Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-11-16 / 44. szám
Thursday, Nov. 16. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ - 3 Nyilatkozat — újra a Földön. November 2-án sikeresen befejeződött az eddigi leghosszabb űrutazás: Vlagyimir Kovaljonok es Alekszandr Ivancsenkov 140 nap után visszatér a Földre. Az első gyors orvosi vizsgálatok megállapítása szerint a két űrhajós szervezete jól viselte el a hosszú súlytalanságot és a nehéz körülmények között végzett munka fáradalmait. ATOMHÁBORÚ ESETEN... WASHINGTON, D.C. A N.Y. Times nyilvanossagra hozta Carter elnök abbeli döntését — amely egy titkos iratba volt foglalva — hogy fokozzak fel az előkészületeket a lakosságnak atomháború esetén a varosokból való kiürítésére. Ilyen tervekkel legutóbb az ötvenes evek végén, a hatvanas évek elejen foglalkoztak. De az atomtudósok és a katonai szakértők csaknem egyöntetű tanacsa alapján, e tervet annakidején félrevezetőnek minősítették, amely csak fokozná az atomháborus veszélyt. Most Carter elnök, Brzezinki, ultrareakciós politikai tanácsadója érvelésére elfogadta a programot és javasolni fogja a kongresszusnak az úgynevezett polgárvédelmi alap megduplázását. Ennek réven, úgymond, 140 millió ember eletet esetleg megmenthetjük atomháború eseten. Érthető tapintattal, az elnök nem nyilatkozott az azonfe- lüli nyolcvan millió amerikairól. Jellegzetes, hogy az elnök képviselői most azzal hazainak a városi és állami vezetőségeknél, hogy ha ezt a törvényt megszavazzák, a városok több pénzt fognak kapni a szövetségi kormánytól tűzoltóságra, árvizek és földrengések elleni vede- kezesre. A PÉNZ BESZÉL... Egyetlen képviselővalasztoi kerületben, a newyorki 18.-as- ban, a demokrata jelölt, Carter Burden 675.000 dollárt költött-választási korteskedésre. De meg rajta is túltett Tesse Helms, a szenátus egyik legreak- ciósabb tagja, akinek kampánybizottsága nem kevesebb, mint hat millió dollárt költött a választópolgárság “meggyőzésére.” Ha tekintetbe vesszük, hogy a képviselői, illetve a sze- nátori tisztség évi 50-60.000 dollár fizetéssel jár, akkor feltehetjük a kérdést, mi készteti ezeket az embereket, valamint az őket támogató egyéneket ilyen kolosszális költségek meg- kockáztatására? A válasz nyilvánvaló! A képviselőhaz es a szenátus tagjai rendelkeznek alapjában véve a szövetségi kormány sok száz billió dolláros jövedelmének elosztása fölött. E képviselők szavára tiz es száz milliós összegek jutnak el egyes cégekhez rendelések formájában, vagy külföldre megvesztegetési célok- ra. Amikor Lincoln Abraham először pályázott képviselőségre, barátai 100 dollárt kölcsönöztek neki választási költségekre. Lincoln vásárolt egy hordo almaiét egy gyűlésre, ami egy dollár 82 centjébe került. A választások után hálája kifejezése mellett visszajuttatta a 98 dollár 18 centet a barátainak. “Tempora mutantur, mutantur mores.” Változnak az idők, változnak az erkölcsök, szol a régi mondás. Garter fokozza a hadikiadásokat KANSAS CITY, Mo. Az itteni Raddison szállodában tartott sajtókonferenciáján Carter elnök bejelentette, hogy jövőre 13 százalékkal fokozza a hadikiadásokat, es ugyanakkor csökkenteni fogja a költségvetés deficitjét. “Amikor megválasztottak elnöknek, — mondta büszkén a jelenlevő újságíróknak — 60 billió dollár volt a deficit. Ezt én felere vágtám le. Jövőre már csak 30 billió dollár lesz a deficit”. Ahhoz, természetesen, hogy az elnök 13 százalékkal növelhesse a hadikiadásokat és ugyanakkor csökkentse a deficitet, le kell vágni más állami kiadásokból. Ez magátol értetödóleg a népjóléti kiadások csökkentését jelenti. Amikor az egyik újságíró megkérdezte az elnöktől, hogy melyik népjóléti kiadást foga csökkenteni, Carter igy válaszolt. “Nem fogok végleges döntést hozni az 1980-as költségvetés ügyében a jövő hónap végéig”. Amit úgy is lehet értelmezni, nem akarja az amerikai nép karacsonvi hangulatát túlságosan elrontani. Az elnök hangsúlyozta, hogy nincs szándékában csökkenteni az ujevre érvénybe lepő Social Security adóemelést, amely teljesen ellensúlyozza a csekélv adó- levágast, amit egy másik törvény eszközölt. “A Social Security intézmény a csőd szélén állt, tennünk kellett valamit” — érvéit Carter. Természetesen tehette volna azt is, hogy csak a munkaadók Soc. Sec. adojat emeli, de nem ezt tette, hanem emeltette az amúgy is túlterhelt dolgozók adóját is. A hadikiadások emeléséről beszélve, az elnök igy érvelt: “Nincs semmi más módja annak, hogy ne csókkent- sem a nemzet önvédelmi képességét”. A jelenlegi atombomba készletünkkel tízszer el tudunk pusztítani minden élőlényt a földön. Az elnök szerint ezt növelnünk kell — tizenegyszeresére! A németeknek viselniük kell a bűntudat örökségét KÖLN, Nyugatnémetorszag. Az 1938-as náci vérfürdő (Kristály-Ejszakajévf ordulo- ján tartott gyászünnepélyen Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kijelentette, hogy a német népnek még mindig viselnie kell a nemzet bűnének örökségét. Bár a legtöbb ma élő német ártatlan, mint egyén, — hangoztatta a német államfő — kötelességünk, hogy kollektíván tovább érezzék a felelősség súlyát. Nyugatnémetországban nyilvános vita folyik afölött, hogy vessenek véget a náci bűnösök tárgyalásának. A kancellár e'zzel kapcsolatban kijelentette, hogy a német kormány hallgatni fog e kérdésben “zsidó polgáraink, izraeli barátaink és európai szomszédaink javaslataira”. Hamburgban 20.000 főnyi antináci tüntetett a nácik további felelősségre vonásának beszüntetése ellen. Több száz_, volt koncentrációs tábori fogoly, rabruhában vetf részt a felvonuláson. A tüntetők zászlain ily jelszavak álltak: “Soha többé háborút! “Soha többé fasizmust! “Nincs elévülés a nácik bűneire!” RALEIGH, N.C. Több, mint 100 közéleti vezető a déli államokban, valamennyien fehérek, feliratot intéztek Carter elnökhöz, sürgetve, hogv intézkedjen a Wilmingtonban ártatlanul fogva tartott tíz fekete szabadon bocsátása érdekében. “Meggyőződésünk, — hangzik a felirat egy része — hogy jövőnk, vidékünk jövője, hazánk jövője sok tekintetben függ attól, hogy milyen bánásmódban részesítjük fekete polgártársainkat”.
