Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)
1978-10-19 / 40. szám
Thursday, Oct. 19. 1978. 2 MI TÖRTÉNT AZ ÚTBAN AZ ENSZ FELÉ? Ugv két héttel ezelőtt meghívást kaptam a Magyar Népköztársaság ENSZ küldöttségétől, hogv vegyek részt a szervezet közgyűlésen es hallgassam meg Púja Frigyes külügyminiszter beszédet. A meghívást örömmel fogadtam és a meghatározott napon kora reggel, ahelyett, hogv a szerkesztőségbe mentem volna, a Grand Central vasutallomas- tól elsétáltam keleti irányba. A Harmadik Avenue és 42. utca sark an feleségemmel, Evelynnel bementünk az Automatába reggelizni. Mivel meg korán volt, lassan tovább sétáltunk az ENSZ epülete fele A Harmadik és Második Avenuek közti Daily News épülete elé érve megláttuk az ujságalkalma- zottak sztr'ajkörségét. Hirtelen eszembe jutott, hogy megszólítom a hozzám legközelebb álló sztrájkolni és elbeszélgetek vele. “Milyen kilátás van a sztrájk győzelmes befejezéséhez?” — tettem fel a kérdést, hogy megkezdjem a társalgást. “Nagyon erős ellenseggel állunk itt szemben” — mondta a kérdezett. “A Daily News — a Chicago Tribune tulajdonában van, amely hallatlan sok pénzzel rendelkezik és nekik sikerült a sza(/szervezetet leverni gengszterek segítségével”. A szrájkoló válasza nyitott ajtót teremtett részemre, hogv megmondjam véleményemet a sztrájkról. “Igaz — mondtam — és a New York Times-nak száz és egy különböző vallalata van, többek között a WQXR rádióállomás, mely milliókat hoz részükre. Világos, hogy a két újság tulajdonosai ki akarják éheztetni az alkalmazottakat és ezzel munkába kényszeríteni ókét, a szakszervezet védelme nélkül”. “Ez igaz” — mondta a sztrájkoló. “Nos ha ez igaz — válaszoltam — akkor világos hogv a tízezer sztrájkolonak szövetségesre van szüksége ahhoz, hogy a sztrájkot győzelemre vigye és keresztülhúzza az ujsagtulajdonosok azon tervet, hogy nyílt üzemmel adjak ki lapjaikat. Egyetlen szövetségesük pedig a város szervezett munkássága az épitőiparban, közlekedésben, ruhaiparban es a többi iparokban. Ezeknek éppen olyan érdeke, hogy sztrájk esetén azt győzelemre vigyék, mint magukA Yosemite Park csodálatos reszlete nak, mert ha elveszíti1 ezt a sztrájkot, a1kor rájuk is sor kerül amikor azó szerződésük lejár. Elet-halal kérdés tehal, hogy a sztrájkolok megközelítsék a szervezett munkások központi szervezetet, a Central Trade and Labor Council-l és követeljek, vállaljanak szolidaritást a már harmadik hónapja sztrájkoló újságai kalmazottakkal.n Amikor a sztrajkör e szavakat hallotta, megkérdezte, hogy ki vagyok? Elővettem név! artvamat, amit kezébe vett, s mikor meglátta nevemet, felcsillant a szeme és ezt mondta: “On az. aki a UE (United Electrical, Radio and Machine Workers Union — L.) volt kerületi szervezője?” f Amikor erre igennel válaszoltam, ezt mondta: “Én is UE-tag voltam, a Morey Machine üzemben dolgoztam a 30-as evekben”. ”0tt Hans Shuttig volt az üzemmegbizott” - mondtam. Amikor társalgó társam ezt meghallotta tudta, hogy kivel beszél . “Igen — sóhajtott fel — az UE jo szervezet volt. Annak a szakszervezetnek a vezetői tudták, hogyan kell egy sztrájkot vezetni miként kell a munkások mindennapi ügyes-bajos dolgait elintézni”. “Jelenleg — folytatta mondokajat — az International Machinist Union-nak vagyok tagja. Mint gépész dolgozom a Daily News-nál. Amit mondott a Labor Council szereperői,az teljesen igaz. Olvastam, hogy az ország többi reszeben a helyi Labor Coun - cil a sztrájkolok segitsegere sietett.a “ígérem, hogy a legközelebbi sztrájkgvülesen felteszem a kérdést szakszervezetünk vezetőihez, hogy megközelítettek-e a Labor Councilt es kértek-e támogatást tőlük?” E kijelentését forró kézszoritás követte, mert távoznom kellett, hogy időben ott legyünk az ENSZ épületében. Azóta több, mint két hét telt el, a sztrájk még mindig tart, de egv szót sem hallottunk a Central Trade and Labor Counciltól. Lusztig Imre PROFIT Gazdasági válsággal terhelt életünknek legégetőbb kérdése a munkanélküliség, a munkanclkulieknek es csaladjaiknak es a többi szegénynek a létért való mindennapi küzdelme. Ezzel egy tóról szármázik az azt tetőző másik baj: az infláció. Ennek az átkos töneka neve: profit, illetve a profit egyre nagyobb profit utáni hajsza. Mi is ez a profit, miből áll, hogy keletkezik? Amikor egy gyárüzem, például, de lehet bármilyen más üzleti vállalkozás,létrejön, több mindenre van szükség: telekre, épületre, amely erre a telekre fel epul: az epület berendezésére, fűtés, világítás, vízellátás, egészségügyi készségek; gépekre és más üzemi felszerelésre; nyersanyagra; anyagmozgató szerkezetekre; az üzemhez szükséges energia-ellátásra stb. Ezeknek a zöme rögzített, kezdeti befektetési költségéit igényel, a többi, az üzemmel kapcsolatos, inflációs időktől eltekintve, alig változó költségeket jelent. De van meg egy nagyon fontos szükséglet az üzem folytatásához: az emberi munkaerő. Az üzem során elhasznált anyagokat, nyersanyag, energia, stb. folyamatosan pótolni kell, amiről a vezetőség piaci forgalmi áron gondoskodik. De mi az ara az elfogyasztott munkaerő pótlásának? A munkaerő, ilyen viszonylatban, a munkásnak munka el- vegzesehez szükséges képessége; ezt a képességét, a munkaerőt a munkás eladja alkalmazójának, a munkaadónak. így a munkaerő árucikk, es mint ilyen, az ara az utánpótlás költségé. A munkásnak^ napi munkában elfogyasztott munkaerejét testi és szellemi energiáját helyre kell állítania megfelelő étkezessel, kielegitő lakóhellyel és családi környezettel, a- hol kipihenheti magat, hogy összegyűjtse az erőnlétet, munkaerejét a másnapi munkára. Gondoskodnia kell, továbbá, sajat maganak utánpótlásáról, betegség, vagy halálozás esetére, tehát gyermekeket kell felnevelnie, akiket helyébe állíthat munkaerejének potlasara. Mindezeknek a költsége, amit a munkaadó megtérít, a munkabér. Munkaerejének felhasz- nálasaval a munkás a nap bizonyos része alatt kitermel annyi árucikket, vagy értékét, amely megfelel az imént leirt utánpótlás költségeinek, a munkabérnek. Idáig tehat simán lefolyó teljes körforgás állott elő. De ebben a sima körforgásban nem látható a profit. A valóságban a munkaadó több órán at dolgoztatja munkását, mint az az utánpótláshoz szükséges: ezalatt az idótöbblet alatt a munkás tóbbleter- téket termel, amit a munkaadó megtart magának, amiért a munkabérrel nem fizetett meg, ez a profit es ez a profit létrejöttének módja. Valamikor régen, a napi munkaidő 14 óra volt, majd 12, 10 és ma 8 óra. De ezt a csökkenést a történelem során a munkásság csak keserves, gyakran véres küzdelmek után erte el, ugyanakkor a technológia haladasa folytán az utánpótláshoz szükséges munkaidő sokkal erősebben csökkent. y q (Folytatjuk) AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd. & 4th week in Julv by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th' ^Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of ____________New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, as- Egyesült Államokban .és Kanadában egy évre .4 15.. félévre . % 8.— Minden más külföldi országba egy évre $ 18.-félévre$ 9.50 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A Yosemite Park autóforgalom nélkül Mint sok más nemzeti parkot, a Yosemite National Park területet is elárasztottak az utóbbi időkben a látogatók, akik autóikkal sok kárt tettek a páratlan természeti szépségű park nagy részében és megrontottak levegőjét. Ennek a legnepszerubb turista parknak a vedelmere a vezetőség olyan rendszabályt készül kidolgozni, mely szívesen látja a turistákat, de nem engedi meg az autóforgalmat. Az a cél, hogy a park levegője, vize olyan tiszta, állatvilága olyan zavartalan maradhasson, amennyire csak lehetséges. A javasolt terv szerint a nappali látogatóknak autójukat a központi parkoló helyeken kell hagyniuk es onnan csak összekötő buszokkal mehetnek tovább. Kétszázzal több táborozó helyet állítanának fel, de ugyanennyi hotelt és motelt bezárnának. A terv végső célja, hogy a magánautókat teljesen betiltsák a Yosemite Valley területén.
