Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-21 / 49. szám

Thursday, Dec. 21. 1978. AMERIKAI MAGYAR $Z0 ÜNNEPKÖR Vizkereszt es Karácsony Jézus szuletesevel kapcso­latban álló ünnepek. Mindkettő későbbi keletű. Elő­ször vizkereszt (januar 6) alakult ki az egyiptomi Alexandriában. Itt januar 6-án tartottak nagy pom­pával es oromujjongas közepette a szűztől született Nap (Heliosz Aion) születésnapját. Ezt a népszerű ünnepet általában december 25.-en ültek meg szerte az egész hellen világban. Egyiptomban azonban I. Amenemhet egyiptomi fáraó óta (i.e. 2000 körül) tévés számítások es megfigyelések alapjan január 6-át tartották a téli napforduló napjának, követke­zésképpen az uj kis Nap születését is ekkor ünnepel­ték, amely szokás még a naptár kijavítása után is megmaradt. Ebbe az ünneplésbe kapcsolódtak be az alexandriai keresztények is, akik Krisztust látták a sok isten vonását magaba olvasztó Heliosz alakjá­ban. így vizkereszt eredetileg Jézus születésének ünnepe volt. Azonban azok a keresztények, akik I > 1 Krisztust nem tartottak istennek, nem születését ünnepeltek e napon, hanem a Jordán vizében tör­tént megkeresztelkedéset, mert úgy gyanították, hogy az ember Krisztusba ekkor költözött az isten szelleme, ekkor jelent meg benne az isten Az ünnep­tf | I nek ezt az ősi tartalmat ma mar csak vizkereszt liturgikus neve őrzi: epiphánia vagy theophánia = isten megjelenese. Január 6.-an, az uj bor élvezete idején a poganyok a Nappal azonosított Dion’úszosznak, a szőlőterme­lés és a bor istenének születésnapját is megültek. Azt tartották, hogy Dionűszosz e napon a források vizet borra változtatta. Ezt az elemet is magukévá tettek a keresztények es vizkereszt napjan a kanai menyegző, a viz Jézus áltál való borra változtatása­f nak az emléknapja is lett. Vizkereszt ünnepe gyorsan elterjedt az egesz Keleten. Nyugaton azonban eredeti formájában való terjedésének útját állta a IV. szazadban bevezetett es december 25-en megünnepelt karácsony. Az ün­nep Romában keletkezett 325 es 335 között. Célja volt az, hogy a niceai zsinat határozatát, mely sze­rint Jézus Krisztus isten is és ember is egy személy­ben, a liturgia eszközeivel népszerűsítse. Az ünnep napjanak a megválasztása sok problémát okozott, mert ebben az időben számos egymásnak ellentmon­dó nézet uralkodott Jézus születésnapját illető­leg. így egyesek szerint május 20-án, mások szerint április 18-án vagy 19-én, ismét masok szerint novem­ber 25-en vagy január 6-án született Jézus. A válasz­tás mégis december 25-re esett, hogy ellensúlyozzák az e napon ünnepelt “Sol invictus" (legyőzhetetlen Nap) pogány ünnepet azáltal, hogy bevezettek Krisz­tusnak a “Sol Salutisnak” (az üdvösség Napjának) ünnepet. Ezzel összefüggésben kapott uj tartalmat vizke­reszt ünnepe is. Háttérbe szorították a születés, a megkeresztelés es borcsoda motívumait < és helyette a napkeleti bölcsek, az un. három királyok hódola­tát kezdték megünnepelni. Ez ui. a niceai hitet tük­rözi: a napkeleti bölcsek a gyermek Jézus előtt, mint isten előtt borultak le és mint istent imádták. Vizkeresztnek ilyen értelmű átalakítása azonban nem ment simán. A keleti egyházban például ma is nagyobb ünnep vizkereszt karácsonynál és az ünnep­lés tárgya ma is Krisztus megkeresztel kedese. Ezen a napon nagy vizszentelést tartanak, lehetőleg vala­melyik folyó partján. A XV—XVI. században (Ma­gyarországon pedig mar korábban is) a nyugati egy­ház is átvette a vizszentelés szokásait, innen az ün­nep magyar neve is. Meg kell itt még emlékeznünk a három királyról, akiknek fó ünnepe lenne vizkereszt. A róluk szóló legenda Izaiás könyven (60,1—6: "... népek jönnek majd világosságodhoz es királyok a neked tamadt fényességhez... valamennyien Sábából jönnek, ara­nyat es tömjént hoznak s az Ur dicséretet hirdetik’’] es a 71. zsoltáron alapul (10—11.: “Tarzisz királyai es a szigetek adományokat hordjanak: Arábia és Sa­ba királyai ajándékokat hozzanak: es hódoljon előt­te a föld minden királya, s legyen minden nemzet a szolgája.”) Számukról, nevükről sem itt, sem pedig az evan­géliumokban nem történik emlites. (Vö. Mate ev. 2,1—12) Origenesz volt az elsó a III. szazadban, aki három hódolóról beszelt. A IX. században már a ne­vüket is tudták: Gáspárnak, Menyhértnek es Boldi­zsárnak hívták okét. “Ereklyéik” ma a kölni székes­egyház díszes ereklyetartoiban vannak. Szent Ilona császárné ui. “megtalálta” azokat es Konstantiná- polyba vitette, majd az V. században Milánóba ke­rültek. Innen vitette at Barbarossa Frigyes mai őrzé­si helyükre. fi ( .... r Karácsony ele — a húsvéti nagybojthoz hasonló­(» I .. m f an — elokeszuleti időt is csatoltak az V. szazadban i i r » (“advent"). Ez a szokás altalaban a VI. szazadban terjedt el, mai formájában pedig VII. Gergely papa rögzítette a XI. szazadban. Advent azóta a Szent f .. f lf András ünnepéhez (november 30) legközelebb eső vasárnapon kezdődik es december 24-ig tart. Négyezer éves kenyér Egy olyan korszakban, amikor a Földön évente közel 40 millió ember hal meg éhinsegben, vagy ennek következmenyeiben, a Párizs környéken levő Charénton-le-Pont-ban nyolc kicsiny kerek kényer- cipót lehet megszemlélni a Musee du Pain-ben. Ezeknek a cipóknak az volt a feladatuk, hogy több mint 4000 evvel ezelőtt megóvják a halottat a túl­világon való éhenhalástől. Még szakemberek szeme­ben is szenzáció, hogyan maradhatott ez a hatodik egyiptomi dinasztia idején (2400—2300 körül) — készült kenyér ilyen tökéletesen ép. Ezt a kenyér vakumos elzárás utján történő konzerválasa tette lehetővé, amely egyiptomi találmány, és az utókor számára talán még hihetetlenebbnek tűnik, mint maga a bonyolultan készített mézédes kenyer, ame­lyet 1913-ban találtak Meirben. A világ legrégibb vákumos csomagolása két, egyébkent 10 centiméter átmérőjű rézkehely,apiely úgy fogja körbe légmentesen a tésztát, mint a kagyló héjai. Az elhunytnak ilyen módon biztosí­tottak friss, romlatlan kenyeret. A sir tartalmáról készült egyiptomi leírásban szereplő eredetileg 20 konzervált kenyérből mar csak nyolc van meg. A gyűjtemény ritkaságai kö­zött a négyezer eves kenyéren kivul a faraok idejé­ből származó, valószínütlen’űl jó állapotban meg­maradt gabonamagvak találhatok, amelyeket kísér­letképpen még sikerült kicsiraztatni. MÜB0LYGÓK ÚTBAN TÁVOLI PLANÉTÁKHOZ Decemberben két amerikai és két szovjet űrszer­kezet ér a Vénusz közelébe vagy száll le a felszíné­re, küld vissza első Ízben fényképeket, adatokat az eddig titokzatos és ismeretlen bolygóról. Közben korábban kirópitett mübolygók is útban vannak távoli világokhoz, amelyekről a meg műkö­dő szerkezeteik küldenek vissza értesítést a tudósok­nak. Két amerikai urszerkezet, a Voyager 1 es 2, különböző rendeltetéssel repül az űrben. A Voyager 1. feladata, hogy elérje a Jupitert 1979. márciusban és visszaküldje a naprendszernek erről a legnagyobb planétájáról és négy legnagyobb bolygójáról felvett részletes fenykepeket. A Jupiter után a Voyager 1. a Szaturnusz felé utazik, amit a tervek szerint 1980 novembereben kell elernie. Az előbbivel teljesen azonos Voyager 2.-nek 1979 júliusban kell a Tupitert elernie, de ez a Jupitert és bplygoit más pályán kerüli meg es a Szaturnusz­hoz 1981 augusztusában ér el. A tudósok remélik, hogy a Szaturnusz megkerülése után úgy irányíthat­ják a Voyager 2,szerkezetét, hogy 1986. januárban, elsó ízben, az Uránuszt is megközelítheti, de nem .valószínű, hogy a hosszú utat jó állapotban kibír­hatja. A Pioneer 10 es 11 mar teljesítette legfontosabb feladatát: adatokat küldtek vissza a Jupiterről és további űrbéli utón vannak, de nincs rajtuk olyan kifinomult fenyképezőszerkezet,mint az újabbakon. A Pioneer 10 jelenleg valahol a Szaturnusz es Urá­nusz között, a Földtol másfél milliárd kilométer­nyire kering és számítások szerint 1987-ben elhagy­ja Naprendszerünket. Vágó j^ára ........ —*".1 A..........V" RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, MEWL YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-S4S4. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ignyltva _____|| TUDOMÁNYRRgpMIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents