Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-05 / 14. szám
Thursday, April 5. 1979. .AMERIKAI MAGYAR SZQ 5 ATOMENERGIA: IGEN VAGY NEM ? Napjainkban sok vita merül fel az atomenergia kérdésevei kapcsolatban. Jelentős mozgalom indult meg a békés célokra hasznait atomenergia korlátozásáért, vagy betiltásáért. Erre a végzetes balesetektől való félelem, a salaktermekek elhelyezésének gondjai és a nukleáris fegyverek nemzetközi elszaporodása adott inditékot. A haladószellemű és a munkásmozgalom álláspontját az atomenergia kérdésevei szemben, úgy vélem, a következőkben lehet megallapitani: A nukleáris energia fölfedezése es kifejlesztése századunk egyik legjelentősebb tudományos vívmánya. Mint sok más felfedezés, alkoto és romboló lehetőségeket nyújt. Már idáig is nagy jótéteményeket hozott az emberiségnek, mint például a Röngten- sugár (X-ray). Egy atomháború fenyegetése valós, és ezt a veszedelmet csak a teljes nukleáris leszerelést es a felhalmozott nukleáris fegyverek elpusztítását tartalmazó nemzetközi egyezménnyel lehet elkerülni. Az Egyesült Államokban az atomenergiát a kormány tulajdonán belül és a kormány költségén fejlesztettek ki, azután a nemzet érdekeivel ellentétben, átadták magánvállalati érdekeltségeknek. Mindazt vissza kell venni köztulajdonba, népi ellenőrzés mellett. Az atomenergia nemzeti és nemzetközi felügyeletének szüksége, és a központosított kutatás és kifejlesztés további eredmények iránt, elkerülhetetlenné teszi az államosítást. Jegyzőkönyvek mutatják, hogy nukleáris üze- mekJ?£li,v,kiüonqsen katonai célokat szolgálókban, a vállalatok a profit novelese céljából, takarékoskodnak a biztonság kárára, ami súlyos egyéni és tömeges balesetekre, s egészségi károsodásra vezet. Ilyen például a mérgező vegyszereket tartalmazó salaktermekek lerakása, (a Niagara Falls-i “Love Canal” esete). Szükséges egy népi Felügyelő Bizottság felállítása, vétójoggal felruházva. Le kell zárni minden üzemet, amely nukleáris fegyvereket gyárt. Ezt nem egyoldalú módón kell végrehajtani, hanem egy, a Szovjetunióval kötött teljes leszerelési szerződés alapjan. A kormány gondoskodjék az igy felszabadult munkaerők alkalmazásáról a polgári termelésben. El kell torolni ä Price-Anderson törvényt, amely korlátot emel magánvállalatok és a kormány anyagi felelősségének atomüzemi balesetekből eredő kártérítéséi fizetéséhez. A kormánynak ki kell dolgoznia, a Szovjetunióval együttműködve, a salaktermékek biztonságos elhelyezésének módját. Nem szabad elfelejteni, hogy a meglevő salaktermékek 99 %-a, és az ezutániak 90 %-a katonai üzemekből ered. Meg kell szüntetni a műszaki ismeretek nemzetközi kicserélésének minden korlátozását. , v.o. t t S *r (Szerk. megjegyzés: A fenti cikket két hettel ezelőtt küldte be iroja.) 45 NAPOS ÉJSZAKA A Szovjetunióban több, mint 60 sarki város van. ahol 13—45 napig nem látják a napot. Ezekben a vá- rosokban a sarki éjszaka idejen kvarclámpákkal felszerelt, úgynevezett napszobák működnek. Norilszk- ban megnyílt az első külön,a sarkvidéki varosok szamara tervezett ovoda. Itt a gyerekek 500 négyzetméteres fedett belső kertben játszanak, zöld növények között. Galambot rajzolt, mielőtt számolni tanult A szazadnak aligha akad művésze, de talán a művész-századoknak sem, akit oly hirnév, szerencse és dicsőség övezett, mint Picassot. Már életében legendának számított, s minthogy mindig meg tudta újítani önmagát, éveivel is túllicitálta minden kortársát. Mar akkor számos könyv, életrajz, méltatás jelent meg róla, meg volt feleségei, barátnői vagy elettársai is beálltak a sorba, természetesen mindenkinek akadt közölnivalója, hiszen tálán senki sem izgatta fel annyira a művészetet, mint ez a démoni erejű festő. Egy könyv Picassorol Hamburgban kerül kiadásra ebben a hónapban,szerzője az angol Patrick O’Brian. Elsősorban azért érdekes, mert minden hivalkodás és önreklám nélkül emberi és társadalmi vonatkozásban egyszerű irói eszközökkel vetíti elénk Picasso életét és művészetét. Neki, aki legalább olyan nagy rajzoló volt, mint Dürer vagy Leonardo da Vinci, volt joga folbontani a formákat, mert azokat tökéletesen ismerte. Picasso az ő fölbontott formáiban korának, társadalmának szétesését es torz létét tudatosan ábrázolta. Az ő művészete tiltakozás volt a megbomlott világ ellen. Pablo Ruiz Picasso 1881. október 25-én született (Picasso anyja leánykori neve), és testesre, rajzolásra mukedvelő-muzeum-vezetó apja tanította Malagában,majd La Corunában: valószínűleg enélkül is Picasso lett volna, mindenesetre a forma iránti érzékét klasszicista érdeklődésű apja oltotta bele. Már az iskolában sem tett mást, mint rajzolt. Az iras- oivasással éppúgy hadilábon állt, mint a számtannal. Ó galambokat és bikákat rajzolt, összeadás, kivonás és szorzás helyett. Mind e két eredeti témájához hű maradt hosszú élete végéig. A bika-téma tálán magyarázható a spanyol hagyománnyal. De miért ragaszkodott annyira a szelíd galambokhoz? Mégpedig olyannyira, hogy élő galambot vitt nemegyszer az iskolába, tanítója nem kis csodálkozására s először rajzformába “öntötte” ceruzával,majd szarnyprobálgatasait rögzítette. Nyilván fogalma sem lehetett arról, hogy ez a szárnypróbálgatás egykor a bekere törekvő világ jelképe lesz, az olajággal. Tizenhat eves korában került Madridba, a királyi akadémiára, de ez számára csak nevében volt fensét i ges, mert a szegenynegyedben lakott, albérletben. Szállásadói egyik bérházböl a másikba menekültek a végrehajtó elöl, s ö velük költözött. Valószínű, ,1 hogy a galambok ugyancsak velük tartottak. Mármint a szegényekkel. Hiszen általában ők sem kedvelik az állami végrehajtókat. Belebetegedett a nyomorba. Nem is maradt itt sokáig; egy Pere Manyac nevű honfitársa, afféle szerény képkereskedő a hóna alá nyúlt. Az akkor meg teljesen ismeretlen festőnek havi 150 francia frankot fizetett, hogy megélhetését es alkotómunkáját biztosítsa. Picasso egyénisége ekkor már teljesen kibontakozott. A kereskedő még nem, de ó mar tudta tehetsege értékét. Itt meg kell jegyeznünk, az eletrajztol függetlenül, hogy ekkor kezdett kialakulni a műkereskedők és a velük szövetkezett kritikusok kasztja, amely sok , H I tekintetben meghatározta a modern művészét ut1 i . r jat, ami azutan — még napjainkban is — számos visszaélésre és csalásra adott lehetőseget. Néha megtörtént az is, hogy valóban fölismerték egyik-másik fiatal festő teremtő erejét és nagyságát, de mindenképpen iparkodtak megakadályozni érvényesülését. Olcsó áron összevásárolták képeit, tezauráltak azokat és várták, hogy a nyomorgó, esetleg tüdöbajos festő gyorsan meghaljon. Amikor ez megtörtént, lassanként előszedték a képeket, nem egyszerre ám, mert akkor az árfolyamot nem lehetett volna tartani, és elképesztő magas arakon eladták a műgyűjtőknek és múzeumoknak. Klasszikus példa volt erre később Amadeo Modigliani esete. Később, amikor ez a forrás megszűnt, egy nyomorszobában osztotta meg vele agyat Max Jacob, a költő (később a náci táborok áldozata lett), rajzaival és vázlataival fütötte a kályhát, hogy ha mar kenyérre sem jut, legalább ne fazzanak. Kedvenc kocsmájának,a “Zut”-nak az egesz falát kipingalta hálából az odalátogató örömlányok aktjaival. , » I . i t Önarcképéi vallanak tálán legjobban egyéniségéről. A csodálkozó, kételkedő, különleges szem, a markáns arcvonás, a torz formában, majd kesébb ráncokban jelentkező fájdalom, mert ö művészetét nem anarchiának, hanem a szomorúság és a szenvedés kifejező eszközének tekintette, egy olyan kor- ban; amelyben gyermekkent ösztönösen, majd jövőbe látó művészként tudatosan, hitet es reménységet galamb formájában szimbolizált, a beke jelképevei, az olajaggal. FORRADALOM A KARIB SZIGETVILÁGBAN GEORGETOWN. Grenada államcsínnyel hatalomra jutott uj kormánya teljesen ura a helyzetnek. Maurice Bishop, az uj miniszterelnök hangsúlyozta: az ellenzéki erők azért ragadták magukhoz a hatalmat, hogy veget vessenek az elnyomó rendszer uralmának. A forradalmi erők arra törekednek, hogy munkát, élelmet, elemi létfeltételeket és orvosi ellátást biz- » » tositsanak az egesz nepnek. | I poski-cőrvin j ] HTOfcABJAH BOOKS. J I RECORDS * BKA I A 1590 Second Ave. (82-83 St között) A f N*w York/N. Y. 10028 - (212) 879-88931 a Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er. A I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu f ’ list , Tuzex befizetohely. I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a I " magyar negyed közepén. Postán is szállítunk • A a világ minden tajára. A V Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk!
