Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-10-12 / 39. szám

Thursday, Oct. 12. 1978. Magyarország kereskedelmi partnereit a múltban jórészt az ország földrajzi helyzete határozta meg. Az Europa középén, sokáig főként mezőgazdasaggal foglalkozó ország elsősorban a vele szomszédos ál­lamokkal kereskedett, s még ha átlépte is ezek hata­rait, Európán aligha jutott kivid. Az elmúlt két évtizedben ez a helyzet némiképp megváltozott. A magyar vállalatok egyre nagyobb mértékben vesz­nek reszt a nemzetközi munkamegosztásban. Két­ségkívül, legfontosabb partnereink ma is Európá­ban találhatók, ám a magyar áruk mind nagyobb mennyiségben jutnak el más földrészekre, nem kis részben a fejlődő országokba. Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal a hatvanas évektől gyors ütemben bővültek. Jelen­leg 86 fejlődő országgal — köztük 37 afrikai, 23 ázsiai es 26 latin-amerikai allammal — bonyolitunk le kisebb-nagyobb külkereskedelmi forgalmat. A fejlődő országok részesedése is egyre növekszik kül­kereskedelmi forgalmunkból, amit az is jelez, hogy aranyuk tavaly már elérte a nyolc százalékot, s ezzel jóval meghaladta az egymilliárd dollárt. Jellemző, hogy az 1970 es 1977 közötti időszakban a forga­lom érteke évente átlagosan több mint 15 százalék­kal — importunk csaknem 16, exportunk pedig több mint 14 százalékkal — emelkedett. Külkereskedelmi forgalom Az elmúlt években kereskedelmi forgalmunkat a differenciálás es a koncentráció egyidejű alkalma­zásával fejlesztettük. Exportunk gyors növelését a gazdaságilag gyorsan erősödő fizetőképes országok­ban értük el — például Irákban, Iránban, Nigériá­ban, Líbiában, Szíriában, Algériában, Kuwaitban, Árueladásunk ezekbe az országokba 1972 és 1977 között mintegy hetven százaléka lett, s ide irányul kivitelűnk mintegy hetven százaléka. Hasonló fo­lyamat ment vegbe az elmúlt években az import fej­lesztése során is: tavaly például Brazília, Nigéria, Irak, Iran, India, Egyiptom és Peru a fejlődő orszá­gokból szármázó importunknak jóval több mint hatvan százalékát szolgáltatta. Ami a földrajzi megoszlást illeti: exportunkban az elmúlt időszakban megnőtt az ázsiai országok szerepe — arányuk megközelíti a hatvan százalékot —, mig az afrikai országok 30 százalékkal, Latin- Amerika pedig tiz százalékkal részesedik. Impor­tunkban mintegy hatvan százalékkal a latin-ameri­kai országoké a vezető szerep, az afrikai és az ázsiai országok aránya 20-20 százalékra tehető. Hitelek, szakértők Magyarország és a fejlődő országok közötti forga­lomnak az elmúlt evekben tapasztalt nagyarányú felfutását egyebek kozott az is lehetove tette, hogy a fejlődő országok részére hiteleket nyújtunk, ame­lyek elősegítik a mindkét fél számára előnyös ma­gyar termékek kivitelét. Az áruszállítástól függetlenül az elmúlt evekben állandóan növekedett a fejlődő országokban műszaki segítségnyújtás céljából kiküldött szakértőink sza­ma. 1970-ben még csak 270 magyar szakértő dolgo­zott a fejlődő világ különböző országaiban, ez év ele­jére szamuk már csaknem elérte a 650-et. Szakértő­ink többségé a gazdasági kapcsolatok tekinteteben fontos országokba — Algériában, Nigériában, Líbiá­ban es Irakban — dolgozik. Emellett számtalan fejlődő országból érkeznék diákok Magyarországra, számuk ma mar meghaladja a két és fél ezret, s szakmát, diplomat szerezve, temek vissza hazájukba. Gazdasági együttműködés Magyarorszag a fejlődő országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait. Abból indulunk ki, hogy a fejlődő országok egyre nagyobb szerepet játszanak a világ- gazdaságban. E gazdasági fejlődési folyamat meg- gyorsitásahoz — a kölcsönösség alapján — Magyar­orszag lehetőségeihez mérten igyekszik hozzájárul­ni. Ezt jelzi az a prognózis is, amelyet a magyar szakemberek úgy fogalmaztak meg, hogy a fejlődő országokkal a kölcsönös áruforgalom növekedésének üteme a jövőben is jelentősen meghaladja a teljes magyar külkereskedelmi forgalom növekedésének ütemét. K. Ny. J. Békefelhívás az európai egyházakhoz Europa egyházaihoz es keresztyénéihez szóló bé­ke es leszerelési felhívással zárult szeptember 29-en az európai egyhazak siófoki tanácskozása. A kon­ferencia részvevői az 1975-ós NDK-beli, majd a ta­valyi ausztriai megbeszelesúk után ezúttal harmad­szor vitatták meg a helsinki és a belgrádi zárodoku- mentumokbol adódó, kontinensünk egyházaira es keresztyenéire varo feladatokat. Dr. Glen Garfield Williams, az európai egyházak konferenciájának fő­titkára sajtófogadáson elmondotta, a 20 országból— Ciprustól Izlandig, Portugáliától a Szovjetunióig— erkezett 113 anglikán, ortodox, protestáns es sza­badegyház, több mint 80 küldötte a fegyverkezési verseny megállításáért és a leszerelésért folytatott erőfeszítéseket tartja a legfontosabb teendőknek. A siófoki tanácskozás részvevői javasoltak az egyházaknak: hassanak kormányaikra, hogy azok mozdítsák elő a leszerelés ügyet és igy végre kisza­baduljon az emberiség az uj pusztító eszközök ki­dolgozásának, elhelyezésének es az állandó fenyege­téseknek ördögi kóréból. Szeptember 26-án a Magyar Tudományos Akadé­mia Geodéziai es Geológiai osztályának műszerei földrengést jeleztek; a földmozgás a Richter-skála szerint 3.5 erősségű volt. A renges az epicentrumban, amely feltehetően Dunaharaszti térségében volt,né­hány másodpercig tartott. A lakosságtól érkezett bejelentések szerint a föld­rengést a főváros több kerületében, Budapest kör­nyékén, Dunaharaszti, Szigethalom, Szigetszentmik- lós, Ráckeve, Diósd, Százhalombatta, továbbá Du­naújváros és Simontornya térségeben észlelték. Személyi sérülés nem történt; károlyról nem er­kezett jelentés. A pécsi betonszobor Pécs távlati kepeben feltűnnek az égre mutató épí­tészeti elemek es alkotások. Ilyen a török mecset, ilyenek a székesegyház tornyai, vagy a tv-torony betontuje, a Misinatetön. Egy japán szobrász,Issei Amemija, a nagyharsanyi szabadtéri alkotótelep vendege, olyan betonszobrot alkotott, amely a ma­ga két, nyolc meter magas betontüjevel.jól illik Pécs modern városrészének, Uj-Mecsekaljanak a képébe. A nemreg felavatott be­tonszobornak a Párbe­széd nevet adtak. Ez az első műalkotás a nagy­harsanyi szoborpark közgyűjteményéből, a- mely helyet vívott ki magának a város mű­tárgyai között. Művé­szi mondanivalóját va­lóban leolvashatjuk ró­la. Párbeszéd a szobrá­szatban szokatlan anyag­gal, a betonnal, a műal­kotás “párbeszéde” a városi környezettel, egyszers­mind művészi üzenet a távoli Tokiobol. Issei Amemija japán szobrász faradságot es anya­gi áldozatot nem sajnálva igyekszik hazáján kívül is meghonosítani a szoborkészitesuj technikáját. Négy társával a sajat költségén erkezett Tokióból Nagy- harsányba, hogy a Párbeszédet két magyar szob­rásszal: Kígyós Sándorral és Kertészfi Ágnessel együttmunkálkodva elkészítse, közben atadja nekik a technikává módszert. Az alkotótelep csupán az anyagarakat fedezte, maga a műalkotás a művész adománya. TÁMOGASSA HIRDETŐINKET / — óhaza______ 6___ Gazdasági kapcsolatok a fejlődő világgal SOBEL • OVERSEAS S corp. • 1KKA ORSZÁGOS * FQÜGYNÖKSfG • MO EAST MHi STREET, NEW YORK. N. Y. 1002« ^ — TELEFON: (212) 5354490 — O' vő"; S ÖRÖKLAKÁS és ~ S ÉPÍTŐANYAG S ismét kapható az IKRÁNÁL S GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES % küldeme'nyek • BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT • FORDULJON IRODÁNKHOZ • UTAZÁSI IRODA 1 IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE • ••••••••••••••••••

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents