Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-09-07 / 34. szám
Thursday, Sep. 7. 1978. Rákosi Sándor: A GAZDAGOK SIKERES EGYSÉGFRONTJA m. A szervezett munkásság vezetői osztály-együttműködési politikájának hiábavalósága és bűne válságos helyzetekben lesz egészen világos. A mindenkori demokrata adminisztráció szekértolói mostanában az egeknek panaszkodnak Brown kormányzó és a törvényhozás viselkedése miatt. Az AFL-CIO legnagyobb szakszervezete, az egy és egynegyed millió tagot számláló “American Federation of State, County and Municipal Workers” 23. konvencióján Jerry Wurf elnök igy panaszkodott: “A republikánusok félrevezettek bennünket, a demokraták visszaéltek bizalmunkkal”, de nem vonta le a természetes tanulságot és nem mutatta a munkásság a független politikai akció útját. Maradi politikájuk áldozataként a szakszervezeti vezetők Californiában kénytelenek továbbra is a “hűtlen” Brownt támogatni. A munkásság független politikai akciója útját soha sem keresték, tagjaikat ilyesmire nem nevelték. A californiai Állami AfofL-CIO konvencióján közel két millió szervezett munkás neveben John Henning, a unió központi titkára a “vagyonosok konzervatizmusával” vádolta a Brown adminisztrációt. “Igazi tragédia, hogy a 13-as javaslat nyomán Brown kormányzó megakadályozta a köztisztviselők szamara megszavazott 2 és fél százalékos béremelést es nap, mint nap tanúi vagyunk, amint a demokrata uralta törvényhozás megcsonkítja és felis- merhetetlens'egig felhígítja a munkásság-támogatta törvényjavaslatokat. “Panasz, panasz, panasz!” De akció és független magatartás helyett újra Brownt indorszálják. A Végrehajtó Bizottság 35:1 ellenében Brown újraválasztását javasolja a konvenciónak. Meg mindig a két pártrendszer keretein belül Henning egy peticios kampány indításával akar nyomást gyakorolni a demokrata adminisztrációra. Henningek sugalmazásara Ralph Dili, állami szenátor törvénymódosító javaslattal járul az állami szenátus ele. A javaslat a Prop. 13 adóengedményt a sajat hazaban lakó kisháztulajdonosokra korlátozna. A törvényhozás kétharmad szavazata szükséges, hogy a javaslat novemberben a szavazok ele kerüljön. A peticios kampány ezt az utat egyengetné. Úgy Leo McCarthy, a törvényhozás feje, mint Az utolsó, döntő szó a nép szava lesz. A CALIFORNIAI 13 AS JAVASLAT Brown kormányzó ellenzi a javaslatot. Ilyen körülmények között a javaslat életképessége kétséges. A hadseregszállitók, municiógyárosok, a Pentagon legkészebb kiszolgálói minden időben az amerikai szervezett munkásság országos vezetői. A 120 milliárd dolláros évi háborús költségvetés a megélője a társadalmat szolgáló legtöbb javaslatnak. De a háborús költségvetés a Meanyk szemében szent és sérthetetlen. Csak természetes, hogy a California állami AfofL-CIO levette a konvenció napirendjéről a kongresszus előtt álló transzfer-javaslat támogatását. Ez a javaslat, ha törvényerőre kerülne, bizonyos Pentagon-milliárdokat a társadalomra hasznos javaslatokra fordíthatná. “ NEM JUTUNK CALIFORNIA SORSÁRA” A 2.500 delegatus reszvetelevel konvenciozo Állami és Megyei Köztisztviselők szakszervezete szinte központi vitaként kezelte a 13-as javaslatnak az egész ország dolgozóira alkalmazható veszedelmét. “Nem jutunk California sorsára es még idejében felvesszük a harcot azokban az államokban, ahol a 13- as javaslat terjesztői felszínre kerülnek.” Különösen Michigan, New Jersey, Washington, Oregon és Texas államok delegátusai követeltek a konvenciótól a határozott akcióprogram megszövegezését. Ezekben az államokban a 13-as javaslathoz hasonló megtévesztő javaslatokkal jönnek a szavazok elé. /Nem artana, ha a fenti államokban élő olvasók az ilyen adomozgalmakröl és az ellene szervezés alatt álló akciókról írnának a Magyar Szóban./ Hiba lenne tudomást nem venni California szél- teben-hosszában tízezreket megmozgató lakosztrájk- rol, demonstrációk, tiltakozások tucatjairól a különböző városi tanácsok, megyei vezetők gyűlésein. Julius elejen egy “California Koalíció” vezette tő- megtiltakozas zajlott le Sacr amen tóban, ahol a részvevők az allam 58 megyéjének többségéből, a rank- and file szervezett munkásság, a kisebbségek, lakók, köztisztviselők, nőszervezetek, képviseletében adták tudtára a Brown adminisztrációnak, hogy a 13-as javaslat a gazdagok törvénye és nem hajlandók egy ilyen törvénnyel élni. Figyelemre méltó könyv jelent mega közelmúltban. Cime: “Az I.G. Farben Bűne és Biinhödese”, iroja: Joseph Borkin. A szerzőt hitelesíti, hogy közreműködött az igazságügy minisztériumnak a német nagyvállalatok elleni vádirata megszövegezéseben, a II. világháború után. Könyvét az ilymódon szerzett tapasztalatok alapjan irta. Később a Szövetségi Ügyvédi Kamaraban jelentős tisztségét töltött be. Az ipari óriások korában alig lehet hatalmasabbat — jóra, vagy rosszra — elképzelni, mint a német vegyiipari I.G. Farben vállalatot. Ennek köszönhetjük az aszpirint es a szulfa gyógyszereket, de az I. világháború lóvészárkaiban alkalmazott mérges gázokat, es a II, világháborúban Auschwitz borzalmait is. Az elsft világháború után, meg nem feledkezve a mérges gazok miatt az Ypres mezőin elhullott 15.000 katonáról, a franciák fel akarták oszlatni az azt gyártó I.G. Farben vállalatot. De a vállalatot magasrangu amerikai baratai megmentettek. Szoros tarsas viszony alakult ki 1920 végevei az I.G. és a Standard Oil között. Hitler felkészültségéhez hiányzott egy dolog: a tetraethyl ólom. A Standard Oil es a G.M. közös vállalata, az Ethyl Gasoline Corp. nemcsak annak gyártási eljárását, hanem a gyár felépítéséig magat az anyagot is nyújtotta az I.G.-nek. Mint az I.G. egyik igazgatója, August von Knieriem mondta, Hitler háborúja nem lett volna lehetséges az amerikaiak segítsége nélkül. Hitler és az I.G. együttműködése teljes volt; ahogy egyik ország a másik után esett Hitler áldozatául, úgy az I.G. átvette az ott lévő vonatkozó vállalatokat. Hitler egy Ízben “zsidó vállalatinak nevezte az I.G. Far- ben-t. Hogy magukat igazolják, létrehoztak az I.G. Auschwitz gyárat, Auschwitz közelében, az építkezéshez felhasználva a tábor lakóit. A feljegyzések mutatják, hogy az I.G. Auschwitz 300.000 táborlakója közül legalább 25.000-t halálra dolgoztatott. Ezzel egyidöben egy másik I.G. Farben vállalat (Degesch) a gyilkos Zyklon-B gázt gyártotta. Mindezt meg lehetett volna szüntetni, ha végrehajtják John Pehle, a War Refugee Board igazgatójának l944-ben ajánlott javaslatai, hogy szét kell bombázni ezeket az üzemeket, de a hadügyminisztérium i elutasította,azzal az érveléssel,hogy az “indokolatlan elteritese lenne másutt szükséges repülőgépeknek”. Joggal elvárhatnánk, hogy ezek a vállalati igazga- j tök, akik oly odaadóan vettek részt “a civilizáció történetének legrendkivulibb bűntényében”, elnyerjek méltó büntetésüket, es hogy a II. világháborúban oly döntő szerepet játszó I.G. ipari birodalom szet- zuzassék De nem ez történt. Az amerikai igazságszolgáltatásnak csak egyik szeme van bekötve. Betörőket és tolvajokat elzárnak hosszú évekre, de az I.G. Farben hat igazgatóját, a sok közül, elítélték tömeggyilkosság és rabszolgatartás miatt 6-8 évi börtönre, másik hatot pedig zsákmányolás és rablás miatt 5-1 Vi évre. A vádügyész szerint “egy csirke- j tolvaj is megelégedhetne ilyen enyhe Ítélettel”. Az összes vadak miatt elitéit egyik igazgató, Fritz ter Meer, már 1956-ban az I.G. egyik legnagyobb leányvállalatának, a Bayer gyárnak felügyelő igazgatója lett. Eisenhower javasolta az I.G. néhány üzemének felrobbantását, és a többiből kipréselni a legutolsó dollárt reparacio címén. De ez sem történt meg. Magas üzleti körök már 1947-re meggyőzték a kormányt, hogy máskép tekintse a dolgokat. Es ma az I.G. Farben utódai hatalmasabbak, mint valaha, A háború tartamára a kormány lefoglalta a General Aniline and Film vállalatot, az I.G. leányvállalatát. Prince Radziwill, Kennedy elnök sógorának közbenjárására a vállalat visszakerült az I.G. keretebe. Akik azt mondják, hogy “soha többe” (“never again”)^ azoknak Borkin ezt válaszolja: “Hogy lehetünk olyan biztosak, amikor sokan, akik központosán felelősek voltak a legutóbbiért, megúszták a kovet- kezmenyeket, sőt fellendültek — es ez saját vezetőink támogatásával történt”? V. 0. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbitasarol idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $.................................................. Naptárra: $....................................................... Név!.................................................................. Cim:.................................................................. Város:..............................Állam:................... Zip Code:...................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 (ÍM — AMERIKAI MAGYAR SZÓ-___ 4 _ NAGYIPARI ERKÖLCSÖK
