Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-26 / 17. szám
6 Thursday, April 26. 1979. “FÜLTÁMADOTT A TENGER" MAGYAR, OLASZ, NEMET, ANGOL TÖRTÉNÉSZEK MÜVEI ALAPJÁN KÖZLI: DEÁK ZOLTÁN AMIKOR MAGYAR LEHETETT VOLNA A PAPA ♦ XVI. A szervezési előmunkálatok aranylag kezdetleges stádiumban voltak még, amikor kiderült, hogy szó sincs a nemesség általános csatlakozásáról a kereszteshadjárathoz. A parasztság egyre világosabban lattá, hogy az urak visszaélnek áldozatkészségével, hazafiasságaval. Nem került sor zsoldosok, pénz élelem, felszerelés küldésére. Ellenben a birtokosok kezdték az idénymunkára való hivatkozással visszatartani jobbágyaikat, a bevonultakat pedig megpróbálták a családtagok fokozottabb robotol- tatásával, bántalmazásával visszatérésre kenyszerite- ni. A nemességet megrémítette az egybegyülekezett és felfegyverzett parasztság nagy szama. Az ijedtség átjárta az egész uralkodóosztályt, melv a fenyegető parasztháború ellen egységesen és tamadólag kezdett fellepni. Bakócz május 23-án felfüggesztette a kereszteshadjáratot. Utasította a papságot, hogy kiközösítés terhe mellett hirdessék ki az eredeti bulla visszavonását; akik tovább “csoportosulnak”, azokat szintén ki kell közösíteni és karhatalommal kell szétverni. Dózsa megkapta a parancsot, hogy szüntesse be a további toborzást es — felszerelés, pénz, élelem nélkül — haladéktalanul induljon Dalmáciába a tőrök ellen. A módszer nem volt uj: ugyanezt alkalmaztak a szamukra terhes tekete-sereggel szemben. A parasztháborút azonban nem lehetett ilyen taktikázással megelőzni. A kereszteshadjárat egybetömöritette a parasztokat, hozzásegítette őket, hogy úrrá legyenek szétforgácsoltságukon, kapcsolatot teremtsenek egymással. Az uralkodóosztály megtorló intézkedéseivel szemben most nem a falvakban szétszórt parasztság, hanem egy hatalmas paraszthadsereg vette fel a harcot. Amikor a szerzetesek Budán kihirdették Bakocz újabb bulláját, a felháborodott nép megrohanta a kolostorokat. Maga Dózsa sem ismerte el a visszavonulás érvényességét. Miután a nemesség levetette az álarcot, Dózsa Pestről megindult az Alföld felé. Az udvar szemmeltartására sereget hagyott hatra, Szaleresi Ambrus pesti polgár vezetésével. Alvezére- it kisebb csapatok élén szétkuldte az országba, hogy a parasztság csatlakozását — ha kell, fegyveres erővel is—tegyek mindenütt lehetővé. Lőrinc pap Bacs- ba, Barabás pap Eger felé indult, hogy a szervezkedő kereszteseket Dózsához vezesse. A derékhad Ceglédnek tartott s a történeti hagyomány szerint itt, Dózsa hires ceglédi beszédével kezdődött tulajdonkeppen a magyarorszagi paraszthaboru. MEGKOSZORÚZTAK DR. GYETVAI JANOS SÍRJÁT BUDAPESTEN SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁN Gyetvai Janos írónak, lapunk volt főszerkesztőjének, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonja falán levő emléktáblájára koszorút helyezett el a Magyar írok Szövetsége nevében Földeák Janos, József Attila-dijas iró es Vig Józsefné, a Kulturális Minisztérium képviselője. (Cmfd eziinh Volt idő, amikor Magyarországon csak latin, nemet es más idegennyélvu újság jelent meg. Aki tudott e nyelvek valamelyikén, az élvezhette a korabeli híradást es publicisztikát. Nem volt könnyű magyarnak lenni ezekben az időkben. Ám jött egy Rát Mátyás nevű, világot járt ember, és 1780-ban engedélyt kért, majd kapott a legelső magyar nyelvű újság megjelentetésére: ez volt a Magyar Hirmondo. Mint feljegyezték róla: "... a szerkesztő a napi eseményeken kívül mindennemű tudományos, különösen statisztikai es gazdasági tárgyakra is kiteijeszke- dett”. S ezzel az akkor mar az élete delén járó Rát Mátyás — aki egyedüli szerkesztője, legtöbbször egyedüli újságírója volt lapjanak, és mai újságíró szemmel, a telexek, fénytávirok, távközlési műholdak világából itelve egy csöppet sem lehetett irigylésre méltó helyzete — belekerült a magyar szellemtörte- netbe. Nagy dolgot csinált akkor Rát Mátyás, akinek éppen 230. születésnapjára emlékezünk e néhány sorban. . >t TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! Mi újság? Másfél milliárd lappéldány egy év alatt Megszokott reggeli “szertartásaink” egyike, hogy átnézzük az újságot. S hogy valóban igy van, bizonyítja: napilapolvasásban Magyarország az előkelő 15. helyet foglalja el “világranglistán”. Kevesen tudiák, hogy reggelente 3 millió napilappéldány kerül az előfizetők postaládájába, illetve az árusokhoz. Az országosak közül a Népszabadság jelenik meg a legnagyobb példányszámban. Összesen viszont a tizenkilenc megyei lapból fogy el a legtöbb: majdnem 1.2 millió. Ezek közül a Dunántúli Naplót, az Eszak-Magyarországot és a Kisalföldet olvassak a legtöbben. A sokoldalú és széles körű érdeklődésnek megfelelően évente több, mint 600 fele belföldi sajtóterméket terjeszt a posta, s tavaly csaknem 1,4 milliárd darabot vásároltunk belőlük. A hetilapokból minden alkalommal 7 milliót nyomtatnak. Hosszú evek óta “vezet” a Rádió- és Televizioujság 1,3 milliós, és a Nők Lapja, már az egymilliót is meghaladó peldanyszammal. A tájékoztatást es szórakozást egyszerre szolgáló képesujságoknak a legnépesebb az olvasotabora, szinte mindenkinek a kezebe kerül hetente valamelyik. Szinte valamennyi hazai lap eljut külföldre is, evente több mint félmillió példányban. Háromnegyed részükét a szocialista országokba postázzak, főleg a Szovjetunióba, ahol a Film Színház Muzsika és az Ország-Világ a legkelendőbb. Majdnem azonos arányban jutnak el magyar újságok az európai es az Európán kívüli tőkés országokba, Az Egyesült Államokban például 325-félere tartanak igényt. Az intézmények és vállalatok, valamint az idegen nyelven beszélő magyar olvasok informálására 16 ezer különböző külföldi sajtóterméket hozunk be, a világ szinte mindenországábólJVagy peldanyszamban kaphatok a Szovjetunióból érkező, magyar és orosz nyelvű lapok, a tókés országok közül pedig az NSZK- ból, az USA-bol, Angliából csaknem két és fel ezer féle újságot veszünk. A lapok terjesztésével 25 ezren foglalkoznak. Az olvasok nagyobb része előfizet az őt érdeklő újságra. Egyébként 24 ezer árusnál, majdnem ezer utcai pavilonban, s 90 hírlapárusító üzletben vásárolhatjuk meg a kívánt újságot, íjmely azonban sokszor nincs idejében az “utcán”. Ennek oka a létszámhiány, és a nyomdai késések mellett elsősorban az, hogy túlnyomó részük azonos napokon, foként a hét végén jelenik meg. így a posta dolgozóinak a hét elején csak 600 ezer, a végén pedig háromszor akkora peldanyszámot kell feldolgozniuk, ami nem mindig sikerül a megadott időre. Tóth Agnes TISZAI IDÉNYKEZDÉS Megkezdődött a tavaszi idény a Tisza szegedi szakai szán. A téli kikötőből kivontatott fürdő- és csónakházak ismét regi helyükön, az újjáépített partfal előtt horgonyoztak le. _ SZÜLŐFÖLDÜNK Az 1943-as varsói gettólázadás hősei emlékére. Hajnál Annn.-j Less kegyelem ? Hogy lesz kegyelem: volt remény! volt példa rá! mint Jákob álmában a létrán fel és alá angyalok suhogtak szívemben, arkangyalok nagy belső térben visszhangoztak szorongva ujjongó dalok. Urunk kegyelmeit dicsérték. — mert szándékára nincsen mérték — zokogó kórusok. S mit tett veled? Isten saját törvényét szegte meg örökre írt szándékát szegte meg! kegyelmeinek sorát szegte meg! Mit tett veled? kegyeltjét megpróbálta s elveszett, veszélybe küldte s nem mentette meg. Oroszlán volt ez a betegség: Dánielt, elébe dobott, nem öltöztetett zenébe fogai között hagyott. Cethal volt ez a nagy betegség: az Űr téged elnyeletett! Jónásként nem tett partra, a halba temettetett. Góliát volt ez a betegség Dávid: álltái elébe, az Űr megpróbált téged s nem takart kegyelmébe. Te álltad rettentését, hitted, hogy érted harcol, az Űr nagy ezüst pajzsa megvéd bajtól kudarctól: íjjad elpattant. Törött íve.' Köved visszaszállt homlokodra. A harcnak vége. Elvonultál. Pihenni megtértél magadba. Uram! kiért előtted sírok, nem jól szeretted. Már hiába. Engem jó szelek köpenyébe, takartál ajkad fúvásába: őhozzá mostoha szíveddel én kínzatom vele halálba. Elfáradtam, fektess le engem egyetlen társam oldalára.
