Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-12 / 15. szám
Thursday, April 12. 1979. 4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of ___2 New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkeszti Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült -államokban es Kanadában egy e'vre 15.- dollár félévre 8. — dollár , ■Minden más külföldi országba egy évre" 18 dollár félévre 9.50.dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. ,' New York,NY 10003 FACVOTT SZ1II FAGYOTT LÁBAK “Nem azért vagyunk ebben az üzletben, » , hogy elherdáljuk pénzünkét”. Laurence Chamberlaint, az Egyesült Államok legi- flottajanak őrmesterét áthelyeztek a californiai George Repulotamaszpontról a Denver, Colorado-i Lowry Repülótámaszpontra. A parancs kézhezvétele után Chamberlain őrmester autójába ült és útnak indult uj kirendeltsege felé. Amikor New Mexico állam Raton községének közelébe erkezett, gépkocsijából a benzin kifogyott és kénytelen volt az autót az ut szélén hagyni. Gyalog tette meg az egy mérfoldes utat a kó'zségig. Mivel nem volt sem készpénz, sem utazási csekk (travel check) nála, bement az egyik bankba es kérte, váltsák be személyes csekkjét. A bankhivatalnok megtagadta kereset, mivel csekkjei californiai bank bocsátottá ki. Bement egy másik bankba, ahol ugyanazt a választ kapta. Egy harmadik, majd a község utolsó bankjába is bement, ahol szintén elutasították. Chamberlain őrmester kerte, hívják fel a califor- niai bankot és ellenőrizzek, van-e csekkjére fedezet? Azt válaszoltak, hogy a telefonhívás penzbe kerül, mire ö kijelentette, hogy hajlandó fedezni a telefonhívás költségét. Ennek ellenere megtagadtak kereset. Reménytelen helyzetben visszament autójához, pokrócába burkolózott és elaludt. Az éjszaka folyamán a hóméra nulla alá süllyedt es amikor Chamberlain őrmester felébredt, mindkét lába megmerevedett es megfagyott. A 21 éves őrmestert a Fitzsimmons Army Hospitalba szállították, ahol az orvosok kénytelenek voltak a megfagyott labakat amputálni. Amikor az újságírók megkérdezték az egyik bankart, hogy miért nem váltottak be az őrmester csekkjét, Curtis Keeler, a Raton First National Bank igazgatója igy válaszolt: “Nem vagyunk kegyetlenek, es mi minden lehetőt elkövetünk, hogy segítséget nyújtsunk, hacsak lehet. De óvatosnak kell lennünk', nem azért vagyunk ebben az üzletben, hogy elherdáljuk pénzűnket”. MADRID, 48 év óta elsó ízben voltak városi elóljá- rósagi választások Spanyolországban. Madridban és Barcelonaban szocialista lett a polgármester. Úgy a szocialista, mint a kommunista párt ellenzi az atomenergia -termelést. Közép Keleti tűzfészek Amikor konvulziók rázzák a százmilliós birodalmakat, éhínség dűl a világ egyik, infláció és munkanélküliség a másik részében, miért foglalja el a Nyugat és a müzlim világ külpolitikáját ennyire egy három milliós kis ország problémája? Az iráni forradalom, a Kina—Vietnam i háború, etiópiai, yemeni, ugandai, szaharai, csádi, rhodésiai harcok, a szovjetellenes CENTO-blokk felbomlása idejen, az US elnöke sokáig azzal foglalkozott csak, hogyan biztosítsa Izrael hatarat Egviptom fele. Röviden felsorolom az Izrael-kérdés előtérbe állításának ismert okait. Vajon a vallások oly fontos szerepet játszanak-e itt, mint mondjak, nem firtatom, de tény, hogy Izraelt és Palesztinát a keresztény, zsidó és müzlim vallások a maguk szent földiének mondják, jogot formálnak ra, legalább is ott rítusaik szabad gyakorlását akarják biztosítani. A Jordán folyótol nyugatra lévő terület (Cisjordánia) arab népe csak kb. egy milliónyi, de ök Izraeltől nemzeti jogaikat, önrendelkezést követelnek s az egész arab közvélemény szolidáris velük. Mindez az arab olajra rászorult nem-szocialista világot válsággal fenyegeti. Az Izraelből kiűzött palesztinaiak száma már két millió. Ha nem is mind akar hazájaba visszatérni, mérsékeltebb részük jogot formál erre, a radikalisab- bak Izrael létjogosultságát is tagadják. A térség domináló hatalma voltaképpen a közeli Szovjetunió, de ezt az USA a megoldásból kiszorította, ami nagy konfliktus veszélyét idézi fel, bár a világháborúval való fenyegetés csak amerikai propaganda. Emögött az USA mértékadó körei valóban ugv* látják, életérdekeik forognak kockán. Ok majdnem az egész világon — azt mondjak — a maguk életérdekeit védik, az óceánok, a két Amerikában, Nyugat- Europában, Keletázsiában, Délafrikaban es itt a Közel-Keleten. Azt nem mondják, hogy lehetnek más államoknak életerdekeik. Valójában inkább az US szövetségesei, Japán és Nyugateurópa szamára fontos a terület, ahonnan az olajat kapják, USA itt viszonylag keveset vásárol. És bárki uralkodnék itt, az olajat el kell adnia, mint ma az uj Iránnak. De a nyugati hatalmak évszázados politikáia elzárni az — akár cári, akar kommunista — Oroszországot a “meleg tengerektől”, a Földközi-tengertől s az Indiaióceántól. Ez ellen az USA legbiztosabb bázisa Izrael, amelynek itt nincsenek és nem lehetnek szövetségesei. Még Egyiptomban is, amely ország gazdasági csődben van és az USA-tól s az arab konzervatív olajuralkodóktól vár segítséget, könnyen elképzelhető az Iránéhoz hasonló felfrodulás, politikai átnyer- gelés — de Izrael nepe úgy érzi, más politikával kockára tenné életét. így az USA Izraelt a maga — es az egész világ — elsó erődjének tartja, amelyről felteszik, hogy katonailag erősebb, mint az őket fenyegető államok együttvéve. Izrael beváltotta, amit tóle vártak. Valaha nagy szerepe volt a zsidó nepnek a világforradalomban, ellenségei azonosítottak a bolsevikokkal. Ma Izrael a világ egyik szélsőséges szovjetellenes allama. Feltehető, hogy a külvilág zsidó pénzügyi hatalmai csak addig támogatják, amig nem választ baloldali kormányt. S a külföldi pénzügyi segítség legalább úgy támogatja létét, mint a behozott fegyverek s a Földközi-tengeri hadiflottak. Az odalátogatok mind megallapitjak, hogy Izrael rengeteget alkotott három évtized alatt. Lehet, hogy más országok is elérhettek volna ennyit, ha ilyen arányú segítségben részesülnek. Az USA a külföldi segítség majdnem felet, kb. 2000 millió dollárt, Izraelnek nyújtja ajándék es kedvező kölcsön formájában, a diaszpóra zsidósága évente legalább 500 milliót gyűjt össze szamára és számos milliárdot kaptak jóvátétel címen Nyugat-Nemetországtól. E pénzeket, illetve az értük kapott javakat többnyire jól használták fel, illetve használták volna, ha javarészüket nem kellett volna katonai kiadásokra fordítani. Izrael a világ legerősebben militarizált népe, jóformán 30 éve hadiállapotban él. Állami kiadásai es adósságai viszonylag legmagasabbak a világon, a közterhek a nemzeti jövedelem nagyobb felét teszik ki — amit csak külföldi segitseggel lehet elviselni — s ennek is példátlanul nagy része megy honvédelemre; eladósodása a külfölddel szemben is páratlan a világon és ez évről-évre erősen no, mivel kivitele — jelentős sikerek mellett — sokkal kevesebb, mint behozatala. Mindezek következményekent az árszínvonal az elmúlt evben 50 %-kal emelkedett es most az árakat újból nagymértekben emelni kell, ami erős sztrajkmozgalmat vált ki. De nincs választás. Illetve volna választás, a másik utat azonban Izrael kormányai és parlamentje mindig elutasította, konciliánsnak lenni az arabokkal, sajat országában és a környező népekkel. De már az is nagy szó, hogy mai szélső nacionalista kormánya lemond a további terjeszkedésről, amit a Biblia szerint az Úristen nekik megígért és megelégszik “Judeával es Szamáriaval” mint Abraham minimális örökségével. A cionisták, kárpótlásul, hogy a német, osztrák, magyar, román, horvát stb. fasiszták az európai zsidóság nagyrészet megölték, a palesztinai arabok földjét — mint az amerikai fehérek az indiánokét — senki földjenek tekintettek, elfoglaltak s onnan a bennszülött lakosság nagyrészét kiűzték. Ezen most mar nehéz volna változtatni, hiszen már maguk az arabok is belenyugodnának, hogy Izrael az ENSZ által javukra elismert területet tartsa ; meg, csak az időközben általuk pótlólag elfoglalt területeken élőknek adjanak Önrendelkezési jogot. Érthető azonban, hogy Izrael az eredeti szükebb területet stratégiailag veszélyesnek tekinti, nem bízván az arab béke- szándekban és abban, hogy a teljes kibékülés a 100 milliós arabsággal nagyobb biztosíték volna, mint pár kilométerrel kitolt határok. Ebben a politikában fontos támaszuk a 2 %-nyi eszak-amerikai zsidóság, amelynek befolyása ott számarányánál sokkal magasabb. Az iszonyúan erősödött zsidó sovinizmus egyik oka, hogy a zsidóság resteli, hogy a halálveszélyben lévő európai zsidóság mentéséért oly keveset tett. Jóvá akarja ezt tenni azzal, hogy Izraelt mintegy második hazájának tekinti, legalább addig, amig ez ország ragaszkodik merev antikommunizmusahoz. S az USA kormánya tekintettel volt rájuk is, amikor, mint közvetítő az Egyiptommal való tárgyalásban, nem gyakorolt nyomást Izraelre, pénzügyi támogatásának legalább is csökkentésével fenyegetve. így is elérte, hogy a kényszerhelyzetben lévő Egyiptom — legalább is ma — késznek nyilatkozott a megegyezésre, elhanyagolva a palesztinai arabok érdekét, amire pedig Szadat - annyit hivatkozott. Rövidesen meglátjuk, lehet-e ezen az alapon közeledni a közel-keleti békéhez.
