Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-10 / 19. szám

Thursday, May 10. 1979. 6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ. Galgoczi tmcbU előadása 1979. május 6-an New Yorkban RÉSZLET DEÁK ZOLTÁN KÖSZÖNTŐ BESZÉDÉBŐL A GALGOCZI ELŐADÁSON 400. évfordulója van annak, hogy az első magyar kivándorló elhagyta hazáját, útban az uj világ fele, mint Sir Humphrey Gilbert hajóskapitány, felfede­ző magyar munkatársa. 400. évfordulója közeledik annak, hogy az első Amerikában Íródott, Ameriká­ról szóló irodalmi mű megjelent. Es ezt ez a magyar ember, Budai Parmenius István irta. Az amerikai magyarság a mai napon tisztelettel adózik az amerikai szabadságharc kiváló magyar hő­se, Kováts Mihály ezredes emlékének. Tiszteletére a mai napon széleskörű ünnepségek vannak Charles­ton, So. Carolinában és másutt is. Minden valószí­nűség szerint ezekben a napokban helyezik el sírjá­ra a Magyarországról erkezett maroknyi földet, szülőfaluja, Karcag határából. S végül az amerikai nép tízezrei a mai napon jut­tatják kifejezésre aggodalmukat a nukleáris energia és nukleáris fegyverkezés veszélyeivel szemben Washingtonban. Ahogy a nagy angol költő, John Donne Írja, "amikor hallod a harangok kongását, f , t sose kérdezd, kiért konganak. Érted konganak!” Azok, akik ma Washingtonba sereglettek, e tudatban mentek oda. E történelmi évfordulók,fejlemények egybeesésé­nek ad különleges jelentőséget annak ittléte, akit meghallgatni összejöttünk. Különleges megtisztelte­tésnek tekintem, hogy bemutathatom önöknek kedves vendégünket,Galgóczi Erzsébet Kossuth-dijas és háromszoros József Attila« díjas írónőt. GALGOCZI ERZSÉBET ELŐADÁSA NEW YORK, N.Y. “Azzal, hogy hazánkban tiz éve befejeződött a falu szocialista atalakulasa, nem oldó­dott meg egyszer és mindenkorra minden’’ — irta Galgoczi Erzsébet egyik nagysikerű regényéről an­nakidején a kiadó. Ezekről a megoldatlan kérdésekről épp úgy, mint a megoldottakról, valamint saját karrierjéről egy falusi parasztlanynak az irói hivatás magas fokára emelkedett pályafutásáról tartott elő­adást szépszámú közönség előtt az Írónő a Magyar Társaskör rendezéseben múlt vasárnap délután. Az egy órás eloadas felölelte a magyar falu, a magyar parasztság társadalmi átalakulásának problé­makörét, eppen úgy, mint az e kérdéssel foglalkozó irodalmat. A melyenszántó szociográfiai előadást az iro eletenek drámái mozzanatai, személyiségének vonzó megnyilvánulásai tették lebilincselövé. Petőfi es Ady műveivel való megismerkedése mellett Veres Peterrel es Erdei Ferenccel való talál­kozása volt döntő behatással karrieije kialakulására. “1945 júniusában, a ménfői csata 900. évfordu­lóján — mondta ezzel kapcsolatban előadásában* Veres Peter tartott nagygyűlést a falunkban. Tőle értesültem a népi irók létezéséről. A városi könyvtarban az ö müveiket is megtaláltam. Akkor ébredt fel politikai érdeklődésem, természetes, hogy a parasztkérdes megoldását náluk kerestem. Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Veres Péter, Erdei Ferenc, Szabó Pál, Darvas József, Kodolanyi János, Sinka István, Cs, Szabó László, Tamási Áron, Nyíró József — de később Révai Józsefi Marxizmus, népiesség, magyarság cimu tanulmánykötete is — döntően hoz­zájárult ahhoz, hogy saját szemléletem kialakuljon. Moho érdeklődéssel olvastam a faluról szóló regé­nyeket, tanulmányokat, de mindig valami csalódás­sal tettem le: nem találtam bennük a ménfői pa­rasztokat. Erdei Ferenc volt ram a legnagyobb ha­tással, az ö tanulmányaiban találkoztam a legtöbb általam is sejtett igazsággal — de az ö faluképét is elavultnak ereztem; mintha nem a harmincas évek, hanem gyerekkora faluját, az első világháború előtti magyar falut ábrázolta volna, amit a szüleim elbeszé­léséből magam is ismertem egy kévéssé...’ Figyelemremelto módón elemezte a felszabadulas utáni első időszak szektás hibáinak gyökereit. A jobbágy, illetőleg a paraszt évszázadokon át nem volt tagja a Magyar Szent Koronának, nem a nemzetben élt, hanem a “nemzet alatt”. A felszaba­dulás földhöz juttatta ugyan, de a hatalomnak sem lett részese — legfeljebb a parasztságból kiváló egyedeiben. (Erre azelőtt is volt példa: Bakócz Ta­más esztergomi érsek jobbágyivadék volt.) Rákosi nem marxista, hanem szektás politikát folytatott, s a két háború közötti, fasiszta, tehetségtelen vezető- réteget azonosította a magyar néppel, s ezt a fasiszta népet meg kivánta büntetni. Nemcsak gazdasági, hanem politikai megfontolások is indokolták a be- szolgaltatasi rendszer bevezetését, az erőszakos té­eszcsészervezéseket, a kuláklistát, amelyek végül is gazdasági katasztrófába sodorták az országot, s az iparban elkövetett hibákkal együtt az 1956-os válság­hoz vezettek. Az irón'ó, aki öt éves korában kötelezte el magát a tanítói hivatásra, ezzel az ertékezésevel, melyet több városban, mint New Brunswick, Bridgeport, egyetemi hallgatóságok előtt is megismételt, akár­csak József Attila “nem középiskolás” fokon taní­totta a magyar történelem és irodalom ,rant érdek­lődő közönséget. "ÍElSzáIlotta Páva..." A “SZKÉNÉ” CSOPORT VENDÉGSZEREPLÉS YORKBAN “Volt egyszer,... egyszer micsoda? Sehogyse jut az eszembe... Valami történt egy regi este, Valami történt... valami esc A. Graf .oda”. Talán a fenti sorokban kifér - gondolnak majd vissza sokan jzett érzelmekkel május 2-a estéjére, amiko- . arra az estere, 1979. 16 ifjú tagjából álló j( a budapesti Műegyetem port előadta .Nr Szkéné” nevű műkedvelő cso­Hamza András védnökségé alatt a Madison Ave.-i Presbitériánus egyház dísztermében a “Felszállott a páva” cimü szavalokorusos dal­játékot. , -f Ihletett volt. a pillanat, amikor e prófétai vers megszületett Ady Endre szivében, agyaban. Ihletett volt a pillanat, amikor e csoport felismerte a versben rejlő drámai lehetőséget és daljátékot teremtett be­lőle. Ihletett teljesitményt nyújt mmden szerep o, aki résztvesz benne. , , A magyar történelem kulcsjellegzetesseget, a kor­szakonként megújuló, földrengésszerű szabadságvá- rast, a szabadságharcosokat és azok eddig követke­zetes elbukását 1945-ig, valamint az azóta felmerült problémákat suriti össze a darab szavalat, tánc, szin- játszás, énekkar eszközeivel. A 50-60 perc alatt csaknem egy évszázad történelme elevenedik meg robbanásszerű jelenetekben a közönség előtt. A csoport rendezősége ellensúlyozásaként a dal­játék egyre feszültebb, szinte elviselhetetlen izgal­mának, egy kacagtató humoreszket : mutatott be, melynek második felében az abszurdumok szinhá- za harmonikusan egybeolvad a gyermeki mesevilág szövevényeivel, fűszerezve egy kis adag politikai szatiraval. A két darab együttvéve valóban feledhetetlen él­ményt jelent a .közönségnek. De kár, hogy a csoport nem kereste fel az ország valamennyi magyar kolóniáját! Talán legközelebb! Addigra pedig bravó, bravó és jó szerencsét mind- annyiotoknak, “Szkéné” csoport. JANCSO ADRIENNE a magyar versmondas paratlan művészé május 11-en, penteken este 8 órakor mutatkozik be New York­ban LÉGY MAR LEGENDA cimü műsorával, Ivet Kuncz Aladár Fekete Kolostor *• ° és Dsida Jenő verseiből állít'*1 °ssze‘ '^z ^óadas a Madison Avenue Presbyterian Church Dana kápol­nájában lesz. a °21 Madison Avenue alatt a 73. es 74. utcák között. Adomány 3 dollar. f PÜSKI-CORVIN } HUNGARIAN BOOKS. I RECORDS & IRKA I N.W Yort, H. X. 10028 — (21JIm&Si a Sokezer magyar könyv, újság hanglg- I mez, hangszalag, IKKA, COMMTURIST, TÜZEX befizetóhely. ) 1 Látogassa meg boltunkat New York- . ban a magyar negyed középén. Postán h i is szállítunk a világ minden tajára. Ui magyar katalógust díjmentesen I_____________ küldünk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents