Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-12-21 / 49. szám

Thursday, Dec. 21. 1978. © BEJELENTÉS A Magvar Szó Szerkesztő Bizottsága nagy öröm­mel tudatja lapunk olvasóit es az amerikai magyar­ságot a következőkről: KOVÁCS JÓZSEF a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézetének fömunkatarsa felkérésünkre elvál­lalta, Hogy lapunk kulmunkatarsa lesz. Kovács Jó­zsef, mint az amerikai irodalom, valamint az ameri­kai magyarság tortenelmenek szakértője e téma­körökről fog írni lapunknak. A Magyar Szó Szerkesztő Bizottsága őrömmel tudatja az olvasókat, hogv PEREGRINUS elvállalta, hogv külpolitikai szemleket fog irni la­punknak. A Magyar Szó Szerkesztő Bizottsága őrömmel tudatja olvasóinkat, hogv , DUROVECZ ANDRAS műnk as társ, sajtónk volt belmunkatarsa, felkérésünk­re elvállalta, hogy lapunk kanadai tudósitöiaként fog működni. Durovecz munkastars Kanada belpoli­tikai es k'ózgazdasagi fejlemenveirol ir majd lapunk­nak. Meggyőződésünk, hogv olvasótáborunk osztatlan érzelmét fejezzük ki, amikor szívből köszöntjük a fenti munkástarsakat lapunk irogardajaba való be­lépésük, illetve ujrabelépésuk alkalmával. Cikkeik komoly hozzájárulást jelentenek majd lapunk szin- vonalanak további emeléséhez. A Magyar Szó Szerkesztő Bizottsága j| Olvasóink írjeik ITT A KARÁCSONY A vásárcsarnok Köven tartókban A fenyőfák, mint katonák állnak, Veszi a nép, itt a karácsony Az utcán hopeiyhek szállnak. Aranydiszek, ezustszalak Csillognak, amerre eliat a szem. Szol a zene,ünnepi rigmust Játszanak emberi sziveken. •* ., f t It ff A tömeg köze állok es nezem okét, Ilyenkor sosem vagyok fáradt. Es nezem, amint forgatják Az illatos, zöld fenyőfákat. Fényes ünnep a karácsony, Csattognak az angyalszárnyak. Tűlevelű kicsiny fenyő, én 1 Hazaviszem kisfiamnak, Pityukamnak. Telerakom minden jóval, Narancs, fuge, mogyoróval, Piros szívvel, napsugárral A nagyvilág beke dalával. Marky Aranka Biztonságban van az Ön pénze a bankokban? 1975-ben köztudomásúlag súlyos válságba jutott néhány olyan bank az országban, amelyeknek pénz­ügyi biztonságát addig senki sem kételte. A Federal Reserve segítségével annakidején megmenekültek a csődtől. Jelenleg a dollár folytonos aresese következteben egyes bankok, amelyeknek jelentékeny érdekeltsé­geik vannak külföldi penzugvi intézményekben, is­mét ki vannak téve hasonló penzugvi nehezsegek- nek. Megmentésük lehetősége azonban 1975 óta jelentékeny változáson ment át. A nagyközönség többségének nincs tudomása arról, hogy egy californiai szövetségi bíróság ugv döntött nemrég, miszerint a bankbetéteket biztosító szövetségi intézmény az FDIC nemcsak betétekért felelős, hanem magáért a bankért is! A Federal Deposit Insurance Corp. (FDIC) jelenlegi készpénzállománva 7 billió 300 millió dol­lár körűi van. A bankbetétek, összege az Egyesült Államokban viszont 628 billió dollár, tehat csak­nem százszor annyit tesz ki! Mi történne mármost, hogv egy nagyobb bank, amely 6, 7, 8 billió dollár tőkevei dolgozik, bajba, vagy csődbe jutna? A californiai bírósági döntés sze­rint az FDIC, a bankbétetek biztosítója, köteles lenne ezt a bankot a csávából kihúzni. Az Egyesült Államokban már tucatjával vannak bankok, ame­lyek öt billiónál nagyobb tőkével rendelkeznek. Elég tehát egy-két ilyen banknak csődbejutni, hogy feleméssze a 628 billiót kitevő bankbetétek bizto­sítására fenntartott hét billió dolláros összeget. Nem állítjuk, hogy a “savings” bankokban lévő betétek nincsenek biztosítva. Csupán felhívjuk ol­vasóink figyelmét arra, hogv sem az amerikai, sem a nemzetközi pénzügyi rendszer, az esztelen fegyver­kezes, az abból fakadó infláció, az egeszpégtelen kereskedelmi politika következtében nem áll olyan szilárd alapon, mint ahogy ezt hiresztelik, vagy aminőt a nagyközönség elképzel. Vegye ezt figyelembe mindenki, akinek jelenté­kenyebb összegei vannak takarekbetéteken, saving bank deposit-okon elhelyezve.-AMERIKAI MAGYAR SZÓ----­Adólázadás A sokat hangoztatott kaliforniai “Proposition 13” népszavazási sikerét annak propagandistái “adó­lázadásnak” nevezik. Valóságban ez csak egy csalárd propaganda sikerét mutatja. A Proposition 13, es annak hasonmása több más államban, csak a nagy ingatlantulajdonosoknak hozott jelentős hasznot, a kis, egyeni háztulajdonosok elvesztették a révén, amit nyertek a vámon! A Proposition 13 kezdeme- nyezője, es propagandistája, Mr. Jarvis, maga is dús­gazdag ingatlantulajdonos. Nyertek valamit az in­gatlanadó leszállításából, de annal többet veszítet­tek a szuksegszerűen bekóvetkezó közületi szolgál­tatások csökkentésében. Igazi adólazadasról akkor lehet szólni, amikor az adóterhek miatt elkeseredett szegények lázadnak fel es megtagadjak a méltány­talan adók megfizetései. Ilyenre számos példa volt az Egyesült Államok történelme során. Meg kell itt jegyezni, hogy kévés elvi különbség van adó es vám között. A vám bizonyos árucikkekre határátlépés­kor kivetett adó. A szegényekre megkülönböztető­en terhes adórendszer elleni zavargások előfordul­tak 1782-től kezdve Vermont, New Hampshire, Maine (akkor még Massachusetts részé), New York, New Jersey, Virginia es különösen, Massachusetts államokban. New Hampshireben több százán tün­tettek a törvényhozás előtt, “Mentsetek fel az adó­zás alól” felkiáltásokkal. Virginia államban bizo­nyos Black Matthew vezetese alatt mintegy kétszá­zán, fegyverrel kezükben, megtagadták az adok fi­zetését. Legterjedelmesebb és legjelentősebb volt a “Shays Rebellion” névén ismert, Dániel Shays ka- - pitany,a szabadságharc veteránja által vezetett láza­dás Massachusettsben, 1786 végén és 1787 elejen. A területen tartott gyűlések egyiken egy delegátus igy szolt: “...a nagyok el fogjak venni mindenünket, itt az ideje, hogy felkeljünk és véget vessünk ennek, nem kell több bírság, végrehajtó és adószedő, en tudom, hogy mi vagyunk a legnagyobb part, akár­mit is mondanak”. Az ingatlanra kivetett adó hosz- szu időkon át volt vita tárgya az Egyesült Államok története során. Az ingatlanadó újjáéledt az I. Vi­lágháború után; a városi lakosság gyors megnöveke­désével es a kőtelező oktatás folytan a községek, varosok az ingatlanadóhoz fordultak a költségek fedezésére. A kifogás ilyen adok ellen az, hogy nem méltányos, a kisembereket súlyosabban érinti, külö­nösen, amikor a nagy-ingatlanokra kedvező mente­sítéseket törvényesítenek. Hasonlóan nem méltá­nyos ado a fogyasztási ado (sales tax), mert az aranytalanul súlyosabban terheli a kiskeresetueket, mint a gazdagokat. Minél gazdagabbak, annal kony- nyebben találnak kibúvókat az adozas alól. Vég­eredményben, meg kell erteni, hogy minden helyi, vagy állami kormányzatnak szükségé van kötelezett­ségei költségeinek fedezéséhez adókra. A kérdés nem az, hogy legyen-e adó? Az igazi kérdés az, hogy milyen méltányos alapon vetik ki az adót, kikre, ki szedi be azokat, ki k'olti el a beszedett adókat, es, legfontosabb, hogy mire költik el azokat a hatal­mas összegeket; népjóléti célokra, vagy pedig szük- segtelep, haszontalan, nagyon költséges hadifel- szerelesekre? V. O. WASHINGTON, D1C. Donald Kennedy, a szövetségi kormány Food and Drug Administration igazgató­ja megállapította, hogy az X-ray felvételek 50%-a teljesen fölösleges, sőt ártalmas is lehet. • KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY EBBŐL • AZ ÜNNEPI LAPSZÁMBÓL RENDELJE- 5 NEK KÜLÖN PÉLDÁNYOKAT ROKONAIK, • BARÁTAIK, ISMERŐSEIK RÉSZÉRE. • E lapszámokat díjmentesen küld- » jük ki a megadott cimekre. 2 Kérj! tldjék az ünnepi lap- J számot következőknek: • Név: ..................................................... 2 Cim:........................................................... 2 Város........................................................... : : J Név ........................................................ • • Cim:................................................................ 2 Város............................................................. 2 Beküldő neve ............................... 2 Cime: ................................................... •

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents