Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-05 / 14. szám

Thursday, April 5. 1979. /zabó Janó/ példát mutat Szabó János, Trenton, N.J.-i olvasónk 50 év óta mutat példát a haladószellemu amerikai magyarok­nak. A haladás ügyéhez való kitartás példáját. Ami­kor még volt testver szervezetünk, akkor annak épí­tésében járt az élen. S mindezek mellett elsősorban lapunk, a haladás sajtója építése térén. Szabó János mostanában sajnos betegeskedik. De i I i | , betegagyában is epiti a sajtónkat. Azt írja leveieben hogy gyakran keresik fel barátai, ismerősei, s a lap egy-ket példánya mindig kéznél van. A múltkor az egyik látogató érdeklődve vette kezébe lapunkat. Eddig nem ismerte. Megkérdezte.elviheti-e? Hat per­sze, hogy elviheti, mondta készséggel Szabó munkás­társ. Amikor legközelebb látogatásra jött az illető, tudatta Szabó munkástárssal, hogy szeretne előfi­zetni lapunkra. Elő is fizette egy évre. Vegyünk példát Szabó Janos esetéből mi, akik még tudunk szabadon járni-kelni. Szabó Jánosnak pedig hálánkat fejezzük ki és kívánunk neki mielőb­bi teljes felgyógyulást. „ , i • , • Előfizetési kampanyunk eredmenye januar 1 óta ' i 60 uj olvaso. A clevelandi népszavazásról utólag Bár a clevelandi népszavazás eredmenye nem egyértelmű, egészében Kucinich győzelmét jelenti, A városi villanyüzem eladását 2:1 arányban lesza­vazták, ami tiszta győzelmet mutat; a városi adónak 50 %-os felemelése már nem olyan előnyös ered­mény. Ez azt a felfogást tükrözi, mintha nem lenne más mód az elbocsátások es a szolgaitatások csök­kentésének elkerülésere, holott ezt más körülmé­nyek okozzák. Állami törvény mentesiti a banko­kat és a kőzmuvi vállalatokat az adózástól, az allami alkotmány tiltja a vállalati vagyon es ingatlan ma­gasabb adóztatását; állami törvény eltiltja a varost az ingatlanadótól. A február 27-i szavazás kimutatja a városi popu- lizmus lehetőségeit, de gyengeségeit is. Mutatja a növekvő anti-monopolista irányzat nagy lehetőségeit; ennek hatékonnyá kell válnia az állami és a szövet­ségi kormánnyal szemben, ez nem maradhat csak egy város ügye. Amire szükség van, az egy egységes, országos küzdelem a monopóliumok profitja és ár­uzsorája ellen, az állami és szövetségi adórendszer ellen, amely a vállalatokat gazdagítja a munkásság, az elnyomott kisebbségek, a kiskereskedők es a kisfarmerek kárára. Szükség van a hatalmas es szükségtelen hadikiadások jelentős csökkenésére. Clevelandról szólva: meg kell szüntetni a bankok adómentességet az adóterheket át kell helyezni a dolgozok válláról a vállalatokra. A szövetségi kor­mány kezelésébe kell venni a közszolgáltatási és köz­lekedési üzemeket. Hosszú haj - hosszú ész LOS ANGELES, Cai. Az egyik calitorniai kisváros­ban egy nőt, aki rendőri állasra folyamodott, visz- szautasitottak azért, mert nem volt képes egy nyolc láb magas falon átmászni. De az illető nem hagyta magat elbátortalanítani. Tanulmányozni kezdte a városi rendeletek lajstro­mát és rájött arra, hogy a falnak nem nyolc, hanem csak hat láb magasnak kell lennie. AMERIKAI MAGYAR SZÓ VAJÚDTAK A HEGYEK... Vajúdtak a hegyek es... egeret szültek... Hosszas készülődés, nekigyürközes, Ígéret, fogad­kozás után a kormány vegre előjött egy “egészség- ügyi törvénnyel”. A biztosítás csak 1983-ban lépne érvénybe, de akkor is elsősorban a “katasztrofális” egészségi kiadásokra nyújtana’ nemi fedezetet. De 1983-ban is csak úgy, ha az akkori kongresz- szus nem fogja a javaslatot túlságosan inflációsnak tartani! Mit csináljanak 1983-ig azok, akiknek orvosi ke­zelésre es egészségi biztosításra van szükségük? Ron Dellums, képviselő félrevezetőnek, de meg George Meany, az AFL—CIO elnöke is akadálynak minősíti a javaslatot. Kennedy szenátor, aki egyidöben egy sokkal jobb egeszsegügyi törvényt készített, hosszan tárgyalt Carter elnökkel, igyekezve rámutatni a kormányja­vaslat hiányosságaira. A beszelgetes után Kennedy kijelentette: “Osztom azon amerikaiak érzését, akik megcsalva érzik magukat. Amerika népe jobbat erdemel énnél”. A magánkézben lévő kórházak profitja 22 száza­lékos emelkedést mutatott tavaly. Lehet-e kételyünk aziránt, hogy ezeknek a befolyása támasztja az aka­dályt egy igazi, nepjóíetet szolgáló egészségügyi tör­vényhozás ele? “VÉSZTJOSLÓ ELŐJEL” Üdvözletei kaptunk március idusara a republiká­nus párt elnökétől, Mr. Brocktól. Azt írja Mr. Brock, hogy 1848, március 15. “vésztjosló elójel”-e volta 20. szazadnak. Ejnye, ejnye, Mr. Brock, hát hogy-hogy nem ta­lált más “vésztjosló előjelet” a 20. szazadra? Hát az indiánok csaknem teljes kiirtása hazánk­ban, az emancipált fekete nép gazdasági rabbilincs­be vetese, a Fűlőp-szigetek inváziója három millió bennszülött lemészárlásával, nem volt “vésztjosló- elöjel?” A belga gyarmatosítok vérengzése a Kongóban, az angoloké Indiában, Afrika kirablása, a nemet- francia háború, a japán-orosz háború, nem volt mind­ez vésztjóslo előjel? Pontosan március 15. volt az, amelyen egyetlen ember vérét nem oltották és pontosan ez volt “veszt- jósló előjel?” Menjen vissza az elemi iskola 7. vagy 8. osztályá­ba Mr. Brock és tanuljon egy kis történelmet. Amerikait es vilagtortenelmet. Mert ekkora tudatlanság olyan ember részéről, aki végezetül még elnök is lehet, valóban vesztjoslo előjel mindannyiunk részére. A BOLYGÓ SAH BUENOS AIRES. Riza Pahlevi, az elűzött iráni sah aki először Egyiptomba ment “vakációra”, majd Marokkóba költözött, legújabban a Bahama-szige­tekre ment üdülni. Érdeklődik aziránt, hogy Argen­tína befogadná-e feleségével, családjával és 30 főnyi kíséretével, mint rendes fizető vendéget? 3 ERDÉLYI IRO SZENZÁCIÓS SZÍNMÜVE NEW YORKBAN Március 28-tól kezdödőleg egy magyar iró, Sütő András ragyogó drámája, Csillag a mág­lyán kerül bemutatásra a new yorki Threshold Theater-ben 428 Lafayette St. (közel az Astor Place-hez). A megrázó erejű színmű Kálvin és Szervét eszméin es társadalmi összeütközésén alapul és Szervét máglyára vetésében csúcso­sodik feledhetetlen drámai élménnyé. Előadások szerdától szombatig este 8 órakor, vasarnap délután 3 órakor és este 8 orakor. Jegyek: $ 5.— és $ 7.50 árban rendelhetők a következő telefonszámon: (212) 673-2222. Ki feji a "tehenet“? Az amerikai Nagy Üzlet példátlan haszonemelke­désével kapcsolatban Heath Larry ur, a Gyáriparosok Országos Szövetségének (National Association of Manufacturers) elnöke a következő kijelentest tette: “Ha azt akarjuk, hogy több tejet adjon, táplálni kell a tehenet, nem rugdosni. Nem az a probléma, hogy a profit túl gyorsan emelkedik, hanem az, hogy túl lassan”. Szóval, Larry ur szerint a Nagy Üzlet a fejős te­hén, amelyet a nép állandóan fej. Ezt a tehenet, mondja Larry ur, még jobban kell táplálni, hogy több tejet adjon. Szóval a farmer, aki napestig dolgozik a földjen, a gyapotszedö a déli vidéken, a vájár a banya mé­lyén, az automunkasok a futószalag előtt, a kohá­szok a vasmuvekben, ezek mind “fejik” a gyárost, mint a fejős tehén. Az amerikai nép a monopóliumok megjelenese óta tisztában van azzal, hogy ennek pontosan ellen­kezője igaz, azaz, hogy a nagyiparosok, bankárok fejik, zsákmányolják ki a népet. Fenti rajzunk, amely az 1896-iki elnökválasztásra készült, bizonyítéka ennek. Akkor még a demokrata párt használta vá­lasztási propagandául. Ma már a republikánusokkal együtt ók is a nagy üzlet “etetéset” szorgalmazzák. A nép többsége csalást sejt NEW YORK, N.Y. Az Associated Press hírügynök­ség és az NBC televizio-hálozat közvéleményvizsga- lata szerint az amerikai nép többsége egyszerűen csalásnak tekinti a nagy hűhóval beharangozott “gazolinhiány ”-t. A kérdezettek 68 százaléka tekin­ti a hiányt félrevezetésnek, 22%-a azonban elhiszi.azt. A közönség egytizede nem tudja, higyjen-e, vagy ne a híresztelésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents