Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-07 / 23. szám

Thursday, June 7. 1979. ÁRVÁCSKA Azt hiszem, ez a könyv egyedül all a világiroda­lomban. Nekem legalábbis. Nem ismerek ezen kivül még egy regényt, mely a lelki gyötrelmet olyan átü­tő hatással adna át, mint ez az olvasónak, olyan hatással, hogy egyenesen tűrhetetlen fájdalomként elem at s ahányszor olvasom, egyre novekvőbben. Ez ugyanakkor az írói képesség diadala, az iró szándékának tökéletes megvalósítása. “Azt szoktam mondani, olyan regényt szeretnék írni, amely úgy hasson, mint a fogfájás — irta az Árvácska befejezé­sekor naplójegyzeteiben, folyóirataiban, a Kelet Né­peben Móricz Zsigmond. — Mi bánt? En egy jajkiál- tast akartam kiadni magamból: de ha az ember azt a jajszót kürtőn adja, akkor kürtszó lesz belőle!” Valóban, tisztazengésü, rezzenetlen hangú kürt­I . . ' H | , .»I szó ez — vagyis az iromuveszet minden eszközének birtokában megirt ragyogó tisztaságú elbeszélés. De ez a “kürtszó” mar olyan hevületű, hogy fáj, "mint a fogfájás” az olvasónak is, mert érezni rajta: az iró milyen intenzitással szenvedett együtt hősével,a le­lenckislánnyal, akinek kálváriáját beszéli el. szenvedő és kizsákmányolt, de az öntudat felé tapo­gatózó tagjanak. 1940-ben irta Móricz az ÁRVÁCSKÁT. Ez az az esztendő, amelyben a “különös háború” mozgó há- boruvá változik. Ez az a háttér, amiben az Árvácska születik. Az embertelenség okozta kínok egyre mélyebb bugyraiba süllyed Csőre, de szivében tisztán hordoz­za az igazság és a szeretet vágyát. Ezt a könyvet érvé­nyesen lehet olvasni úgyis, hogy az ember szeretet- revágyása, igazságkövetelésének hőséneke — ezeket az erenyeket mutatja fel egy világban, amelyből a hatalom minden eszközével próbálják éppen ezeket kiirtani. S mert ezeket tökéletesre metszett, takaré­kos eszközökkel megvalósított tipikus jellemek so­rán tudja érvényesíteni; mert kiszabott pályáján, mint a gyorsvonat rohan a kis Csőre sorsa a végső tragédia fele, hogy az év végén az elnyugvás szavai egy más világ,egy más jövő reményének szikráját csillantsák fel — azért olyan csodálatos remeklés ez a regény. A pacsirta vezércikket akart mondani— de a dal örökérvényűen zeng, korokon és tarsadal­» , ft I makon at, az emberi szenvedésről, az emberi szere­tetvágyrol, az igazság mindnyájunk szivében élő, kioithatatlan követeléséről. „r Nagy Peter Atomerőművek Április 12-i számunkban megjelent Írásomban az atom-erőművek biztonságáról szóltam, abból az al­kalomból, hogy az illetékes felügyelő hatóság öt atomerőmű lezárását rendelte el, biztonsági hiá­nyok miatt. Ezt két hettel azelőtt Írtam, hogy a Middletown, Pa.-i Three Mile Island atomerőmű balesete megtörtént. Ez, és az azt követő fejlemé­nyek megalapozták es megerősítettek az írásomban kifejtett aggodalmakat. Ez a baleset megrázta és megingatta a nagyközönség bizalmat és imadatat az atomenergia iránt, amely, mint egy csodaszer, meg fogja oldani komoly energia-problémáinkat, hogy lehessen majd tovább pazarolni a természeti kincse­ket. Atomenergia-tudományunk kutatói meg nem tudták idáig megtalálni minden kapcsolatos problé­ma megoldását; i -ek között első helyen áll az üze­mek biztonsága, amelynek hiányai végzetes vesze­delmeket okozhatnak — ez a Three Mile Island ese­tében, emberi beavatkozás nélkül, szerencsére el­maradt —, egyrészt, másrészt pedig még nem sikerült a salakanyagok eltakarításának örök időkre bizton­ságos, veszélytelen módját megtalálni. Ez a baleset felébresztette az országot, sőt az egész világot az atomenergia termeléseben rejlő ve­szedelmekre. Ez az aggodalom most hozzákapcsoló­dott unokatestvéréhez, az atomfegyverek miatti aggodalomhoz. Ami a közönség nyugalmat különö­sen megbolygatta, az az,hogy a további fejlemények éles fényt vetettek az energiaipar magánvallalati vezetőinek haszonhajhászásból eredő lelkiismeretlen és felelőtlen magatartására, amikor veszélyekre uta­ló figyelmeztetéseket kézlegyintéssel intézték el, megtörtént baleseteket eltitkolták a nagyközönség és a hatóságok elől, nem riadva vissza bűntények elkövetésétől sem (Karen Silkwood esete). Megmu­tatták, hogy az atomenergia-ipart nem lehet magán­kezekre bízni, a magánipar nem érdemelte meg ezt a bizalmat, hiszen meg most is igyekeznek folytat­ni a bajok eltitkolását. Ugyanakkor, megingott a közbizalom a felügyelő hatóságok iránt is. A ható­ság, a Nuclear Regulatory Commission (NRC), ha­bozott, huzavonazott, nem volt kepes a baleset va­lóságos mivoltát és veszélyét nyíltan megállapítani és annak megfelelően határozottan intézkedni, kése­delem nélkül. Erős a gyanú, hogy a felügyeletet gya­korlók részrehajlással viseltetnek a felügyelendők iránt, érzelmi vagy anyagi okokból eredendően. Sajnálatosan, ez áll minden más felügyelő jellegű hatóságra is. A mai (május 8.) újságot olvasva: a Three Mile Island-i balesetről az első bejegyzés a kezdet után 10 órával történt, a hatóság (NRC) csak két nappal később értesült; egy Niagara Falls környéki községben, a lakosság aggodalmára, az ott a II. világháború óta, egy 165 láb magas betonsiló­ban és fűvel borított dombokban raktározott rádi­umot és uránt tartalmazó 1757 tonna salakanyagok sugárzást szivárogtatnak; Elizabeth, N.J.-ben óriási mennyiségű mérges rádiumot tartalmazó vegyszere­ket szemétként raktároznak bádogolajhordókban, egy nyílt utcán levő telken, elrozsdásodva és szivá­rogtatva a veszedelmet. V. O. WASHINGTON, D.C. A Külügyminisztérium sajná­latosnak és a közép-keleti beke ügye szamara ártal­masnak minősítette az izraeli kormány uj települési intézkedéseit a megszállt arab területen. ~ Móricz Zsigmond Csibével 1937-ben. Móricz életrajzából tudjuk, hogy ennek az anya­gát Csibétől kapta, az esti.Duna-parton talált Pesten kallódó apátlan-anyátlan kislánytól, akit örökbe fo­gadott, akit taníttatott, s aki meséivel, egy ismeret­len és élményvilág előtárt darabjaival táplálta az iró utolsó éveinek alkotó képzeletét. Ha majd rendelke­zésünkre állnak Móricz naplói, megállapíthatjuk: mennyi ebben a regényben a közvetlen valóság, s mennyi az irói fantázia munkája. Az iró szerint Sem­mi: ö csak a valóságot irta meg benne. “Ilyen köny­vet még nem Írtam, ennek a legkisebb mondata is magából a nyers életből szállott fel, mint a mocsár­ból a kénes gőz. Az ÁRVÁCSKA csak azért regény, mert a pacsirta sem tud másképpen vezércikket mondani, csak énekszóban” A kis lelencgyerek, akinek se apja, se anyja — tu­lajdonképpen még neve sincs, hiszen amit adtak ne­1 i | f f i ki: Állami Árvácska, inkább gonosz tréfa, mint való­ságos név — szinte abban a pillanatban tűnik fel az ' elbeszélésben, amikor öntudata ébredezni kezd, s a történet a megváltó tüzhalálig követi szenvedéseit. Móricz irásmüvészetében úgyszólván feltűnésekor felismerték azt a nagy újságot, hogy elsőként latta meg es ábrázolta a parasztság osztalytagozódasat. Ez ma már tálán közhelynek tetszik — mint a tény: a parasztság tagozódása, mind a Móriczra vonatkozó megallapitas— de a maga idejen forradalmi jelentő - ségü volt irodalomban, társadalomban egyaránt. Egy­szerre, s egy nagy formátumú iróegyéniség elhitető erejevel osztotta szét a parasztság patriarchális-idil­likus erenyeibe vetett hitet s mutatta be a modern (vagy inkább modernúlo) magyar társadalom fontos, SVeöres Sándor: EGY VÁNDOR LÉPEGET A falu szélső palánkjain túl egy vándor lépdegél. Megáll, körülnéz, megint elindul, rongyait fújja szél. Ut mentén vágott göcsörtős bottal elűzi az ebet. Égről vigyázza huszonnégy angyal: egy vándor lépeget. SOBEL ■ OVERSEAS ! i CORP. i Í IKKA ORSZÁGOS j • FŐÜGYNÖKSÉG j |210 EAST 86th STREET, NEW YORK. N. Y.-tOMí | | — TELEFON: (212) 5354490 — I MŰSZAKI CIKKEK j i ÉPÍTŐANYAG ! IRKÁNÁL j I GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES !- ,, KÜLDEMÉNYEK , ' | BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT V II FORDULJON IRODÁNKHOZ UTAZÁSI IRODA IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE--------------------------------------------------------­. * - : - -fc. & .— | 8 _-.AMERIKAI MAGYAR SZÓ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents