Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-11-23 / 45. szám

Thursday, Nov. 23. 1978. 10 -------------------------------------------------- AMERIKAI MAGYAR SZO­TDohamokban keletkező, heves szívtáji szo- rító-markoló jeHegü fájdalom, amely legerősebben a szegycsont tájékán vagy attól halra jelentkezik. Két-tíz percig tart, de leg­később 15 perc múlva alábbhagy. Van olyan be­teg, aki naponta érzi, mások havonta kétszer-há- romszor érzik a szorító, égő, szúró fájdalmat. Leginkább testi megerőltetés után lép fel, vagy pedig erős felindulás után. Jellemző rá a hir­telen megjelenés és az ugyanilyen megszűnés is. Az ilyen betegeknek jellegzetes pszichés vo­násaik vannak: leginkább értelmiségiek, egye­temi végzettséggel, akik erős szellemi munkát fejtenek ki, évi szabadságukat nem használják ki, lazítás nélkül élnek, rendszerint dohányoz­nak és magas vérnyomásban szenvednek, igye­keznek mindig valami fontosabbat vagy jobbat alkotni a meglévőnél. Ingerlékenyek, akadályt nem ismerők, mindig elsők szeretnének lenni, vagy legalábbis az elsők között. Dinamikusak, gesztikulálnak beszéd közben, mindig azt gon­dolják, hogy csakis az ő nézetük a fontos. Min­dent sietve végeznek, a maguk körül élőket is űzik szinte a munkára és a rendre. Gyorsan be­szélnek és nem szeretnek másokat kallgatni, mert gyakran saját gondolataikkal vannak el­foglalva. Étkezés közben szívesen tárgyalnak üzleti dolgaikról. Minden olyan napot, amikor nem dolgoznak, elveszettnek vélnek, amit vég­telenül sajnálnak. Néha megrendült egészségi ál­lapotuk és nagy nehézségek ellenére is minden erejüket latba vetik, hogy még többet dolgoz­zanak a megszokottnál. Ezek az emberek nagy munkabírásúak, áhítoznak"a sikerre és dicső­ségre. Állandóan valami »szent lángocska« ég bennünk, ami űzi őket. Magabiztosak, legin­kább nyugtató pirulákat szednek, mások bajai nem érdekli őket, a betegségtől és a haláltól félnek. Minden munkájuk programozott, az elő­re meghatározott rend szerint időre fejezik be a rájuk bízott feladatokat. Állandó versenyben vannak az idővel. Az egyik megadott időpont­tól a másikig élnek. Ha nem mások, maguk szabnak határt, amíg egy-egy meghatározott munkát be Jcell fejezniük. Néha három megbí­zatáson is dolgoznak — gondolkodnak, esznek és olvasnak is egyidejűleg. Az utcán sétálva új­ságot olvasnak;'ugyanezt teszik étkezés és bo- rotvákozás közben is. Az egyik beteg arra panaszkodik, hogy or­vosa, amíg vizsgál, csak fizikailag van jelen, gondolataiban elkalandozik, egész másra gon­dol. Tehát egy időben beszél, vizsgál és olyan valamire gondol, aminek nincs semmi kapcso­lata azzal a munkával, amit pillanatnyilag vé­gez. Csodálatos, de mégis igaz. Továbbá a koszorúér-megbetegedésre haj­lamos egyéneknek még éjszaka sincs nyugtuk. Jegyzet füzetüket az éjjeli szekrényükön tartják és leírják azokat a gondolatokat, amelyek éjjel, vagy a hajnali órákban jutnak eszükbe. Ügy vé­lik, hogy ilyenkor ötlenek estükbe, a legjobb gondolatok. Van, amikor leírják azt is, amit álmodtak. Így lesznek önmaguk rabjai. Egyszó­val állandóan időzavarban vannak és munká­jukat megfeszített erővel végzik. Ettől már csak egy lépés a SzivinfarlvtUsi Mindaddig rejtettek tnaradnak, mígnem egy nap napvilágra kerül az infarktus. Így végez velük az infarktus, még mielőtt el tudnánk látni tervezett munkájukat. A fent ismertetett személyiségjegyek ráillenek legtöbb infarktusjelöltre, akik között nagyon sok az orvos, mert ez a betegség nagy számban éppen őket öli meg. (folytatjuk) KIOLVASTAD A LAPC/i t ADD TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELŐLE! GYARMATY LILLY Sajnálattal vettük hírül, hogy lapunk hű olvasója es tamogatoja, Gyarmaty Lilly 1978 október 1.-én 81 eves korában New Yorkban elhunyt. Budapesten született és 1922-ben jött az US-be. 21 évig élt bol­dog házaseletet Gyarmaty Gáborral, akit nagyon lesújtott kedves felesege elhunyta. Férjén kivül gyászolja leánya Angliában, két uno­kája es egy dédunokája, barátai, barátnői. Őszinte részvétünket küldjük kedves Gyarmaty munkástár­sunknak es felesége emlékét megőrizzük. KÖSZÖNET A BAZÁRTÁRGYAKÉRT Köszönettel tartozunk kedves Can- ■ton-i olvasóinknak, Németh Évának és Borbély Erzsébetnek, akik két gyönyörű afgánt készítettek la­punk javára. é. - .;=T-T-..............___________________ ...=?­TÁMOGASSA HIRDETŐINKET Bálint Imre köszöntése A Magyar Szó szerkesztősége, Ügyvezető Bizott­sága, a new yorki Magyar Társaskor vezetosege úgy érzi, hogy lapunk minden olvasójának szivbéli sze­retetteljes üdvözletét tolmácsolja, amidőn gratuláci­óját küldi Balint Imre munkástársunknak, a legki­válóbb amerikai magyar irok egyikenek, lapunk hű kulmunkatársanak sajtónkkal való kapcsolata 50. evfrodulojan. Hisszuk es reméljük, hogy lapunk hasábjain még hosszú éveken át élvezhetjük írásait. A MAGYAR SZO SZERKESZTOSEGE Betegünk Lutheran Juliska flushingi olvasónk nemrégen sikeres operáción ment át. Most már otthonában labadozik. Mielőbbi teljes felgyógyulást kívánunk kedves Juliskánknak és reméljük, hogy hamarosan ismét köztünk lesz. HA67AR_ TÁRSASKÖR 130 East 16 Street New York, N.Y. 10003 Összejöveteleit tartja: Stuyvesant Park YMCA 207 East 16 St. New York, N.Y. f közel a 3. Ave.,-hoz) Ml A BAZÁR? Az Uj Magyar Lexikon szerint a bazár olyan hely, ahol bizonyos tárgyakat olcsón lehet beszerezni. Hát annyi bizonyos, hogy a mi bazárunkon Irináit tárgyaknál olcsóbbakat nehezen lehetett volna bár­hol is találni. Aztán azt is mondja a Lexikon, hogy a bazár atjárohaz, melynek udvarán különböző elárusító­helyek vannak. Egyes vendegeink szerint bazárunk nagyterme valóban átjároház volt, ahol délelőtt 11-tól, délután 4-ig több, mint 1200 ember fordult meg, jöttek és mentek szűnni nem látszó aradatban. Es végül, mondja a tudományok nagy gyűjtőhe­lye, a bazár olyan hely, ahol különböző tárgyak jótekonycélu eladasa folyik. Hát lapunk további fenntartásánál jótékonyabb célokra aztán igazán nem is lehet gondolni! De a mi bazárunk mindennél több volt. Áldozat­kész, öntudatos, haladógondolkodásu magyar dolgo­zók sziveinek osszedobbanása a jó ügy érdekében, olyanoké, akik készek vasárnapi pihenőnapjukon hajnalban felkelni és a bazár'lerendezésével kapcso­latos ézérnyi ihunkaf !élvége:ftflV a’fiíkvállal­koznak az árugondözás, éladás, főzés, kiszolgálás, jegyárusítás nehéz munkáját örömest, lelkesen elve­gezni. Egy Magyarországról épp most érkezett es a ba­zárunkat látogatásával megtisztelő újságíró vendé­günk azt a véleményt kockáztatta meg, hogy legin­kább talán a régimódi “búcsút” juttatja eszébe. Hát egy tekintetben valóban búcsúhoz lehet ha­sonlítani annyiban, hogy barátaink szazai “zarándo­koltak” el bazárunkra. Bücsúcédulákat azonban nem, csupán luncsjegyeket osztogattunk. Mit írhatunk mindazokról a munkastársnőkról, munkástársakról, akik reggeltől késő délutánig munkálkodtak a bazár sikere érdekében, amint ezt már evek hosszu sora óta teszik? Nehéz szavakat találni a sablonosság veszélye nélkül és igv csak annyit mondhatunk, legyen jutalmuk az a tudat, hogy a haladas nagy és halhatatlan ügye szerény szószólójának, sajtónk életének biztosításához já­rultak hozza. Köszönetét kívánunk mondani mindazoknak, akik bazártárgyakat hoztak: Vágó Klári, Gamauf Terus, Mrs. Kransdorf, Mrs. Krauss, Schill Annus; Lutheran Juliska férje versesköteteit ajánlotta fel a bazárra, Dattler Lajos és Bözsi nagyon sok ajándék- tárgyat hoztak, melyeket nagy szorgalommal áru­sítottak. A bazár sikere érdekében a kővetkezők dolgoz­tak: Heldák Marika és Laci, Markovits Dús és Feri, Dattler Bözsi és Lajos, Gáspár Boriska, Vágó Osz­kár és Klári, Gross Paula, Fodor Árpád, Fodor Ve­ra, Gamauf Gusztáv és Terus, Horvath István, Kocs István, Olga, Deák Zoltán és Fay, Dattler Eva; Fo- , dor Peter. Külön köszönet azoknak, akik finom házi süte— t menyeket hoztak. Tudósító Angina pectoris

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents