Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-29 / 13. szám
Thursday, March 29. 1979. 4 L AMERIKAI MAGYAR SZO AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 Published weekly, exóept 3rd & 4th week in July v by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under • the Act of March 21,1879, at the P.O. of ' ■ • - : New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési árak New York városban, az Egyesült -£Uamokban es Kanadában egy evre 15.- dollár félévre dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar . félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 Seglt-eaz alkotmánymódosítás ? Közgazdászok, pénzügyi szakértők, törvényhozók és politikusok arról vitatkoznak, hogy egyensúlyba hozzák-e a szövetségi kormány költségvetését, vagy nem. A nemzet ultra-reakciós elemei például azon szorgoskodnak, hogy létrehozzanak egy Alkotmány- módosítási Konvenciót, amelyen oly módosítást fogadnának el, mely kötelezővé tenné a szövetségi kormány költségvetésének egyensúlyba hozását. Ezen elemek fó érve az, hogy e lépés kellőképpen ellensúlyozna az inflációs folyamatot. De semmi nem esik olyan távol az igazságtól, mint ez az érvelés. A szövetségi deficit csak akkor növeli az inflációt, ha a kiadástöbbletet hadikiadások okozzak. Ez világos es érthető, mert a lövedékekre, hadihajókra, hadirepülőgépekre, munícióra és egyeb hadifelszerelésre költött dollármilliárdok emelik a forgalomban lévő pénz mennyiseget, ami inflációt, a közszükségleti cikkek aranak emelései vonja maga után. Ha azonban a szövetségi kormány csökkenti a hadifelszerelésekre előirányzott összeget, de emeli a lakásépítésre, kórházak, iskolák, napközi otthonok, leromlott városnegyedek újjáépítésére költött összever es igy jón letre deficit a szövetségi költségvetésben — akkor ez a deficit nemcsak nem okoz inflációt, de erősíti a nemzetgazdasagot es csökkenti a kormány kiadását: kevesebbet kell kifizetni munkanélküli jutalékra, munkába mehetnek a kisgyermekes anyák, a dolgozók szamának növekedésével többen fizetnek szövetségi adót, csökkenteni lehet a népjóléti segelyen lévők számát. Azok, akik a szövetségi költségvetés egyensúlyba hozását javasoljak az alkotmánymódosítás által, arra számítanak, hogy e lépessel megvonjak a népjóléti szolgaitatásokat és ezzel végetvetnek az inflációs folyamatnak. Ez az erveles eppen olyan hamis, és illúziót keltő, mint a kaliforniai 13-as javaslat, mely hivatva lett volna megoldani a kishaztulajdonosok es házbert fizetők problémáját. Ma mar tisztán látják Kalifornia lakosai, hogy a 13-as javaslat csupán a nagy vállalatok es a bankok érdeket szolgaija. Nem szabad bedőlni a reakciós demagógok félrevezető szavainak: ellenezni kell az áltáluk javasolt Alkotmánymödositasi Konvenció egybehivás'at es folytatni kell a harcot az infláció ellen; követelni kell a kongresszustól, hogy állítsak vissza a közszükségleti cikkek arat az 1911-es szintre es ezt kővetően rögzíteni kell e cikkek, gyártmányok arat. MILYEN EMBER VOLT ROCKEFELLER? Még mindig sok szó esik a sajtóban Rockefellerről. Olvasóink, de az amerikai nép többsége is jól tudja, ki es mi volt Nelson Rockefeller. Hirtelen bekövetkezett halálával kapcsolatban a nagyüzleti hírlapok és folyóiratok dicsőítő cikkeket Írtak róla. Carter elnök Rockefellert “nagy hazafP’-nak jellemezte, aki eletet a “köznek szentelte”. Ezért időszerű, hogy szamba vegyük a volt kormányzó és al- elnók “közéleti” szereplését, amiről Jack Newfield, a Village Voice-ban többek között a következőket irta. 1964-ben, amikor a republikánus előválasztásokban az elnökségre pályázott, támogatta a vietnami háborút, annak kiterjesztését sürgette Johnson elnöktől... Egyik kampánybeszedeben ezt mondotta: “Feltételek nélkül jelentse ki a kormány, hogy nem von ki több amerikai csapatokat Vietnámból, amig a katonai helyzet ezt nem igazolja. A kormány jelentse ki, hogy támogatja a fennálló kormányt Saigonban es ne kritizálja azt.1' 1969 őszén, a “vietnámi Moratórium”-ok idején, Rockefeller televízión dicsérté Nixont azért, ahogyan a háborút vezette. Külpolitikában Kissinger tanácsára hallgatott. Rockefeller irta 1969-ben a latin-amerikai jelentést a Nixon-kormány részére, amelyben a katonai diktatúrák támogatását ajánlotta, azon az alapon, hogy ezek “megbízhatók” es “szilárd alapokon nyugszanak”. A szégyenteljes Watergate-ügyben soha, egy szót sem szólt. Amikor már Cox és Elliot Richardson államügyész is lemondott, akkor sem volt kepes egyetlen bíráló hangot adni a már nyilvánosan is bebizonyított bűnösök ellen. Rockefellert mindenki, mint milliomost ismerte. De 1965-ben ó volt az, aki megvétózta New York allam dolgozóinak a $ 1.50 minimum órabért, 1967- ben ő szállította le a gyermekes, segélyen élő anyak segélyét napi 67 centre. 1969-ben támogatta Richard Nixont a 19.7 milliárd dolláros közoktatási kiutalás megvetőzásában es 1971-ben elrendelte, hogy az évi 4500 dollárnál többet keresőktől vonják meg a Medicaid segélyt. Az Albany Mail 2 milliard dollárba keiült. Amikor Rockefeller ezt először bejelentette, építési költségét 250 millió dollárra becsülte. Ebből a pénzből 60 iskolát építhetett volna. Egymilliárd dollárt fektetett be a World Trade Center-be, amiből kifolyólag nagyon sok kétkezi munkás és kis üzletember vesztette el a megélhetését azon a kornyéken. A hatalmas iker-épületet azóta is állami pénzen segélyezik és irodait felhajtott árakon adják ki. Kormányzósága alatt New York állam adósságát 700 százalékkal megnövelte es ö idézte elő a pénzügyi krízist az elszaporodott kötvények kiadasaval. Rockefeller legkedveltebb intézményének, az Urban Development Corporation-nak az összeomlása indította meg a nagv pénzügyi pánikot 1975. februárban. Az Attica-i mészárlás nem hiba vagy tevedes volt, nem eltérés Rockefeller természetétől, hanem természetes kifejezője politikájának. Abban a vérengzésben 39-en haltak meg, szegénysorsu fekete és spanyolnyelvu bebörtönzöttek és majdnem szegény fehér bőrtönőrök, ugyanazon népcsoportok fiai, akiket Vietnámba küldtek meghalni. Azért haltak meg ezek az emberek az Attica börtönben, mert Rockefeller nem volt hajlandó részt venni a tárgyalásokban. A cikk Írója kifejti, hogv Rockefeller nagv kul- turember volt, a művészetek barátja es tamogatoja es sok személyes tragédia is érte. De az iro ezt is megjegyzi: Végül, Rockefeller életének kiértékelésénél meg kell állapítanom, hogy semmibe sem vette a szegé- nveket és nézetei a fejletlen országokról a gyarmati kizsákmányoló nézetei voltak. A gyilkolás, amit Vietnámban támogatott és amit Atticában sajat maga rendelt el, az ő hagyatéka. A legtöbb nagy ember tesz legalább valami olyat, ami az emberiségnek hasznos. Robert Moses megépítette a Jones Beach-et, ahol a kisjövedelműek a nyári nagy hőségben fürödhetnek. Lyndon Johnson magáévá tette és aláírta az 1964. évi polgárjogi törvényt és nyomorelleni akciót kezdett meg... Egyetlen ilyen emberséges teljesítményt sem tudok megemlíteni Rockefeller részéről. NÖVEKSZIK AZ INFLÁCIÓ WASHINGTON, D.C. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint a fogyasztási cikkek arai 1.2 százalékkal emelkedtek februárban, ami 15.4 százalékos évi emelkedésnek felel meg. Az elelemcikkek ara 9.9 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Történik mindez a kormány ama tavalyi igerete ellenére, mely szerint mindent meg fognak lenni az infláció korlátok között tartasara. Azt ígérték, hogy a növekedés nem lesz több 7 százaléknál. 1974 óta nem emelkedtek az arak ily rohamosan. Alfred Kahn, Carter úgynevezett “infláció-elleni harcosa“ kijelentette, hogv az ev vegere “egeszen biztosan” csökkenni fog az infláció. Addig persze csak fizesse a nép a magasabb árakat. Ha lesz miből! ~ .! .._v; . . ‘ 7 ■■ : SORÉL f ; OVERSEAS : s CORP. • • IKKA ORSZÁGOS • • FŐÜGYNÖKSÉG f A 210 EAST Bóth STREET. NEW YORK. N. Y. 1002« ^ ' — TELEFON: (212) 5354490 — “ J O S • MŰSZAKI CIKKEK % • ÉPÍTŐANYAG S ® kapható az IKKÁNÁL I • GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES # • KÜLDEMÉNYEK • • BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • • FORDULJON IRODÁNKHOZ —f • UTAZÁSI IRODA % • IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE • r •