban kell kihasználnunk szocialis­ta társadalmunk adta lehetőségeket a gazdasagilag fejlett tókés országokban, a tudományos es technikai forradalom talaján kialakult életminöség-romlas megelőzésére. 's A tudomány minden erejét a fejlődés gyorsítása, körültekintő tervezése, a tudományos es technikai haladás ütemének novelese érdekeben kell össze­fogni. Ennek lehetősége nálunk a társadalom belső erejéből adódik. Ezek a törekvések törvényszerűen találkoznak a haladó emberiség érdekeivel szerte a világon, ezért megvalósításuk során számíthatunk a hazánk hatarain tül élő kutatók, minden haladó tu­dós egyetértő támogatására. _5

Next

/
Thumbnails
Contents