Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-11-30 / 46. szám
Thursday, Nov. 30. 1978. 6-----------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZÓ A GUYANA! BORZALOM Csupán néhány nap alatt folyt le az a szörnyűséges fejlemény Guyanában, amiről a lapok hirt adtak. Guyana volt angol gyarmat Dél-Ameiika északi pártján; Venezuelával határos. 12 evvel ezelőtt nyerte el függetlenségét. Az első hir arról szólt, hogy Leo J. Ryan, califomiai képviselő es négy tarsa Guyanában gyilkosság áldozata lett november 18.-a estéjen. Ryan családtagok és rokonok hozzáerkezett panaszának kivizsgálása céljából ment Guyanába, Jonestown községbe. A panaszok azzal vádolták a Rev, Jim Jones (eredeti névén James Warren Jones) által alapított és magát People’s Temple-nek nevező politikai-vallasi szektát, hogy rokonaikat, akaratuk ellenére, rabságban tartja Jonestown-beli kommunájában, szigorú es kegyetlen körülmények között. Rév. Jones a San Francisco-i lakásügyi hivatal elnöke volt, mielőtt megalapította a People’s Temple nevű szektáját Califomiában a korai 60-as evek- ' ben. A kommunáját környező vidék lakosságának ellenséges magatartasa elöl Jonestownba helyezte at egesz telepét. Miután közismert amerikai személyiségek, köztük Mrs. Carter, Mr. Mondale, Henry Jack- son szenátor, James A. Califano, HEW miniszter es több más, ajánlóleveleit mutatta fel, a Guyana-i kormány engedélyt adott neki kommunája letelepedésere a Jonestown-i dzsungel határán. Rév, Jones veszedelmes ellenségnek tekintett mindenkit, aki szektáját bírálta. így, amikor Ryan és tarsai repülőgépjükből kiszálltak a közeli Port Kaituma-i leszállópályán, egy, a Rév. Jones által megszervezett csoport orvul megtámadta őket és ötöt megöltek, 9-en megsebesültek. Ezekutan Rév. Jones úgy látta, hogy ez a vég kezdete, összegyűjtötte az általa indoktri- nált követőit, több, mint 900-at és ciánnal megkevert gyümölcslét itatott meg velük. Vezérükkel együtt mindnyájan meghaltak. Állítólag nagyon sokan ezeken kívül megszöktek es elrejtőztek a közeli dzsungelben. Az esemenyek ilyen lefolyását menekült túlélő szemtanuk nyújtották. Egyikük elmondta, hogy Rév. Jones egyik bizalmasa átadott neki egy pénzzel telt koffert, hogy vigye Georgetownba (Guyana fovarosa) egy meg nem nevezett ország követségére, de olyan súlyosnak találta, hogy útközben elhagyta, majd a rendőrséget odavezette, akik a koffert őrizetbe vettek. A szekta egyik tagja, most San Francisco-i ügyvéd mondja, hogv ö személyesen járt el több, mint 5 millió dollárnak külföldön való letétbe helyezésében. Nap, nap után újabb gyanút keltó részletek derűinek ki, ezért nehéz végleges véleményt alkotni az ügyről. Az egész szörnyűséges dolog az illetékes hatóságok vizsgálata alatt áll. Az orgyilkosok közül néhányat a Guvana-i rendőrség letartóztatott. Mivel az áldozatok amerikai polgárok voltak, a Guvana-i kormány felkérte az amerikai kormányt, hogy a halottakat azonnal távolítsák el, ami repülőgépeken rövid utón meg is történt. ÍpüsTT^í * i M HUNGARIAN BOOKS, RECORDS, ARTS* S. * IKKA- i 8* 1590 2nd Ave. (82. és 83. St. között) g g New York. N. Y. 10028, USA. if (212) 879- 8893 ** ,‘8 Magyar hírlapok, folyóiratok előfizethetók w S vagy példányonként kaphatok. i' 3 kérje díjmentes árjegyzékünket! g K tóbbezer könyvből1 válogathat * B 8 Track Stereo tape-k kaphatók w 5. magyar zenével és énekesekkel: $ 7.- M £ Látogassa meg boltunkat £ vásárlási kötelezettség nélkül! S £ Postán is szállítunk. £ ^ Szombaton is egész nap nyitva. g 800-al több haláleset 1977-ben a munkapad mellett WASHINGTON ,D.C. 800-al több amerikai munkás vesztette eletet tavaly az előző évhez viszonyítva az üzemi óvintézkedések csökkentése következteben. Ez a döbbenetes tény jut felszínre a Munkaügyi Minisztérium most közzétett évi jelentéséből. Mig 1976-ban “mindössze” 3940 munkás halt meg ipari balesetek következtében, addig ez a szám 4760-ra emelkedett 1977-ben. De ez még nem ad teljes képet a helyzetről. A Munkaügyi Minisztérium statisztikája csak a 11-nél több munkást alkalmazó üzemekre vonatkozik és nem tartalmazza a legveszedelmesebb foglalkozási agakban, a szén-és fémbányászatban, valamint a vasúton dolgozo munkasokra vonatkozó adatokat. Ezekkel együtt valószínű, hogy több, mint tízezer amerikai dolgozó fizet evente életével a megfelelő ovintezkedések hiányáért, vagy elsikkasztásáért. Ezek a tragikus számok még növekedhetnek. Az amerikai nagyiparosok kijároi lázasan dolgoznak Washingtonban az óvintézkedések további csökkentése érdekében, “takarékoskodásra” hivatkozva. Egyre gyengítik, lazítják az OSHA /Office of Occupational Safety & Health Administration/ rendszabályait, melyek hivatottak a legkirívóbb visszaéléseket megszüntetni az üzemekben. Az átlagos amerikai nagyüzem, mint azt Kapp professzor adatokkal bizonyítja a “Social Cost of Business”c. müvében,a legtöbb esetben szívesebben fizet bizonyos baleseti kártérítést, mintsem modern balesetelhárito felszerelést alkalmazzon üzemeben. Számvevői kiszámították, hogy ez kevesebbe kerül es ez az, ami döntő. Az üzemi balesetek száma, amely több százezret tesz ki, szintén emelkedett hat százalékkal. Amerika dolgozói több, mint 32 millió munkanapot vesztettek munkával kapcsolatos betegseg, vagy balesetek miatt. "BERLINI FAL" A US. ÉS MEXIKÓ KÖZÖTT A nyugati sajtó, de különösen az Egyesült Államok hírközlési közegei ellenséges propagandát fejtettek ki annak idején, amikor a Német Demokratikus Köztársaság erős falat húzott a kelet es nyugat Berlin közötti határokon, hogy az atszökeseket, határmenti átcsempészeseket megakadályozzak. Most az U.S. Immigration and Naturalization Service tervez egy erős falat építeni a mexikói határok mentén, El Paso és Juarez, valamint San Ysidro es Tijuana között. Úgy mexikói, mint a mi oldalunkon mexikói-amerikai vezetők nagy felháborodással beszélnek erről a javasolt falról, amit ’’Tortilla Függöny ”-nek neveznek. “Sértö,visszataszito szimbólum es nekem egyáltalán nem tetszik”, mondotta róla Robert C. Krueger, Texas-i demokrata képviselő. A falat Juarez varos nemzetközi viszonyokat intéző hivatalának vezetője, Gaston de Bayona “félelmetes, vésztjósló” jelképnek tekinti, különösen azért, mert “soha sem volt olyan jó a viszony, El Paso es Juarez között, mint most”. A két várost csak néhány héttel korábban nyilvánítottak testvérvárosnak. A betonalapokra épített, különlegesen megerősített, 12 láb magas, hat és fél mérföldes1 falat azért tervezi a U.S., hogy megakadályozza, hogy Mexikóból törvénytelenül átszökjenek munkakeresök. Azzal vádolják az idénymunkára átjövőket, hogy a U.S. munkanélküliségét növelik.
