Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-11-23 / 45. szám
Thursday, Nov. 23. 1978 AMERIKAI MAGYAR SZÓ P Bpezdeii REMBRANDT: Manoah feláldozása, a felbecsulhef * 1« it teilen értékű drezdai műkincsek egyike. A Washington-i Kennedy Art Center-ben bemutattak a közelmúltban a világhírű drezdai muzeum, a Zwinger, válogatott kincseinek vendegkiallitasat. El kell mondani e muzeum történetének legújabb fejezetét. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította Drezdát 1945. május 8.-án, a varos jo részét, köztük a Zwinger múzeumot is, füstölgő romokban talalta. Nyoma sem volt a festményeknek es egyéb műtárgyaknak. Három nappal a város felszabaditasa után megérkezett Natalja Szokolova, műtörténész, őrnagyi rangban, azzal a különleges feladattal, hogy felderítse a műkincsek hollétei. Detektiv munkát végzett, hogy megtudja, hova hurcolták és rejtették el a nácik ezeket a kincseket. Rövidesen megtalált egy rejtjeles tervet, amely mutatta, hogy .egy Grosz—Kotha melletti barlangban, Pima város közelében, festmények vannak elrejtve. Azonnal odament, és egy nyirkos tárna végén, viz- tócsak közepette, csöpögő sziklafalnak támasztva, nagyszámú festményt talált, burkolatlanul, átnedvesedve, siralmas állapotban. Ezek között voltak Tizian, Rubens, Watteau és Rembrandt müvei, egy deszkaládában megtalálta Raffael “Sixtusi Madonnáját. Szokolva síirgetesere megérkezett egy öttagú munkacsoport, köztük egy restaurátor, egy műtörténész, egy festőművész. A katonai parancsnokság utasítására az egesz hadsereg kutatott festmények után. Talaltak műtárgyakat a Wesenstein kastélyban, a Meissen i Dom egyik fülkéjében, elhagyott banyákban, kolostorokban, kastélyokban. Az addig megtalált 1240 műtárgyat ideiglenesen a Drezda melletti Pillnitz kastélyban helyeztek el, gondoskodva rögtön a további romlás megelőzéséről. Ez után egész gyűjteményt elszállították a szovjet fővárosba, ahol tiz évi munka után az egészet eredeti állapotába helyeztek. Ekkor, 1955. augusztus 25.-én bemutatták a nyilvanossagnak a gyűjteményt, majd az egeszet visszaszállították Drezdába, az időközben helyreállított Zwinger-be. Ez történt, amikor a Szovjetunió maga is műtárgyak elpusztulásával közel egy milliárd dollárt kitevő kart szenvedett. V. Ó. HÁBORÚ Előző írásomat azzal kezdtem, hogy a béke jó. Most azzal kezdem, hogy a háború nem jó. Ez egy erősen lepnyhitett megállapítás. Nem jó az egesz lakosságnak egy elenyésző kisebbségtől eltekintve. A háború Ínséget, hiányokat teremt az emberi élethez legszükségesebb dolgokban, elsősorban az élelmiszer és ruházkodási ellátásban, fűtőanyagban, orvosi ellátásban, stb., mert mindez az “értünk küzdő katonáknak kell” (amilyen ellátásban azok részesülnek!). A háború kiválogatja legegeszsegesebb fiataljainkat és viszi őket a háború vágbhidjára, ahonnan testileg és lelkileg megrontva, ezren es ezren megcsonkítva érkeznek vissza családjaikhoz, mar amelyek túlélték a háborús Ínségek okozta szenvedéseket. Az üzemekben a munkások megfeszített erővel dolgoznak, hogy “ne hagyják cserben a fronton küzdŐ fiaikat”, persze, a háborús drágulás közepette “hazafiatlanság” béremelést kérni, sztrájkolni pedig egyenesen “hazaárulás”. Természetesen itt országok, illetve kormányok egymás közti háborújáról beszélek, melyet területekért, ill. az ott található kincsekért, vagy más anyagi előnyökért folytatnak (nem pedig a nép félrevezetésére hirdetett “erkölcsi” célokért!). Egészén más megítélés alá esnek az olyan háborúk, melyeket elnyomott es kizsákmányolt népek folytatnak elnyomóik ellen, felszabadulásukért, és Önállóságukért. Emlékezzünk csak vissza 1848-ra, Kossuth szabadságharcára! Most nem ezekre a háborúkra gondolok. Ha az országok vezető u- rai ezeket a háborúkat fennkolt erkölcsi célokért indítják el, miért van az, hogy ugyanezek az urak törvényekkel kényszerítik, szigorú büntetések terhe alatt, a besorozott fiatalokat a katonai szolgalatra? Valamikor régen, a fejedelmek pénzért és Ígért zsákmányért toborozták katonáikat, majd amikor ez már nem volt elegendő, egyszerűen elrabolták a fiatalokat. De hamar rájöttek, hogy sokkal olcsóbb es eredményesebb szigorú törvénnyel kényszeríteni a fiatalokat a katonai szolgalatra. És, hogy az “ellenség” gyilkolására, mészárlására képessé tegyék őket, kemény, szigorú és kegyetlen kiképzésnek vetik alá az újonc katonákat. Hála a tudományos /?/ technológia fejlődésének, minden újabb háború borzalmasabb e's pusztitóbb, emberéletben és tárgyakban, ma mar a polgári lakosságban is, mint az előbbi volt. Mennyivel pusztitóbb volt a II. világháború az elsőnél, és mennyivel terjedelmesebb is? Ezért van az, hogy ma mar egyre szélesebb hullámokat ver az emberek között a háború-ellenes magatartás, mert ma mar mindenki tudja, hogy egyes országok es ezek között első helyen az USA vezetői, napról napra közelebb szorítják az emberiseget a III. világháború kitöréséhez, amely csak az emberiség és az egesz világ teljes elpusztításához vezethet, amiből nem kerülhet ki győztes, csak vesztes, a teljes megsemmisülés, mégha Brzezinski úgy vigasztal is, hogy elegen megmaradunk /az ó fajtájából!/. (folytatjuk) V.O. Újítsa meg előfizetését! Magyar film a Broadway n BEMUTATÓ December 8.-án, penteken a Cinema Studio Two-ban,Broadway és 66. utca RAIN AND SHINE András Ferenc rendezésében. Szereplők: Sarlai Imre, Szabó Lajos, Pásztor Erzsi, Biró Zoltán, Fésűs Mária, Pécsi Ildikó, Anatol Konstantin, Spanyik Éva, Szakács Zsuzsa. Rádió-bemutató Clevelandon Kondorossy László “Jesse fia” cimú oratóriumának augusztus 27.-en volt az első radióbemutatöja a National Public Radio-n (WBOE) Cleveland, Ohio- ban. A bemutató rádióprogramon a Cleveland Philharmonic Chorus-t és a zenekart William Appling vezényelte. A kiváló szólisták Joan Hunkin, szoprán, Paula Clark, alt, Edward Anderson, tenor és Frank Scott, bariton voltak. A kissé disszonáns, de általában kellemes, melodikusán hangzó oratórium szövegkönyvét Richard L. Glass és Shawn Hall (Kondorossyné) írtak. A közismert clevelandi “Magyar Club” nem rég tartotta évadnyitó estjét a Lake Erie, Good time II. hajojan. A jólsiker'últ est külön kellemes es váratlan örömet szerzett Kondorossynak. A club volt elnöke, Bojtos László a közönség jelenlétében egy jelenté« összegű csekket nyújtott át a zeneszerzőnek azzal, hogy “a csekk egy ismeretlen ajándéka Kondorossy László alkoto munkájának elismeréseként, a Magyar Baráti Közösség es az Itt—Ott magazinon keresztül”. Kondorossy “Szvit hegedűre” irt szerzeményét október l.-en közvetítette a WELW—AM rádió állomás Cleveland—Willoughby, Ohioban. Az előadok Raymond Sidoti, hegedumuvesz es Betty Sidoti, zongoraművész voltak, mindketten jól ismertek az Egyesült Államokban es Europaban. A magyaros izu, technikailag elég nehéz szvitet kitünően adtak . elő. Paul Robeson ünnepély N Y ban A Youth Salute to Paul Robeson Bizottság december 16.-án szombaton este műsorral egybekötött ünnepélyt tart Paul Robeson, az elhunyt nagynevű énekes, színész és aktivista tiszteletére a Madison Square Garden Felt Fórumában. A Szovjetunióból eljönnek a Bolshoi, Kirov es Stanislavsky szinhazak fiatal táncosai, akik a világ különböző országaiban léptek fel, köztük az US-ben is 5 évvel ezelőtt, amikor többek között a Metropolitan Operaházban is szerepeltek. Natalia Dudri- kova és Ölek Zacharov, akik a második helyre kerültek a szovjet balett-versenven, ugyancsak fellépnek. Nona Hendryx, Odetta, népdalénekesnó, David Amram, Stephanie Müls és kubai vendégelőadok is a műsoron lesznek. Jegyek 7 és 4 dollárért megrendelhetők a következő címen: Youth Salute to Paul Robeson Committee, 235 W 23 St. NYC. 10011, telefon (212) 929-1427. . ’ _ 5
