Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-08-31 / 33. szám
Thursday, Aug. 31. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO JANOS PAL I. PAPA TAMOGAT MINDEN BÉKEKEZDEMÉNYEZÉST ROMA, A Katolikus Egyház VI. Pál halálát kővetően megválasztott uj feje Albino Luciani, Velence volt kardinálisa, aki a pápai trón elfoglalásakor János Pál I. pápa nevet vette fel. A fold 700 millió katolikusához intézett első beszédeben többek között mondta, hogy hajlandó minden békekezdeményezést támogatni. A 65 éves pápa szegény munkáscsaládból szármázik. Apja koműves-űvegmunkás, anyja szegény paraszti csalad tagja volt. XXIII. János pápa nevezte ki Vittorio Veneto püspöki tisztségbe. VI. Pál papa nevezte ki kardinálisnak. Mind a Katolikus Egyház vezetői, mind a hívek, nagy meglepeteskent fogadták a kardinálisok ily gyors döntését,'24 órán belül szavazat-többséggel Luciani kardinálist választották meg a pápai tisztségbe. Mind a konzervatívok, mind a liberálisok magukénak vallják az egyház uj fejet. Beszédében “egy uj társadalmi rendszer létrehozásáról” szolt a hívekhez, melyben “tóbb igazságszolgáltatást, szilárdabb békét es a világ népei között szorosabb kapcsolatot” óhajt létrehozni. Püspöki tisztsége alatt eveken át Alfredo Ottaviani kardinális elvet hirdette, mely szerint a katolikus az egyetlen elfogadható vallas. Amikor azonban rájött ezen elv helytelenségére és tarthatatlanságára, azokhoz csatlakozott, akik elismerik, hogy bármely vallásfelekezethez tartozzon is valaki, annak véleményét is tiszteletben kell tartani, sót azokét is, akik nem tartoznak egyházhoz. Egyesek szerint az egyház konzervatív szárnyához tartozik, masok viszont úgy vélik, hogy mindig közel állt a hívekhez e's a szegények támogatását fontos egyházi feladatnak tartotta. Veszélyben az USA olajtartaléka ? HOL VAN A NEW YORK CENTRAL TRADE AND LABOR COUNCIL? (folytatás az 1. oldalról) ta verni a nemzetőrség mozgósításával. A rendőrök es tűzoltók sztrájkjának legvalsagosabb szakában a Memphis Trade and Labor Council AFL-CIO kijelentette: “Ha a varos vezetői nem számolják fel a sztrájkot, a varos összmun- kassága sztrájkba lép.” Itt New Yorkban ugyan nem rendeltek ki a nemzetőrséget, de a napilapok tulajdonosainak sztrájktörő elhatározása éppen olyan szilárd merev, mint Memphis polgármesteréé. Az ujsagtulajdonosok nem csak az általuk felhalmozott milliókra támaszkodnak. Kétségtelen, hogy a monopolisták más erőforrásai is rendel - kezésükre állnak,mert a munkáltatok tudják,hogy a lapok alkalmazottai sztrájkjának letörese utat nyit minden new yorki szakszervezet le- töresere. A város minden dolgozója, tekintet nélkül arra, hogy i- parban vagy irodában dolgozik, szolidaritást kell, hogy vállaljon a SAJAT ÉRDEKÉBEN a sztrájkoló nyomdai alkalmazottakkal. Minden szakszervezetnek nyomást kell gyakorolnia a Central Trade and Labor Councilra, hogy szolidaritásra szólítsa a város minden dolgozóját. Ez az egyetlen biztosíték arra, hogy a három new yorki napilap munkásainak harca, méltányos követeléseikért, győzelemmel végződik. WASHINGTON, D. C. A Pentagon 25 U-2 kemrepü- lögepet rendelt a Lockheed Vállalattól 550 millió dollar költséggel. A Pentagon szerint szükség van e gépekre, hogy megfigyelés alatt tartsak a kelet-európai szocialista országokat. WASHINGTON, D. C. A Vietnamból visszatért nyolctagú kepviselobizottság javasolja, hogy a Carter kormány vegye fel a diplomáciái kapcsolatot a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. Dr. Constantine Menges, a “Nemzetközi Stratégiát Tanulmányozó Központ” — Center for Strategic and International Studies.,— alkalmazottja a fenti térképen sávokkal jelzett országokra hívja fel a tőkés országok vezetőinek figyelmet, mondván: “Ezen országok a Szovjetunió befolyása ala kerültek és ha ez a folyamat tovább fejlődik ilyen irányban, akkor csak idő kérdésé, hogy a nyugati tőkés országok olajtartaléka veszélybe kerül”. Dr. Menges azonban hangsúlyozta, hogy nem szükségszerű és nem elkerülhetetlen ez a folyamat. Az irányzat változtatására javasolja többek között, hogy a tőkés országok, szóvivői folytassanak szervezett és következetes kampányt a “kommunista ideológia ellen”. A CITIBANK ÉS IDEOLÓGIA Az Egyesült Államok második legnagyobb bankja, a Citibank, szivére vette Dr. Menges javaslatát és egész oldalas hirdetést helyezett el a Wall Street Journal aug. 9.-i számában es az ország számos más napilapjában — több százezer dollár költséggel — melyben idéz Marx Kommunista kiáltványából és azt óhajtja elhitetni a hirdetés olvasóival, hogy a kommunista rendszer véget vet a szabad kereskedelemnek es ezzel eltemeti az emberi szabadsagot. A tény természetesen az, hogy a KGST-hez (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) tartózó szocialista országok között virágzik a szabad kereskedelem. Ezzel szemben a nyugati tőkés országok között egyre jobban kiéleződik a piacokért folyö harc, mely többek között megnyilvánul a vámok emelésében, a külföldről behozott áruk arának önkényes megállapításában, stb. MIT MOND A WALL STREET JOURNAL? A szabad kereskedelem meggatlásat a nyugati tőkés országok egymás elleni harca hozza letre. Nézzük meg, mit mond erről a problémáról az amerikai bankárok lapja, a Wall Street Journal, augusztus 16.-i szamanak 7. oldalán: “A Világ Bank inti a nyugati tőkés országokat, hogy az egyre terjedő védelmi intézkedések hátráltatják ez országok nemzetgazdasaganak kellő fejlődését”. A WSJ cikke részletezi: a nyugati országok vámintézkedései, a behozatal korlátozása, kvóták meghatározása, minimum arak önkényes eloirasa, — mindmegannyi lépés a szabad kereskedelem meggátlasára, eltemetesere. Láthatjuk tehát, a bankárok lapjából, hogy nem a szocialista országok, hanem a nyugati tőkés országok azok, melyek felelősek a szabad kereskedelem haláláért. A Citibank egész oldalas hirdetése tehát nagyon hatálytalan támadás a kommunista ideológia ellen. Ha kampányukat továbbra is ilyen szinten folytatják, nincs ra eshetőség, hogy azt siker koronázza. A Szovjetunió befolyásának terjedése azonban nem veszélyezteti a nyugati államok olajtartalékát, olaj szükséglétét. Csupán arra kell törekedni, hogy a különböző társadalmi rendszereken alapuló országok kozott fennmaradjon és kimélyuljőn a békés egymás mellett élés politikája. TEL AVIV, Menachem Begin, Izrael miniszterelnöke “nyílt magatartással” jön a Camp David csúcsértekezletre, de egy jottányival sem tér el az általa javasolt békeszerződés pontjaitól, amit Sadat elnök már határozottan visz- szautasitott. TEHERAN, Az iráni sah uj miniszterelnököt — Jaafer Sharif-Emami-t — helyezett a kormány élere. 3
