Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-18 / 3. szám

Thursday, Jan. 18. 1979.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ DEMOKRÁCIA? Ha valakinek meg vannak idealista elképzelései arról, hogy országunk kormányzása a demokrácia legyében, demokratikus körülmények kőzott, a de­mokrácia eszményeivel eltelt egyenek áltál történik, az tanulságos olvasmányra lelhet a New York Times (NYT) 1978. december 25. es 2?.-i szamaiban. Az ország törvényei tiltják érdekeltségek hozzájárulását a jelöltek választási kampánykőltsegeihez. Ez na­gyon megnehezítette a dolgokat úgy az adakozók, mint a jelöltek részere. A megoldás nagyon egyszerű volt: 1974-ben törvényt hoztak, amely megengedte az ilyen adakozást u.n. Political Action Committee-k (PÁC) részéről. Ilymodon aztán bármily csoport, egyén, vállalat felállította sajat PAC-jat, es megin­dulhattak, most mar törvényesen, az adományozá­sok. Az 1976-os választásban 450, az 1978-as válasz­tásban már kb. 1,900 ilyen PÁC működött. Külö­nös figyelmet tanúsítottak az erdekeltsegek PAC- jai a Ház és a Szenátus bizottságainak nagy befolyá­sú elnökei iránt; az ezeknek nyújtott adományozás, a 22 házbizottsági elnöknek, átlagban, S 21.700 volt 1976-ban, és $ 45.000 1978-ban,mig a válasz­tás ala kerülő két szenátus-bizottsági elnöknek S 75.000, ill. S 200.000 volt..(A nevek itt most nem fontosak, nem az egyenek kipellengerezese a fon­tos, hiszen ez az “erkőlcsiseg” az egesz testületre vonatkozik, tisztelet a kévés kivételnek). Hogyan lehet ilyen választási körülmények mel­lett demokratikus választásról, képviseletről be­szelni, amikor a választási kampány ilyen hihetetlen összegeket igenyel? Ismét nevek emlitese nélkül, a 22 házbizottsági elnök közűi kettő költségéi $ 288, ill. $ 252 ezret tettek ki, mig a két szenátor $ 675, ill. S 332 ezret költött. A PAC-adomanyok a kép­viselők kozott kettőnek 108., ill. 145 ezer dollárt, a két szenátornak 200, ill. 75 ezer dollárt tettek ki; a PAC-adomanyok legmagasabban a költségek 82-90 %-át tették ki. Mint látjuk: “A pénz beszel, kutya ugat”. A Szenátus hagyományosán a gazdagok klubja, es az is marad az 1978-as választások után. Bar öt milliomos eltávozott, de helyettük őt uj milliomos lepett a Szenátusba. Említsünk csak né­hányat: Tohn W. Warner (Va.J, (Elizabeth Taylor jelenlegi férjé), vagyonát 5.8 és 12.2 millió kozott nevezte meg, 300 aker farm es $ 500.000 adómen­tes városi kötvény mellett; John G. Heinz (Pa) vagyo­nát 7 es 17 millió kozott jelentette be; William L. Armstrong (Co.) 4.1 es 10.4 millió között esRudolph E. Boschwitz (Minn.) 2.5 és 6.3 millió között nevez­te meg vagyonát. Nem lehet igy csodálkozni, hogy a 95. Kongresz- , szus törvényhozási működésé reakciós jelleget mu-! tatott, a munkásság es a szegény lakosság érdekeinek ott nem volt hathatos szava. Ebben a helyzetben mindaddig nem lesz változás, amig a lakosság zöme, akiket a törvényhozók figyelemre nem méltattak, a kétkezi es szellemi dolgozók, feketek es feherek, angolul es spanyolul beszélők, egységben összefog es létrehoz egy uj harmadik politikai partot, amely a nép szeles rétegeinek erdekeit viseli szivén. Figye- lemremeltő, hogy a N.Y.T. december 27-i száma vezércikkében ezeket mondja: '‘Alapos okuk van dakozoknak) azt remélni, hogy kulcs-fontossagu "-nyhozok emle kezni fog­nak bőkezű adományaikra, amikor jelentős szavazás­ra kerül a sor”. Ahogy a latin szolás mondja: sapien- ti sat est — az értelmesnek elég ennyi. y q A MÓRICZ ZSIGMOND EMLÉKBIZOTTSÁG FELHÍVÁSA tematika került. Móricz Zsigmond szembefordult a nregtéveszető“olajnvomatos” faluképpel, a vergő­dő és uj élet fele tapogatózó falut, az igazi parasztot festette meg. S ez csak a kezdet volt, az indulás. Emberi es művészi teljesedése során a származtató világ küldöttjéből az egész nemzet írója lett. A parasztság mellett az értelmiség, a kispolgárság, a dzsentri világát és a történelmet is műbe emelte: egv nép létezését, múltját, törekvéset. Annak az or­szágos látókörű, az egjész nemzet sorsat szivén vise­lő írónak a szemléletével, aki tudja: a magyarságot csak a gvors demokratikus atalakulas válthatja meg a jövőnek. Móricz nemcsak az első világháború elitéléséig es a polgári demokratikus forradalom vállalásáig jutott el, hanem a proletár forradalom igenléséig is, s eszméihez hű maradt az ellenforradalom nehéz évtizedeiben is. Osszeforrottsága az elnvomottakkal, a dolgozo emberekkel, hűsége Adyhoz megőrizte a döntő'kérdésekben való megalkuvástól. Kevesen voltak, akik szenvedelyesebben kővettek népük útját a nagv történelmi változások során, jobban bizakodtak a dolgozó, küzdő' emberben. Ez a hite emelte fel újra meg újra a kétségbeesésből és óvta meg művészi világát a teljes elkomorulastol. Nagvrahivatottnak, boldogságra kepesnek tudta az embert, mindenekelőtt a dolgozó, teremtő embert. Tálán nincs is iró, aki jobban tudna lelkesedni “em­beri anyagáért”, s ugv szeretné a teremtő, harcoló, a nagyra nőtt eleteket, mint o. Ama kevesek között tarthatja számon nemcsak a magyar, hanem a világirodalom-törtenet is, akik meg tudtak újítani a realizmustMoricz Zsigmond az élet­nek a teljességét, a szépségét is meg tudta mutatni, szigora társadalomkritikája mellett megőrizte a poe- zist is. A felszabadult magvar nép benne a maga I igazának hirdetőjét ismerte fel, alakjaiban az o érde­keiért küzdő hősöket látta, művészeten keresztül . múltjára es lehetőségeire, ónmagara ebredt. A szom­szédos nepek, s a határon tűi elő magvarság iránti érdeklődéséből a megbékélés es a közeledés példáját meríthetjük. Az emlékbizottság azzal a felhívással fordult a ma­, r ff t ff f gyár irodalom bárhol elő olvasóihoz, művelőihez es barátaihoz: ünnepeljük meg méltón Móricz Zsig­mond szűletesenek 100. évfordulóját. Tegyük meg inkább közkinccse művészété értékéit itthon es a , nagyvilágban. rt i I Ünnepet jelez újra az irodalom történet naptara; 19 (9. julius 2-an lesz Móricz Zsigmond szűletesenek a lOO.evfordulója. Móricz Zsigmond emberi,iroi példája, életművé­nek nagysága késztet ünneplesre. A XX. század a magvar liraban Adyval kezdődik, az epikában Mó­ricz művészétével. A kort, amelyben élt, prózában o fogalmazta a legteljesebben. Bartók, Ady, Móricz, a századelő nagy nemze­déke a társadalmi es a művészi forradalmiság egyse­ge jegyeben a demokratikus Magyarorszag álmával indult. Móricz Zsigmondot ugyanazok a sejtelmek kínoztak, ugvanaz a hit éltette, mint Adyt. O is tud­ja, amit Adv hitt es hirdetett: “A magvarság szükség és érték az emberiség, s az emberiség csillagokhoz vezető útja számára”, o is vallotta: demokratikus át­alakulás szükséges, a nemzet sorsat a dolgozó osz­tályokéhoz kell kötni, a jövendőt a szomszédos né­pekkel együtt kell kimunkálni, az igazságot nemcsak sajat nepe, de az “egész., lelki kétségeiben gyötrődő emberiség” szamara kereste. Művészété középpontjába — mint a polgári fejlő­désben elmaradt, megrekedt kelet-európai népek annyi nagy Írójánál — szükségképpen a paraszti NEW YORK, N.Y. Szihanuk herceg, Kambodzsa volt uralkodójának, aki az Egyesült Nemzetek gyű­lésén ellenezte az uj népkormány elismerését, And­rew Younggal való hosszas targyalasa után kórház­ba kellett mennie. A herceget aggasztja jövőjének kérdése, Kinaba nem akar visszamenni, az uj kor­mányt nem akatja elismerni. A Pol Pót kormány, amelyet mentegetni próbált, több mint három éven at házi fogságban tartotta es megakadályozta, hogy orvosi kezelésben részesüljön. A Szovjetunió különben megvétózta az UN ab­beli határozati javaslatai, hogy a “külföldi hadak” távozzanak Kambodzsából. Az UN nem adott alkal­mat a népkormány képviselőjenek álláspontjuk ki­fejtésére. Előzetes jelentes Ezúton hívjuk fel olvasóink figyelmét arra a szenzációs cikkre, amely lapunk jovo heti számában fog megjelenni t GUYANA ELŐFUTÁRAI címen, lapunk kiváló kűlmunkatarsa, Rákosi Sándor tollából. Döbbenetes párhuzamot von a guyanai bor­zalmak és a harmincas évek magyarorszagi szektamozgalma között. Rákosi Sándor minden cikke ujságirási ese­mény. E cikke, szerintünk, minden eddigi írá­sát felülmúlja jelentőség, hatas, történelem - elemzes tekintetében. “ÉRTÉÉ 1 CSILLAGOKHOZ VEZETŐ ÜTŐIT __5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents