Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-15 / 11. szám
Thursday, March 15. 1979. SZÜLŐFÖLDÜNK Nemzeti zászlónk történetéről Az 1848. márciusi forradalmi események ered- menyekent fogadták el azt a jogszabályt, arpely a magyar zászló nemzeti színeit törvényesítette. Erre emlékezve közöljük az alábbi Írást. Piros-fehér-zóld nemzeti színünk alig több, mint száz esztendeje díszíti hazank zászlaját és címerét, noha több évszázad zászlóinak hagyományos formái, színei ötvöződnek bennük. A nemzeti színek, a nemzeti zászló törvényes elismertetéséért az ország haladó erői az 1789-es nagy francia forradalmat követő evektől küzdöttek. Eredetük azonban jóval korábbra, a honalapitast követő időkre nyúlik vissza. Történeti forrásaink bizonyítják, hogy már a honfoglaló magyar törzseknek is voltak zászlóik. Az Ar- pád-ház első királyai a méltóság kifejezését szolgáló biborszinü lobogók alatt vezették hadba csapataikat. III. Béla uralkodása idején jelent meg a címeren és a zászlón a vörös alapon nyugvó kettős ezüstkereszt, nem sokkal később pedig a vörössel es ezüsttel hétszer vágott mező. A Habsburg-elnyomas csaknem teljesen megszün- cette a magyar zászló és címer használatát. Az ősi színösszeállítást a magyar gyalogság vörössel és ezüsttel vágott pajzsai, a huszárok dzsidáin lobogo zászlócskái őrizték meg e keserű évszázadokban is. Feljegyezték, hogy Rákóczi kuruc seregei vörös-fehér “ezredzászlok” alatt indultak csatába. Az ősi magyar színek mellett a hármashalom zöldié vált nemzeti zászlónk harmadik színévé. A piros-feher-zöld viszonylag lassan honosodott meg. A Rakóczi-kor kutatói nem találkoztak vele. Mária Terézia viszont egy 1743-ban kiadott rendeletében a királyi hadsereg gyalogsága részére olyan feher szinü ezred-, illetve fűzőid szinti szazadzászló- kat vezetett be, amelyeket vörös, fehér es zöld langnyelvek szegélyeztek. A XVIII. század végétől a polgári átalakulás, a nemzeti függetlenség harcosai a nemzeti allam jelvényének tekintették — ekkor már határozott sorrendben — a piros-feher-zöld szint. Martinovics Ignác elfogatása után úgy vallott, hogy e színeket kívánta nemzeti színekként bevezetni. Az 1840-es években egyre szélesebb méreteket öltött Magyar- országon a nemzeti színek forradalmi jelvényként való viselése. A reformkor országgyűlésein az ellenzék felemelte szavát a nemzeti színek mellőzése miatt. A kormányzat nem vette figyelembe tiltakozásukat, s csak az 1848. március 15-i forradalom jogát ismerte el. “A nemzeti szin es az ország czimere ősi jogaiban visszaallitatik” — rögziti a forradalom győzelme után született törvény első cikkelye, s az 1848—49-es szabadsagharcban e zászlók alatt küzdött a honvéd hadsereg a nép igazi érdekeiért. A piros-fehér-zóld nemzeti zászló ebben a harcban vált a nemzeti függetlenség és a haza jelképévé. G. R. a BCBnecot/ KIHÖTÓBCN... Meddig esedez még árván egeden a Főnix meg a bárány? Uj népek kürtje riad, viszik ezredes álmaikat! Fogadd ismét be hajódat, eltemetett lobogódat, Debrecen, ó — kikötő tájakat összekötő! Gulyás Pál Egész életemben nagy debreceni lokálpatrióta voltam. Nagyon szerettem szülővárosomat. Tudom, mindenki szereti a táját, ahol felnőtt, ahol ifjúságát, élete legszebb napjait, eveit töltötte. En sem vagyok kivetek Szerettem ezt a várost. Szerettem a debreceni embereket, szerettem a debreceni utcákat, a háza- doltam, ha a két folyo között egy csatornát^épite- kat, az iskolákat. Szerettem az akácokat és orgona- nenek, akkor Debrecennek is jutna egy kikötő, kát a Nagyerdőbe vezető Simonyi utón. Szerettem Rajzoltam is egy térképét, úgy 14—15 eves ko- a kéttornyú református nagytemplom óráját. Éve- romban, amelyen ott díszelgett a Tisza—Körös Csákén át mintha csak utitársam lett volna. Figyelmez- torna. Még pedig közel Debrecenhez. Boldogan tetett, amikor későn indultam az iskolába, megnyug- gondoltam arra, hogy idővel masok is rájönnek arra, tatott, ha nem kellett még sietnem. Harangja pedig milYen egyszerű lesz Debrecen mellé folyót létesite- mérte az időt, amely, úgy látszott, végtelen e's mér- n^- Es mar ^attam is lelki szemeimmel a nagy óceán- hetetlen volt e's marad is. Nem maradt... jar° gőzösöket horgonyozni a debreceni kikötőben. Szerettem szülővárosom utcáit, neveik mint régi A, Fekete-tengerről jönnének a gőzösök a Duna dalok csengnek még mindig a fülembe: Vígkedvű deltaján ^resztül a Tisza torkolatáig, Titelig, ott Mihály utca, Török Balint utca, Szent Anna utca, jobbra-at-ot vezényelne kapitányuk,eshajokaznanak Péterfia utca, Simonyi ut, és Deák Ferenc utca, fel a Korosig. Ott ismét jobbra-at a csatornáig, ott ahol szülőházam állt. meg az tan balra-at es iholni, csakhamar horgonyt Amikor elemi iskolás fiú voltam, kezdtem rájönni, vethetnek Debrecen-nél. És a_ folyóparton korzózó hogy vannak a világon más és nagyobb városok, fiuk es lányok virágokat szórnának a matrózoknak... mint Debrecen. Ezt szinte személyes sértésnek vet- M üyen gondolatok nagyon boldoggá tettek. De tem. Azt szerettem volna, ha Debrecen lenne a világ, boldogságom még sem volt teljes.^ de legalább is Magyarország legnagyobb, legszebb, Szép, szép egy folyami kikötő, de egy TENGE- legnépesebb városa. Es ha már Budapestet nem is KI KIKOTO mégis csak impozansabb. Dehat beletudná utolérni, akkor Debrecennek kellene lenni nyugodtam. Azt meg gyerekésszel is tudtam, hogy Magyarország MÁSODIK legnagyobb városának! ha egy folyót, vagy csatornát esetleg lehet DebreAmióta földrajzot kezdtem tanulni az iskolában, ecm közelében létesíteni, de tengert... hát az bizony szorongva figyeltem évről évre a népességi kimuta- alom marad mindvégig. ^ tásokat. Szüntelen reménykedtem, hogy Debrecen Az maradt egeszen mostanáig. A napokban idővel meg fogja előzni Szegedet és Szabadkát (mely kezembe jutott a budapesti Magyar Nemzet egyik akkor még Magyarországhoz tartozott) népesség és legutóbbi szama és képzeljék el,, mily cim ragadta igy nagyság tekintetében. me8 figyelmemet? Azután az is aggasztott, hogy Debrecennek, mint TENGERVÍZ A PUSZTA MELLETT! ( az ország negyedik és idővel kétségkívül második, Uzaaan kezdtem olvasni. Hiszen Magyarországon legnagyobb varosának nincs folyója. Mert hát melyik mai; csak e& számottevő puszta van, a Hortoaz a nagyváros Európában, vagy Magyarországon, ba^- Es amellé most Íme odaferkőzótt a tenger! amely nem fekszik szép folyó partján! Budapest, Arról szolt a jelentess, hogy Debrecen közelében, Párizs , London, még Szeged is, mind folyóparti Hajduszoboszlo környékén TENGERVÍZRE u városok kanták (igaz hogy annak mar 50 éve, de arról én edÉs kikötőik is vannak! dig nem tudtam). ^ ( Eveken át álmodoztam arról,hogyan lehetne lét- Azt irta a cikkíró, hogy az ott felbugyogo viz rehozni azt, hogy Debrecennek is legyen folyója, <legY kicsit tenger is . Tenger a puszta mellett, az legyen kikötője! Alföld tengere! ^ ^ ^ ; Tanulmányoztam Magyarország térképét. a felevszazados alom mégis valóra vált! Sajnos az én imádott Debrecenem távol volt min- A tenger eljutott Debrecenhez, szülővárosomhoz, den folyótól, pataktól, de még csermelytől is. Ad- Igaz> pici ez a tenger, de mégiscsak tenger. És igy dig nézegettem a térképet, amig rájöttem hogy ha az en Debrecenem tengerparti varos lett. Csatornája már Debrecent nem lehet egy folyóhoz áttelepíteni, is van mar, tengervize is van, kikötője tajakat ósszeakkor talán egy folyót lehet Debrecen kózelebe koto kikötője” is lesz... Es abban a kikötőben egyvezetni. szer tálán partraszallok. Bevonom vitorlámat, “a A Tisza és a Körös közti terepen feküdve, gon- szelek mérget” nemesen kiállva... Irta: Deák Zoltán Debrecen város címere. !LRÉTESHÁZ ÉXOjkRASZDA 1437 THIRD AVENUE, HEUL YORK, N. Y. (A Sl-tfc Street sarkúi) — Telefon: LS 5-84*4. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. Ml tzvah-torták. .— Postán szállítunk az ország
