Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-10-12 / 39. szám

INTERJÚ DR. LEKAI LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG BÍBOROSÁVAL LAPUNK 4. OLDALÁN AMERIKAI Ara 25cent Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXII. No. 39. Thursday, Oct. 12. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003: Tel: 254-0397 Akár hisszük,akar nem Paul Johnson történész, a New Statesman volt szerkesztője, terjedelmes cikket irt, melyet a Wall Street Journal, a banká­rok lapja, nagy örömmel közölt szeptember 29-i számának vezércikk oldalán. Johnson történész “Van-e a kapitalizmusnak jövője?”címet adta írásának. Erre a kérdésre ad a cikk választ. Felsorolja a kapitalizmus előnyeit és a kapitalizmus ellensé­geit. Az ellenségek köze sorolja -akar hisszük akár nem - a “megduzzadt kormány ”-t. “A kormány - írja Johnson törté­nész - elengedhetetlenül ellenszenvvel tekint a szabad keres­kedelemre /free enterprise/ es próbálja azt gyengíteni, sza­bályokkal és zaklatással. ” A kapitalizmus másik ellenségét azok képezik, akik lépése­ket óhajtanak tenni a környezet védelmére. A harmadik ellem seg az állam törvényhozó test'ulete es az elnök, akik olyan törvényeket hoznak, amelyekkel nehéz adóterhet rónak, a vál­lalatokra. Az ellenségek között emlegeti ugyanakkor a szak- szervezeteket, melyek lehetetlenné teszik a munkások termelé­si lehetőségeit. Végül, de nem utoljára, a kapitalizmus ellenségei kozott talalja a szocialista államokat, melyekkel szemben szükséges fenntartani a katonai fölényt, tehát még több dollármilliár- dot kell költeni uj, tamadó fegyverek gyártására. Mentesíteni kell a monopóliumokat minden beavatkozás­tól. Szabad kezet kell nekik adni, hogy a munkásokat az álta­luk megszabott bérekért alkalmazhassák; adót csak a dolgozók fizessenek, a környezet védelmére nem szabad törvényt hozni, stb. Ha elfogadjuk a történész ur javaslatait, a kapitalizmus szép, biztos jov'ó elé néz. A baj csak ott van, hogy Johnson^ javaslatai nem valósít­hatók meg, mert az ország lakói 90 százalékának érdekeivel állnak szemben és ezért - logikája szerint - alapvető bajban van a kapitalista rendszer. IAN SMITH KÖVETELI AZ USA TÁMOGATÁSÁT KORMÁNYA RÉSZÉRE WASHINGTON, D.C. lan Smith, Rhodesia fajgyűlölő kormányának miniszterelnö­ke washingtoni tv-nyilatko- zatban azon véleményét nyil­vánította, hogy a jelen rhodésiai kormány, mely a fehérekből és a “mérsékelt” (olvasd megalkuvó) feketék­ből all, csak akkor lesz életképes, ha elnyeri mind az USA, mind Anglia támo­gatását. Washington eddig tartóz­kodott attól, hogy nyíltan a Smith kormány mellett foglaljon állast. Látszólag ragaszkodott ahhoz, hogy a gerrillák vezetőit: Joshua Nkomot és Robert Mugabét, is vonjak be a tárgyalásokba. Smith nyilatkozatában azt óhajtotta elhitetni hall­gatóival, hogy teljesítette azt a javaslatot, melyet két évvel ezelőtt az akkori USA külügyminiszter, Kissinger javasolt, hogy teremtsek meg az egy ember — egy szavazat elvét. Azt azonban nem mondot­ta Smith ur, hogy a közte és a megalkuvó feketék kö­zött létrejött egyezmény szerint a feherek megválaszt­ják a sajat 28 fehér képvise­lőjüket, ami vétójogot ad részükre minden fontos al­kotmányi kérdésben — ami azt jelenti, hogy az alkot­mány fenntartja a fehérek fensőbbségét és megfosztja a fekete lakosokat valódi önállóságuktól. A washingtoni kormány eredetileg megtagadta Smith és társai részére a beutazási vizumot, azzal a jogos ma­gyarázattal, hogy Rhodésiát a nyugati államok jogtalan­nak minositettek, amikor 1964-ben függetlenítettek magukat az angol fennható­ságtól. Huszonhét szenátor, a californiai Hayakawa sze. nátorral az élen, követelte a vízum megadását. Reakciós körók, a Wall Street Journal és a Dél—Afrikában nagy befektetéssel rendelkező mo­nopol-vállalatok, valamint a katonai-ipari komplexum­hoz tartozók mind azon szorgoskodnak a kulisszák mögött, hogy a Carter-kor- mány nyíltan támogassa Smith miniszterelnököt es a vele együttműködő fekete árulókat. WASHINGTON, D.C. A Munkaügyi Hivatal jelenti: szeptem­ber havában 0.1 százalékkal emelkedett a munkanélküliek sza­ma és elerte a 6 milliót. WASHINGTON, D.C. Minden kis háztulajdonos, aki szigetel­ted házat — jogos 300 dollár adóenged menyre. NAGY SIKERREL ZAJLOTT LE FARKAS SÁNDOR K0NCERTJA A Carnegie Recital Hall 300 személyt befogadó terme , ki­csinek bizonyult azok részere, akik eljöttek, hogy meghall­gassák Farkas Sándor zongorahangversenyét. Azok a szerencsések, akik idejében megvették jegyűket, magas színvonalú műsort elveztek. Farkas Sándor a program minden számát nagy zeneértéssel,a szerzemények minden nüanszának híi visszatükrózesevel adta elő, amit a közönség nagy tapssal méltányolt. A koncert részleteiről lapunk kő‘- vetkezo számában számolunk be. WASHINGTON, D.C. A képviselők 223 szavazattal 190 elle­nében jóváhagyták a 10.2 milliárd dolláros közmunka (Public Works) törvényjavaslat Carter elnök által aláirt vétóját. OTTAWA, Kanadai banká­rok folyósítottak egy 298 millió dolláros kölcsönt a Csehszlovák Népköztársaság részére, amit egy kénsav- termelő üzem felépítésére fordítanak. WASHINGTON, D.C. Au­gusztusban az infláció sokkal gyorsabb ütemben emelke­dett, mint a dolgozók jöve­delme. Ennek következté­ben 2.3 százalékkal csök­kent a munkások vásárló ké­pessége. SAJTOBANKETT i i OKTOBER 15-EN 1 VASÁRNAP 1 ÓRAI KEZDETTEL St. GEORGES PARISH HOUSE (Stuyvesant Park YMCA) 207 E 16 Street NEW YORK,N.Y. (Közel a 3.Ave.-hoz) Ünnepi szónok» DEÁK ZOLTÁN Programvezető: DATTLER LAJOS Szaval: DATTLER BÖZSI HÁZILAG KÉSZÜLT EBED 5, DOLLÁR REZERVÁCIÓÉRT HÍVJA: 12121 254-0397 a MAGYAR TÁRSASKÖR RENDEZÉSÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents