Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-15 / 11. szám
Thursday, March 15. 1979. AZ ESEMÉNYEK NYOMABAN Nobel-dij Pol Pótnak Az olvasókat betűkkel és hangokkal bombázza a nagyüzlet sajtója, meggyőzni ókét, hogy jogos es érthető háború folyik Vietnámban és hogy ennek csak úgy lehet véget vetni, ha egy állam hadserege sem lesz egy másiknak a területén. Legnyomatékosabban hangsúlyozzák ezt két világhatalom: az USA és Kina vezetői, de ez elv érvényesítése bizonvos nehézségekbe ütközne világszerte. USA különböző jogcímmel és indokolásokkal — a nemzetközi egyensúly megőrzése, honpolgárai védelme, beruházásainak megtartása és főkép a “kommunista veszély” kiküszöbölése — hivatalos kimutatás szerint 1945 óta több mint 200 esetben folytatott ilyen fegyveres akciót vagy fenyegetett fegyveres közbelépéssel, — közülük eleg néhány példa: három évig tartó részvétel Korea eredetileg békehaborujába, ellenforradalom felfegyverzése és szervezése Guatemala alkotmányosan választott kormánya ellen, fegyveres akció sponzorolasa Kuba ellen, Dominikai köztársaság megszállása azon címen, hogy ott amerikaiak veszélyben vannak, iráni ellenforradalom előkészítése a sah visszahelyezese céljából. Libanon megszállása (ugyanekkor Anglia Jordánt szállta meg) és persze az indokinai háborúk. Több mint 20 even át avatkozott be fegyveresen Indokína három állama sorsának alakulásába (Vietnám, Kambodzsa, Laos),előbb közvetve, mint a hadviselő franciak fegyverzoie és penzelője, majd több mint 10 éven át összesen 3 millió katonával, 150 billió akkori sokkal iobb dollár költséggel, 3 millió emberáldozatot okozva, három országot majdnem teljesen elpusztítva, hogy Vietnám belső harcát — amelyről akkor azt hitte, hogy Kina szított a “nemzetközi kommunizmus” érdekeben — a kommunizmus visszaszorításával eldöntse. Valamennyi nagy- és számos kisebb hatalom a történelem folyamán úgy velte, hogy neki magának — de nem a többinek — joga van más országokat megtámadni, elfoglalni es birtokába venni. így foglalták el Európa államai egész Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsia nagyrészét, már évszázadokkal előbb, mielőtt a “hodito kommunizmus” rémképe megjelent volna a propagandában es agitacioban. De erre ma mar tálán nem aktuális hivatkozni, mert az uj, tisztultabb, erkölcsösebb világrendben, a nemzetközi jog es előbb a Nepszövetseg.majd mindmáig az Egyesült Nemzetek égiszé alatt ez már lehetetlenné vált. Senkinek sincs joga más országot elfoglalni, annak területeit megszállni (kivéve, ha ezt az illető állam törvényes kormánya kéri) es meg azzal szemben fegyveres fenyegetést alkalmazni sem. Logikus tehat, hogy az USA ma a nepek nagy tanítómestere a külső beavatkozás ellen, hiszen legjobban tudja, mennvi rosszra vezet az. Mindenesetre hatásosabb volna erkölcsi oktatása, ha mai filippika- it alkalmasabb időpontban kezdte volna meg. Mert, hogy közvetlenül azutan indította meg Kina a támadást Vietnam ellen, hogy Washingtonban ünnepelték Teng et, aki végigorditotta az USA-t a szovjet támadás veszélyének falrafestésével es akkor hagyta helyben, amikor Pekingben egymás lábát tapossák le nyugati kormanyférfiak es fegyverszállitók, azt a gyanút kelti, hogy Carter tiltakozása nem őszinte, csupán a “face-saving”-et szolgálja, iís az egész mai nyugati politika — amelyhez egy-két u.n. kommunista sza- kadar kormány is csatlakozni vél — bizonyítani látszik, hogy még a szelíd fejcsöválás sem őszinte, amellyel a sajtó és a kormányok a kínai támadásra reagáltak. Gondoljuk el: amikor a szovjet katonái Pragaba vonultak, hogy — emberveszteseget nem okozva — kivédjek az őket Nyugat felöl közvetlenül fenyegető veszélyt, akkor és azóta is szinte rituális kötelességnek tekintik Nyugaton, hogy a partok, szervezetek, irok ne annyira a ma világszerte folyó szörnyűségek ellen tiltakozzanak, hanem az 1968-as Prágára, mint az uj történelem legborzalmasabb eseményére. Kinanak viszont éppen ma ajánlanak nagv újabb kölcsönöket és fegyvereket. Még nagyobb hipokrizis — leleplezve az egész nyugati politika embertelenséget — egy nívóra hozni a kambodzsai felszabadító harcot es a kínai támadást. Mert senki sem tagadja, hogy Hitler óta Kambodzsában folyt a legszómyübb emberirtás, ellene a nép nem védekezhetett, tehát Vietnám segítségével (amely ellen egyébként Pol Poték sűrű támadásokat intéztek) kellett vegetvetni. S az USA kormánya, amely ez ellen tiltakozik, éppen ma, február 26-an jelenti be, hogy ha olajérdekei kívánják, katonai akciót indít a Perzsa-öböl vidékén. Kina pedig példátlan cinizmussal azért öli Vietnám és öleti a maga. fiait, hogy Vietnámot “megleckéztesse”. Ők leckéztetnek, akik a Pol Pót rezsimet ma is támogatják, ellene egy szavuk sem volt és ma sincsen. Talán Kissinger, Szadat és Begin után most Pol Pótnak követelik majd a beke-Nobeldijat. S ha az olvasók kérdik, okosabbak vagyunk-e a világsajtó nagv részénél, amelynek más a véleménye, ezt nem állítjuk. E sajtó vezetői és irányitói is nyilván tudják, amit mi, de az érdekek, amiket védenek, nem engedik, hogy az igazságot iijak. Az olvasok emlékezhetnek, hogy nekünk volt igazunk, amikor meg a “nagysajto” a vietnámi harcidobot verte, Kuba boycottjat, Allende Chiléjének destabilizálásat hirdette, túlnyomó részben Nixont es Reza sahot dicsőítette. Mi következetesek maradtunk, hisszük, most sem kell majd szégyenkeznünk. "TELJES GŐZZEL", JEMEN FELE WASHINGTON, D.C. Carter elnök kiutalt 390 mii- lió dollárt Jemen, arábiai allam számara küldendő hadirepülőgépek és egyéb fegyverek, köztük 64 tank, 50 páncélkocsi költségének fedezésére. Előzőleg már küldtek nekik 140 millió dollár értékű tankelháritó ágyút. Mindezt nem tartotta elégségesnek Mr. Carter Jemen megvédelmezésére Dél-Jemen állítólagos támadásától és ezért utasítást adott a távol-keleti flotta egyik legnagyobb egysége, a 80.000 tonnás repülogépanyahajó, a Constellation-nak Aden fele indulására. r Miért volt minderre szükség? Azért, mert Észak es Dél-Jemen között állítólag határvillongás tört ki. Del-Jemennek progresszív népkormanya van. Eszak- Jémennek viszont olyan, mint Szaud-Arábianak, félfeudális. Lakosságának csaknem fele Szaud-Ará- biában dolgozik az olajvidéken és más iparokban. Az otthon maradt lakosság nyomorban él. E nyomor ellen állandó lázadások vannak folyamatban. Ezekért most Dél-Jement teszik felelőssé. Elnyomásukra küldi Carter a fegyveres segítséget Észak-Jemen urainak. Egy másik indok az amerikai fegyverszállításra az, hogy Dél-Jemenben “ezernyi” kubai tartózkodik. Erre vonatkozolag azonban meg a N.Y. Times is kénytelen volt beismerni, hogy az információk nem eléggé megalapozottak. (N.Y. T. márc. 10. 4. old.) Lehet, hogy csak egy pár száz kubai van ott. Másszóval pár száz kubai önkéntes és technikus any- nyira veszélyezteti Eszak-Jement es azontúl Szaud- Arábiát, hogy az amerikai kormány 530 millió dollárnyi katonai segélyt küldött nekik es egyik legnagyobb hadihajóját, a Constellation-t tartotta sürgősen szükségesnek odaveze'nyelni. Gondolkozzunk e fölött! Dél-Bronxba nem küldött olyan sürgős segítséget kormányunk. Pedig ott nagyobb szükség volna ra! “Ha bemegyek Csádba, vértapad a csizmámba...“ NDJAMENA, Csád. Magyarországon csak sár tapad csizmánkhoz, ha bemegyünk Csányba. De Csad- ban, sajnos, ver. E közép-afrikai ország északi részében muzulmánok élnek, akik hosszú ideig gyarmati sorban, rabszolgaságban tartották a lakosság többségét kitevő feketéket. Ma is ők uralják az ország kereskedelmi és pénzügyi életét. Emiatt állandóak a .villongások a két népréteg között. A múlt héten súlyos összecsapás történt a muzulmánok es feketék között a dél-csádi Mundu városban, amelynek több száz áldozata lett. Fokozza a nehezsegeket, hogy az ország elnöke egy keresztény fekete,Mallum, mig a miniszterelnök Hissan Habre, muzulmán arab. Múlt heti számunkban már irtunk az ügy nemely részletéről. A legújabb hírek szerint a szomszéd Niger állam elnöke tárgyalásra hivta meg az egymással szembenálló csoportok vezetőit Kanó-ba, Niger fővárosába. Az ország tragédiáját az azelőtti gyarmatosító urak, a franciak természetesen a maguk javara iparkodnak kihasználni. Ami régi szokása a gyarmatosítóknak. 2 _ |---------------------------------------^-1 ! PtfSD-CÓEVDf j ! HUN6AUAN BOOKS. J f REC0I0S tóm 9 A 1590 Sécúnd Av*. <8243 SL köd) A V Naw York/N. Y. 10028 — (212) 8704892 9 k Sokezer magyar könyv, ujiág, hanglemez er. k I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu | | rist , Tuzex befizetohely. I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a I > magyar negyed kpzepien. Postán is szállítunk * A a világ minden tájára. k Uj magyar katalógust díjmentesen ^ küldünk! ^ ^ Jj
