Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-08 / 10. szám
6 SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, March 8. 1979. Szülőföld, anyanyelv, kultúra A Magyarok Világszövetségének főtitkára, Dr. Szabó Zoltán nyilatkozatot adott a budapesti Népszabadság cimíi napilap munkatársának, melyben a többszázezer külföldön — főleg az USA-ban, Kanadában, Franciaországban, az NSZK-ban és Ausztriában — élő magyar és az óhaza viszonyát fejtegette. Egyebek között kitért a legfontosabbra, külföldre szakadt honfitársaink anyanyelvi kultúrájának ápolására. Erre vonatkozó nyilatkozatának részleteit a következőkben idézzük. DR. SZABD ZOLTÁNNÁL, a szövetség főtitkárával Dr. Szabó Zoltán bevezető szavaiban rámutatott, hogy a Magyarok Világszövetsége'nek fontos feladata, hogy segítse megtartani vagy megtanulni a magyar nyelvet, megőrizni vagy megismerni a nyelvi kultúrát, a nyelv ismeretében és közvetítésében is gyarapítani a szülőföld, az óhaza ismeretet. — A hazai közvélemény körében — mondotta a főtitkár, mind szelesebb körben válnak ismertté' azok az eszközök és módszerek, amelyekkel az anyanyelvi mozgalom segíti a nyelv és a nyelvi kultúra megtartásai, illetve művelését. Sokrétű az a támogatás is, amelyet a Magyarok Világszövetsége a magyar kultúra ápolásához ad a kinti magyarságnak és egyesületeinek. Hadd emlékeztessek csak példaként az anyanyelvi konferencia védnökségének tankönyveire, a balatoni nyári gyermektáborokra, a sárospataki kollégiumra és a Debrecenben evenként megrendezett pedagőgus-tovabbkepzö tanfolyamokra. — A magyar nyelv, a magyar kultúra tanítói és apoloi között a múltban is sokan voltak, akik világosan látták és vallották: az anyanyelvet és a szülőföld létének kultúráját őrizni, azt megtartani az országtól es a néptől elszakadtan nem lehetséges. Ma szintén ez a felismerés az alapja a nyelv es a kultúra ápolására irányuló kölcsönös törekvéseknek és együttműködésnek. A főtitkár érintette, hogy akadnak, akik nem igy vélekednek, az anyanyelvi mozgalom törekvéseit felremagyarázzák, álcázott propagandának tekintik. A mozgalom ennek ellenére is eredményes, s eredményességét mutatja, hogy a mozgalom évröl-évre szélesedik1, nő a benne részt vevő tanulók és oktatok száma, részvételük a magyarorszagi rendezvényekben. Ezt bizonyítja a magyar kultúrát ismertető neves előadok fogadtatása, előadásaik sikere is. A külföldön elő magyarság nagyok sokrétű. Szabó Zoltán részletesen elemezte, hogy miként játszik ebben közre a kor, illetve nemzedékbeli megoszlás, a befogadó ország társadalmában, kulturális közegé- I ben való elhelyezkedes. A rétegezödest meghatároz- i za az időszak is: ki mikor hagyta el az óhazát, régen j — a gazdasági válságok idején, a két háború között — vagy később, politikai indítékokból. Az óhaza iránt megnyilatkozó, s egyre növekvő érdeklődéssel kapcsolatban a főtitkár egyebek között a következőket mondotta: — Ismereteink szerint a látogatók hazai tapasztalatai jók. Gyakran örömmel számolnak be: mast talaltak itthon, mint amit a külföldi propaganda nyomán várták. Túlnyomó többségük elismeri gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődésünk eredményeit. Ugyanakkor elmondjak — s ezt szinte mindig jó szándékkal — kedvezőtlen tapasztalataikat is. Ezek főleg azokat a területeket érintik, amelyeken leginkább találkoznak fonákságokkal. A bürokrácia, a kereskedelem es a vendéglátás általunk is ismert, a külföldről jövőnek is szembeötlő kedvezőtlen jelenségeire gondolok elsősorban. A lap munkatársa megemlítette, hogy az ország kozvelemenye mindig jóleső érzéssel nyugtázza az uj hazájukban elő magyar kiválóságok: tudósok, művészek, (Szentgyörgyi Albert, Wigner Jenő, Selye Janos, Amerigo Tot, Victor Vasarely) rokonszenv- megnyilvanulásait, baráti gesztusait. — E világszerte ismert és becsűit tudósok, művészek, szakemberek magatartása, szülőföldjükhöz való ragaszkodása azért is tiszteletre méltó, mert szakmai kiválóságuk mellett ebben jellemességük, emberi emelkedettseguk is megmutatkozik — mondotta a főtitkár. Nem csorbítja érdemüket és az irántuk tanúsított tiszteletet, ha arra is gondolunk: mellettük sok százezer első, második, harmadik nemzedékbeli ember el a nagyvilágban. Olyanok, akik magyarnak tudjak magukat, es akik a maguk kisebb vagy nagyobb sugáru társadalmi közegében, választott uj országuk javára végzett munkájukkal és szülőföldjükkel fenntartott kapcsolataikkal szolgálják mind a maguk, mind a magyar nép, Magyarország jó hiret, becsületet. Ritkaság lesz a Bartók-album Megvalósult a párizsi magyar nagykövetség sajtó- irodájának javaslata; a nagysikert aratott Ady-mappa után elkészült és megjelent a 32 lapból álló, Bartók Béla életműve előtt tisztelgő, grafikákat tartalmazó Bartók-album is. A grafikák felét Franciaorszagban élő, másik felét Magyarországon dolgozo művészek alkottak. A Képzőművészeti Alap Kiadóhivatalanak gondozásában megjelent reprezentatív kiadvány egy részét Franciaorszagban terjeszti az ottani magyar sajtóiroda. A példanyszam igen kicsi: a művészek kézjegyével ellátott eredeti grafikai lapokat tartalmazó albumból Összesen 100 darabot készítettek, | * f M ] f s ebből Magyarországon mindössze 25 példány kerül forgalomba. TERJESSZE ~ LAPUNKAT! AMIKOR A TISZA URALTA A VAROST És Szeged talpra állt A városon kívül a fékeveszett Tisza volt az ur. Szeged a viz ostromát négy napig állta, de 1879 március 12-en hajnali fél háromkor mégis megkondultak a vészharangok. A szilaj folyo a Makkos erdőnél 100 meter hosszúságban elsöpörte a vasúti töltést, és a varosra zudult. A katasztrófa 151 emberéletet követelt, es közel hatezer ház — a varos épületeinek 93 százaléka — dőlt romba. Sok helyütt harom-négy méter mely viz borította a települést. A Tisza csak 186 nap után húzódott ismét vissza medrebe. “Szegedet, Szeged nepe támasztja fel” — irta Kossuth Lajos torinói emigrációjából. De segítségükre volt az ország lakossága es 31 külföldi állam is. A varosnak szánt adományok értéke meghaladta a 2.8 millió aranyforintot. — Nagy rendező eró is volt ez az árvíz — mondja Takács Máté, Szeged főépítészé. — Eltűntette a regi halmaztelepúlest s lehetőséget biztosított egy tervezett varos létrehozására. így alakult ki — Lechner Lajos elképzelései alapján — az akkori Európa legmodernebb városszerkezete. Akkoriban 10 kilométeres körtöltést is épitettek, valamint egy uj védőfalat a folyo partján. Alig 200 lakás vészelte at az arviz katasztrófát. Napjainkban mintegy 9 ezer lakassal rendelkezik a varos. A szegedi nagy árviz századik évfordulójáról méltóképpen emlékezik meg a város. Március 11-en emlékművet és emléktáblát avatnak. Kiállításokat, előadásokat rendeznek, amelyeken felidézik a szomorú eseményt, s beszámolnak arról, hogyan állt talpra ismét a város. Mécs G. László “LEARN HUNGARIAN” Bánhldi—J okay—Szabó kiváló nyelvkönyv* angolul beszélők részére, akik magyarul akarnak tanulni Finom papíron, rajzokkal, képekkel. 530 oldal Ara % 7.— és 50 cent postaköltség. Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIAD6HIVATALABAN 130 East 16 th Street, New York, N. Y. 1M03
