Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-07-06 / 27. szám
Thursday, July 6. 1978. óhaza AZ ÚJJÁSZÜLETŐ MARGIT-HÍD Csodálatos látvány Budapesten a Szent István körút torkolatából a Margitszigeten át a Rózsadomb. Ebbe a gyönyörű látványba a Margit-hid karcsú ive éppen úgy beletartozik, mint a Duna fölötti hazak, az utak csillogó aszfaltcsíkjai. Ez év tavaszán ^azonban az erre latogato,vagy erre közlekedő nem esik rabul e városrész, e táj szépségeinek. Por-és fűstfelhö kavarog a hid fölött, betonvágó gepvésök törik a pilléreket, óriási elemeket szerelnek be, lemeztelenítik az acélszerkezeteket. A szűk helyen teherautók forgolódnak, terhüket lebillentve rohannak tovább. A hid újjáépül. A Margit-hidnak háromszor kellett megszületnie, a második születése vérrel és fájdalommal járt. 1872 es 1876 között Ernest Gouin terve alapján épült. A francia mérnök nyerte a hídépítésre kiirt pályázatot, az o munkáját s elkepzeleseit tartottak a legjobbnak. A hidat 1876. április 30.-án, eppen 102 esztendeje avatták fel, s a frakkos, cilinderes urak, a.hosszú ruháju damak kiváncsi örömmel sétáltak at rajta. (A lóvasut csak később indult el erre első útjára.) A Margit-hidnak a szigetre bevezető szárnyat mar magyar mérnökök tervei szerint 1899—1900-ban toldották hozzá. Milyen is ez a hid? Gulyás Kálmán, a Hídépítő Vállalat műszaki főosztályvezetője a szakavatott emberek biztonsagával mondta: — A Margit-hid szép. Felsőpályás szerkezete nem rontja a dunai látképet, sót,teljes egységben mutatja a budai dombokat, a szigetet. A hid kitűnő műszaki megoldása; a folyó sodra a hidra, a hid pedig a partokra merőleges. Berndt József nyugdíjas a Bem téri lakóházban tanúja volt a Margit-hid halálának. Errol igy mesel: - A robbanás megremegtette a házakat. Láttám az emberekkel teli villamost a levegőbe emelkedni, láttam férfiakat, asszonyokat a hullamsirban elmerülni. A németek aláaknáztak a pesti szakaszt, 1944 novembereben robbant fel, 3 budai hidreszt 1945 januárjában röpítették a levegőbe. Rettenetes élmény volt szamunkra. Az emberek még napok múlva is. meg-megálltak a pillérek lábainál és sírtak... A szovjet katonák fából ácsoltak a Margit-hid melle egy kis ponton hidat. Aztán 1946—48-ban a Ganz gyár tervező gárdájának munkája alapjan újjáépült. Hogy miből? Galambos István, a Fémmunkás Vallalat osztály vezetője, Takscherer György és Nagy József lakatosok igy emlékeznek: ’’...Bombázott házak vasanyagát is felhasználtuk... Kézifürésszel vágtuk, kalapáccsal hajlítottuk... babon, káposztán, rozskenyéren épült...” Legrosszabb, legveszelyesebb munka volt a roncsok kiemelese. Fel nem robbant bombák, gránátok lapultak a meder alján. Az újjáépített Margit-hidat 1948. augusztus l.-en avattak fel. A “Margit” sok nehéz évi szolgalat után most ismét gondot okoz. Az illetékesek műszeresen megvizsgáltak s kiderült, a fel nem robbantott két parti nyilasa elöregedett. Acelszerkezeteit az idő vasfoga megrágta, Útburkolata' megkopott, feltöredezett. Megszületett a döntés: ujja kell epiteni. A Hídépítő Vállalat Budapesti Területi Főmérnökségen Petik Ernő es Király László irányítja az é- pitkezést. A nagy erőkkel felvonuló hidépitők először a közmüveket bontották ki. Budapest alatt százszámra hevernek kábelek, vezetékek, és az e'pitők sokszor botlottak, úgynevezett vadközmüvekre is, amelyek nem szerepeltek a térképeken. A közmüvek eltávolítása után most kezdtek a pesti és budai aluljárok epitésehez, alapozásához. A “Margit” tehát harmadszor is ujjaszületik. Szebb lesz, mint valaha, s ha majd díszkivilágítás alatt uj aszfaltszőnyegen átsétálunk, gondoljunk egy percig az ujjáépitökre. Sz. D. FÖLDRENGÉS BÉKÉS MEGYEBEN Junius 22.-én, a hajnali órákban közepes erősségű talajmozgást eszleltek Békes-megye több városában es községében. A Richter-skála szerint 4.5 fokos rengéshullám epicentruma a 16.000 lakosú Békés városában volt. Az első rezgést erős morajló hang kiserte. Az álmukból felriadt lakosok az utcára menekültek a házakból. A délelőtti órákban, még négy apró ,bar érzékelhető talajrengés futott végig a településeken. A földlökések során, Békésen megrongálódott a város három transzformatorállomasa, amelynek következtében a lakosság vízellátása és az aramszol- gáltatasa rövid ideig ^akadozott. Az anyagi kár százmillió forint körül mozog, Békés város hétezer lakóházából 1000—1500 szenvedett sérülést. Zömüknek teteje es kéményé, némelyeknek a falszerkezete rongálódott meg, kisebb-nagyobb mértékben. Személyi sérülés sehol sem történt. Szegedi Szabadtéri Játékok .Gazdag program egy hónapon át Húsz évvel ezelőtt csendült fel ismét — hosszabb szünet után — a szegedi Dom térén az ismert nép - dal “Szöged hiros város”. Azóta minden nyáron tizes tízezren látogatnak el ide, a nyári szabadtéri előadások megtekintésére. 1959-tól máig összesen 304 alkalommal^ telt meg á hatalmas nézőtér. A prózai es zenes előadásokat több mint másfél millióan tekintették meg. Az idén julius 22-töl augusztus 20-ig tartanak a Szegedi Szabadtéri Játékok. A műsor: Erkel Frenc “Hunyadi László” cimü operája, Katona József “Bánk bán”-ja, a “Janos vitéz”. Delibes “Coppelia” cimü balettja a moszkvai Sztanyiszlavszkij Színház balettegyűttesenek előadásában és az Állami Népi Együttes műsora. A szabadtéri játékokkal egyidőben egy sor kiállítás nyílik, többek között a 19. Szegedi Nyári Tárlat, Medgyessy Ferenc szobrászművész emlékkiállítása, az alföldi festők tarlata és Würtz Adam grafikainak bemutatója. A Szegedi Dómban orgonaestéket, az uj szegedi szabadtéri színpadon könnyűzenei hangversenyeket^ dorozsmai szélmalomnál népzenei találkozót rendeznek. Sor kerül a magyar szakszervezeti néptánc együttesek 13. seregszemléjére s gazdag programmal várjak a vendégeket az immár hagyományos Szegedi Ifjúsági Napok)Nyari egyetemek; tudományos konferenciák és sportversenyek egészítik ki az eseménysorozatot és bizonyára sok látogatója lesz a julius 21-én megnyíló Szegedi Ipari Vasainak is. • Ezüstből, liliommal Az első magyar aranyforint emlékére A Magyar Nemzeti Bank Károly Róbert király pénzügyi reformja kapcsán az 1320-as években forgalomba hozott első magyar aranyforint emlékére 200 forintos címletű ezüstérmét bocsátott ki. Az érme súlya 28 gramm, átmérője 37 milliméter, anyaga 640 ezrelék finomságú ezüst. Az érme előlapján, a sima peremen belül “Magyar Népköztársaság” körfelirat olvasható. Az alsó mezőben az értékjelzes,, felül “200” értekjelzö szám, alatta a kÖríelirat részeként FORINT felirat helyezkedik el. Középen az Anjou liliom látható amely formájában megegyezik a mintegy 650 évvel ezelőtt — Karoly Robert uralkodása idején — kibocsátott első magyar aranyforint érmén lévő liliommal. A liliom szárától balra helyezte el az előlap tervezője: Kótai József iparművész “K.J.” monogramját. Az érme hátlapján a sima peremen belül “Az első magyar aranyforint emlekere” korfelirat olvasható. A felirat első és utolso betűje kozott virágmotivum es az alatt a hatlap tervezőjenek, Csúcs Viktória iparművésznek “Cs. V.” monogramja látható. A körfeliralon belüli erdőterületen helyezkedik el a Képes Krónika Karoly Róbertét ábrázoló iniciáléja, amelynek “A” betűje folytatásaként “nno 1303 42”, az iniciálét követően “Carolus Robertus Rex” szöveg olvasható. Az erme negativ szeldiszitesu, a sima palástfelületen 16 stilizált levélmotivum váltja egymást, a levelek között egy-egv rombusz latható. • í 6___
