Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-29 / 13. szám

Thursday, March 29. 1979. AZ ESEMÉNYEK NYOMABAN 1 ket Jemen határán Úgy látszik, egyetlen percre sincs nyugalom a Vörös-tenger pariján. Etiópia és Szomália há­borúskodása es a hosz- szan elhúzódó egyip­tomi-izraeli konfliktus után egy régóta lappan­gó viszály lobbant ismét lángra. Az arab felszi­get deli csücskének két testverallama, Észak- es Dél-Jemen határán csak nem tizenöt év óta fel-felhangzik a fegyverropogás. Az Arab Liga tagállamainak külügyminiszterei a közelmúltban Kuvaitban tartott kétnapos tanács­kozás után egyöntetű határozatot fogadtak el a ket Jemen közötti fegyveres konfliktus rendezéséről. A ket Jemen közötti, évek óta tartó feszült vi­szony hatterét vizsgáivá, emlékeztetnünk kell arra, hogy Jemen kettészakitasa a gyarmatosító politika következménye, s amióta a dél-jemeni hazafiak ki­űztek országukból a brit gyarmatosítókat, azok, valamint az Egyesült Államok imperialista körei minden erejükkel a kettészakitásból eredő állapot elmélyítésére törekedtek. Ezt a célt szolgálta egye­bek között az eszak-jemeni monarchikus rendszer támogatása, majd annak megbuktatása után az északi hazafiak által létrehozott, haladó irányzatot képvi­selő kormány felszámolása; továbbá a JNDK elleni katonai es gazdasági nyomás alkalmazása; valamint a két Jemen közelítéséért folyó erőfeszítések több­szöri megtorpanása. Ilyen körülmények között érkezett tetőpontjá­hoz a térség erőviszonyainak alakulását nagymér­tékben befolyásoló iráni fordulat. Az Amerika-barát sah hatalmának megdöntése érzékeny veszteséget okozott az Egyesült Államoknak, megingatta az amerikai szövetségi rendszert, és mélységes aggodal­mat keltett Washingtonban. AMERIKAI FEGYVEREK Az amerikai pozíciókat fenyegető veszély felmé­résére és a szükséges ellenintézkedések megtételere utazott a térségbe Brown hadügyminiszter, aki a kiszivárgott hírek szerint megállapodott a szaud-ara- biai vezetőkkel, hogy az Egyesült Államok soron kívül fegyvereket juttat Eszak-Jemennek. Az Inter­national Herald Tribune szerint Morris Draper washingtoni külügyi államtitkár a képviselőház kö­zel-keleti albizottságában hozzá intézett kérdésekre válaszolva beismerte, hogy “nagyarányú fegyver­szállításról van szó, amelynek tetelei között F—5-ős harci repülőgépek, 100 darab páncélozott csapat­szállító jármű, 60 darab M—60-as harckocsi, továbbá tüzérségi es légelháritó lövegek, tankelharito fegy­verek es rakéták szerepelnek. A számlát teljes mér­tekben Szaud-Arábia fedezi, amely a fegyverek egy részét sajat készletéből engedi át Eszak-Jemennek. Nem lenne teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy az amerikai —szaud— arábiai viszony a jemeni kérdésben való együttműködés ellenére sem teljesen felhőtlen. Washington es Ríjad között nezeteltére- sek vannak egyrészt az egyiptomi—izraeli különbeke kérdéseben, másrészt egyes nyugati jelentések sze­rint a szaud-arábiai vezetés kritikus szemmel vizsgál­ja az iráni fordulat varható következményeit, s egye­sek azt is mérlegelik, vajon nem érkezett-e el az ide­je az egyoldalú amerikai orientáció felülvizsgalata- nak, az eddiginél kiegyensúlyozottabb nemzetközi politika folytatásának. A dél jemeni vezetők többször kijelentették, hogy a problémák békés megoldására törekszenek, végső céljuk nemcsak a térképen, hanem a valóság­ban is egységes Jemen megteremtése. WATERGATE DEL AFRIKABAN Del-Afrikában Muldergate-nak hívjak. Nagyterje- delmü politikai botrány robbant ki Johannesburg­ban, melynek szereplői magas állású kormányférfiak, Három személyt áldozati bárányként a farkasok elé dobtak, és ezzel remélik, födél alatt lehet tartani a további részleteket es megmenteni más személyeket. Connie Mulder, volt tájékoztatási miniszter, a mi­nisztérium legmagasabb tisztviselője: Echel Rhoodie és Hendrik van den Bergh tábornok, húsz éven át az Állambiztonsagi Hivatal feje, a három személy. A . koltsegvetesben nem szereplő és el nem számolt álla­mi pénzek millióit költöttek titkolt célokra. Meg- ' szerveztek egy szélső jobboldali napilapot: “The Citizen”; 11.5 millió dollárt előlegeztek egy ameri­kai jobboldali kiadónak , John P. McGoff-nak a Washington Star napilap megvásárlására, Mr. Mulder vezetese alatt. A sajtóban megjelent hirek hivatalos vizsgálatra Késztettek az állami közegeket. A vizsgalattal egy af- rikáner birót, Anton Mostert-et bizták meg, aki meg­tagadta a kormány kérését, hogy jelentését tartsa ti­tokban. A biró megallapitotta a The Citizen finan- szirozasat es az összeesküvés egyes tagjainak költségeit kéjutazasra Londonba és Las Vegasba. A szigorú kálvinista erkölcsöket valló, vezetői erköl­csösségében vakon bizo afrikaner lakosság megvolt rökonyodve. Mr. Mulder miniszterelnökségre pályázott, most kénytelen volt hivataláról és parlamenti tagságáról lemondani. Mr. Rhoodie “külföldre távozott”, van den Ber^h tábornokot elbocsátották. A vádügyész nem kivanja az ügyet birósági tárgyalás ala vetni, mert nem kivanatos dolgok derülnének ki annak so­rán. Ami idáig napvilágra került, az lehetséges, hogy csak a jéghegy csúcsa. Ha meg több derül ki a Muldergate ügyből, az súlyosan érintheti a kormány politikáját es más országokkal való viszonyát is. Del- Afrikaban, ebben a különös országban, maga az afri- - kaner lakosság sem biztos, hogy meg akarja tudni a teljes valóságot; egyik újság vezércikkében mondja, hogy olvasói már unják a botrányt. TERROR GUATEMALABAN GUATEMALA CITY, Ismeretlen tettesek agyon­lőtték Manuel Argueta progresszív politikust, aki négy évig volt a főváros polgármestere. A N.Y. Ti­mes tudósitójának jelentése szerint az elmúlt nehány hónap folyamán több száz parasztot öltek meg a kor­mány által pénzelt terrorista szervezetek. Az Am­nesty International felmérése szerint 1966 óta több, mint 20,000 ember esett áldozatul a dühöngő fehér terrornak. ^ MEGÖLTEK A PAKISZTÁNI PLO VEZERT ISZLÁMÁBÁD, A pakisztáni felszabadító mozga­lom itteni követét, Muazzam Zakit ismeretlen tet­tesek agyonlőttek otthonában. Tavaly a PLO misszió négy más tágját gyilkoltak meg. FEGYVERSZÜNET KURDISZTÁNBAN SZANANDAJ, Irán. Az ország nyugati részén a kurd lakosság egy részé, nyilván nyugatról jövő ösz­tökélésre, lázadásban tört ki az uj kormány ellen. Heves harcok után, melyeknek folyamán 500 ember vesztette életet, fegyverszünet jött letre. A kormány Ígérte a kurdok jogos panaszainak kivizsgálását és orvoslását. LEVERTEK AZ AFGANISZTANI LAZADAST HERAT, Afganisztán. A kormányhoz hű csapatok leverték a reakciós elemek által szított lázadást a népkormány ellen. A lázadók székhelyén nagy mennyisegű dollárt és angol fontot találtak. Afga­nisztánban januárban földreformot hajtottak végre. Azt megelőzően a lakosság 4 százaléka birtokolta a művelhető földek 41 százalékát. A kormány sze­rint az ellenforradalmarokat a szomszédos Pakisz­tán Rawalpindi és Iszlambad városaiban képeztek ki. Felháborodás a profit emelkedés miatt WASHINGTON, D.C. Egyszerű emberek milliói ép­pen úgy, mint szakszervezeti vezetők, felháborodot­tan kommentálják a részvénytársaságok most nyil­vánosságra hozott kimutatását. Több, mint 25 szá­zalékkal emelkedett a nagyűzletek profitja 1978-ban az előző évihez viszonyítva. Ez a legnagyobb egy évi profitemelkedés 35 év óta. Fokozza a felháborodást, hogy a kormány, Car- terrel az elén, mindent elkövet, hogy a jelenleg folyamatban lévő bértárgyalásokon a munkásság ne kerjen es semmi esetre se kapion hét százalékosnál nagvobb béremelést. Még az elnök saját úgynevezett “infláció-harcosa” (micsoda harcos!), Alfred Kahn is kénytelen volt kijelenteni, hogy Carter ezzel jövedelem-csökkentés­re szólítja fel a dolgozókat. Az áremelkedését “ka- tasztrófalis”-nak minősítette. Pat Gorman, a húsipari szakszervezet elnöke egy­szerűen “rablógyilkosságnak” minősíti a részvénv- tarsasagok profitpolitikáját. A munkásság nem szem­lelheti tétlenül a profit korlátlan emelkedését és az azzal járó rohamos áremelkedéseket. 2 __

Next

/
Thumbnails
Contents