Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-07 / 23. szám

méltó lesz régi híréhez ? Felújítják a Hortobágyi csárdát-----------------------SZÜLŐFÖLDÜNK Dolgozik a salétrom, hámlik a malter, szóval fe­lesleges volna titkolni a Hortobágyi csárda közel három évszázados múltját. Mert, aki nem tudna, a betyarvilágot idéző romantikus fogadó az idei nyá­ron lesz 280 eves. A vendéglátó matuzsálem fölött sem szálltak el nyomtalanul az évek, ott is megdolgozta magáét az idő. Bármilyen masszív is az épület fundamentuma, vaza, a közel háromszáz év alatt (csoda?) megrogy- gyant tetőszerkezete, hámlásnak indult fala, korha­dásnak eredt padozata. Kidölt-bedölt falu az Európa- szerte ismert keresett pusztai nevezetesség, az évszá­zadok során megannyi természeti és történelmi vi­hart megért csarda. Télén valóban pusztai a kép. A termeszét elhalá­sa jellemzi a csárdát is. Ritka a vendég, ritka a csú­szós utak miatt az utazó is. A csárda télen inkább csak a helyi lakókat látja vendégül évek óta. A Budapesti Műszaki Egyetem szakértői megvizs­gálták az építményt és jegyzőkönyvben rögzítették véleményüket. A puszta éke már nem sokáig állja az időjárás viszontagságait. A fundamentumtól a ké­mény tetejéig felújításra szorul. A Hajdu-Bihar megyei Tanács Tervező Vallalata már dolgozik az épület felújításának elképzelésein. Az előkalkulációk szerint a megyei Vendéglátó Vál­lalat (az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőséggel karöltve) három millió forintot költhet a csárdára. Akad kivitelező is: a balmazújvárosi Fa-, Fém- és Építőipari Szövetkezet megértéssel fogadta a meg­rendelés bejelentését. Úgy néz ki, vállalják is a mun­kák elvegzeset. A tervek szerint egy év múlva bont­ják meg a tetőszerkezetet és még ugyanabban az esztendőben a pincetér kialakításával be is fejezik a felújítási,bővítési munkákat. Félreértés ne essék: a bővítés nem toldást jelent. A csarda külső .formája érintetlen marad. A belső termek praktikus átalakításával javítják, gyarapítják a vendégfogadás feltételeit, lehetőségeit. Külön ter­meket alakítanak ki, felújítják a csárda berendezé­seit is. Az eltelt kétszáznyolcvan esztendő során nem kapott , most végre kap generáljavitást a Horto­bágyi csárda. A munkák végeztével újabb évtizedek­re meg lesz a garanciája annak, hogy a csárda méltó legyen régi híréhez, rangjához. Román Dénes Évente hétmillió megrendelést ISMÉT NÖVEKSZIK A KISIPAROSOK SZÁMA A FŐVÁROSBAN Az utóbbi években jelentősen megnövekedett a szolgaltatasok iránti igény. Kielegitéséböl mind na­gyobb részt vállalnak a kisiparosok, akiknek munká­jára kedvezően hatottak az elmúlt két évben eletbe lépett uj jogszabályok — ezt állapították meg a KIOSZ budapesti választmányának ülésén. A budapesti kisiparosok létszáma a negyedik öt­éves terv időszakában 20 százalékkal csökkent. 1976-ban 14.888-an voltak, az uj rendelkezések kö­vetkezteben azonban tavaly már 15.634-et ért el a szamuk. Ennek egyik oka, hogy bevezettek a szol­gáltatásra jogosító működési engedélyt. A képesítés­hez kötött iparokban általános követélménnyé tet­tek* a szakmunkásvizsgát, ezzel is hozzájárulva a szolgáltatások magasabb színvonalához. Az ellátatlan területeken ma már a kisiparosok több szakmába vago, úgynevezett vegyes javitótevékenységet is vé­gezhetnek, a kezdők pedig 2 helyett 3 évre kap­nak adomentesseget. A fővárosi kisipar szolgáltatásfejlesztési tervének eddigi végrehajtása kedvező képet mutat: lakáskar- bantartisban már meghaladták az 1980-ra tervezett szintet, és jó ütemű a fejlődés a gépkocsija vitásnál, valamint az elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál. Lemaradás csak a textiltisztításban ta­pasztalható. Ma a fővárosban a szolgáltatások 25 százalékát latjak el a kisiparosok, es ez körülbelül hétmillió megrendelést jelent évente. V. Zs. • a TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! Magyar emlékek Belgiumban Magyar honfoglalás-kori emlékekből, s az V—VII. századból való hazai longobard, hun és avar régé­szeti leletekből álló kiállítást — ékszereket, fegyve­reket és kerámiákat — indított útnak a székesfehér­vári István király Múzeum Belgiumba. A csaknem hatszaz népvándorlás-kori leletet tartalmazó anya­got — az István király Muzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum es egyeb múzeumok gyűjteményének leg­szebb darabjait — a belga népvándorlás-kori emlé­kekkel közös kiállításon mutatják be .március else­jétől Mariemontban. .......... • SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPJÁT ünnepelte Radics József pécsi Pellérdi úti otthonában, ahol tíz gyer­meke, húsz unokája, 27 dédunokája es két ükunoká­ja köszöntötte a tisztes kort megért földműves em­bert, aki mellett ünnepelt 91 éves felesége is. Mind­ketten jó egészségnek örvendenek. I* PÜSKI-CÓRVIN 1 ! HTOGABIAN BOOKS. j I BECOBDS fi IKU I | 1590 Storni (82-83 31. kőül i I N«w YoA, W. T. lOttM—HUI DUM t ,k Sokezer magyar könyv, újság hangle- A I mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, J TÜZEX befizetöhely. U I Látogassa meg boltunkat New York- - 8 ban a magyar negyed középén. Postán * I is szállítunk a világ minden tajara. I , * Uj magyar katalógust díjmentesen . t küldünk! Középkori pénzhamisítók ■ „leleplezése” ■ Thursday, June 7. 1979. Kutyavásár Vácott Érdekes kutyavásár lesz junius közepén Vácott. Nem afféle hagyományos kutyakiállitás, ahol a pe- digrétöl a trimmelö ollóig a “hivatalos szépsége” a főszerep. Ellenkezőleg: bármilyen fajtájú, tehát ke­verék, azaz “korcs” kutyust is hozhatnak gazdijaik. (Mi több, a korcsok szamara külön szépségversenyt rendeznek.) A tervek szerint lesz “Legszebb kutya — legszebb gazdi” vetélkedő is, kövér kutyák verse­nye és több hasonló, mulatságos látványosság. A fóti kutyamenhelyen sok árva kutyus var gazdára, kö­zülük most jó néhányat kihoznak az állatvédők a ku­tyavásárra és ajándékba adják annak, aki vallalja: szerető, gondozo gazdája lesz a kapott ebnek... Itt is sor kerül a munkakutyák bemutatójára, akit pedig a kutyasport egy másik aga is erdekel, az átruccanhat a Pokolszigetre, ahol korszerű verseny- pályán agárversenyt nezhet majd ezen a vasárnapon. A “perdöntő” bizonyíték a mintegy negyven ezüst lapocska es pénz. A Budapesti Történei Múzeum barlangász és könnyű­búvár csoportja bizonyító feltárást végez a Nagyková­csi szurdok egyik barlangjában, a középkorban műkö­dött pénzhamisító műhelyben. A hét évvel ezelőtt fel­színre került tárgyak es mintegy nagyven ezüst lapocs­ka már magan viseli az egykori pénzhamisító i kalapá­csának ütésnyomait, négy ezüst lapon már tisztán lát­ható V. István király (1270—1272) korából származó ezüst veret. Az újabb feltárással egy időben a pénze­ket es ezüst lapokat a KFKI izotóp laboratóriumában fogják “vallatóra” anyaguk összetételének meghatáro­zására. A feltárást végző barlangászok munka közben. 6__

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents