Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-09-21 / 36. szám

Thursday, Sep. 21. 1978. 6 MÉGIS LOVASNEMZET A MAGYAR? Bárdos György — Lehetséges, hogy a magyarok mégse a nyereg­ben, hanem a kocsi bakjan születtek? Ezt a kérdést gyakran hallottam, amikor végétért Kecskeméten a barackpálinkájáról hires alföldi város­ban az idei fogathajtó világbajnokság. A magyarok ugyanis Bárdos György bravúrja jóvoltából meg­nyerték az egyeni versenyt es megszerezték az első­séget a csapatok küzdelmében is. Azonban nemcsak a házigazdák gondolhatnak vissza elégedetten az esz­tendő egyik leglátványosabb sportesemenyere. Szép emlékekkel távozhattak a külföldiek Kecskemetrói, a magyar lovassport egyik mozgalmas bázisáról, ahol sok gyerek még iskolába $em jár, maris meg­barátkozik a paripakkal. Feltehetően szivesen gon­dolnak vissza élmenyeikre a Nemet Szövetségi Köz­társaság fogathajtói, akik az erős vetélytársak előtt a második helyet szereztek meg. Sok jel mutatta, hogy önön eredményén kivűl, mindennel elegedett volt Fülóp edinburghi herceg, a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke is, akinek a küzdelem színhelyén egy magyar ujságiro ezt a kérdést tette fel: — Hogyan érzi magát Kecskeméten? Az interjú történetéhez tartozik az is, hogy elő­zőleg Fülöp herceg megitatta lovait, majd ezután válaszolt igy az érdeklődésre: — jól érzem magam, sok régi ismerőssel talál­koztam. Újabb kérdések következtek: — Mi a véleménye a mezőnyről? Milyen országok fogatait sorolná az élmezőnybe? Egyéniben milyen reményekkel indul? Mosolyogva válaszolt a herceg: — Kiegyenlített lett a mezőny. A Nemet Szövet­ségi Köztársaság versenyzői jól felkészültek, amint ez mar hagyomány náluk, jó fogatokkal rendelkez­nek a hollandok, és a franciak is. Kitűnő hajtők a magyarok. Egyénileg szerény reményekkel indulok. De, azért, aki Bárdos Györgyöt es engem le akar győzni, annak nagyon meg kell küzdeni! Sokszor versenyeztem együtt a magyarokkal. A fogatosok között a kapcsolatok szálai a pályán szövődnek. A magyarok nemcsak jó versenyzők, sportszerű ellenfelek, hanem mindig van kitűnő barackpálinká­juk is. Fülöp herceg tehát a küzdelem előtt reálisan ítél­te meg a helyzetet. Minden előzetes jóslata bevált. Meg az is bevált, hogy őfelsége reményei szerények, mert kocsija felborult es az egyik rajta ülő könnyeb­ben meg is sérült. Fülöp herceg azutan újra folytat­ta a küzdelmet, de egyénileg az első hat helyezett köze mar nem tudott bekerülni. Vigasza annyi lehe­tett, hogy a csapatversenyben Anglia harmadik lett. A Fülop névnél azonban időzzünk ;1 még egy ki­csit. Két Fulóp volt a kecskeméti mezőnyben. Az egyik az edinburghi herceg, a másik a magyar Fülöp Sándor, aki civilben agrármérnök. A verseny néző­terén számtalan tréfás megjegyzés hangzott el a ne­vek véletlen játékáról: — Vajon melyik Fülöp aláírása ér többet? — kérdezgették egymástól a szurkolók. Eldönthetetlen a tréfás vita. Annyi azonban min­den esetre bizonyos,hogy Kecskeméten, az 1978-as esztendő fogathajtó-világbajnokságának a színhe­lyén az autogrammgyujtók köreben sokat ért a ma­gyar Fülöp Sándor aláírása is, mert a kitűnő sport­ember az egyéni versenyben második lett es tagja volt az aranyérmés hazai csapatnak. — Nem fölöslegesen gyakoroltam előzőleg a lo­vaimmal — mondta Fülöp Sándor a küzdelem végen. _ Megvallom, hogy a dijhajtás mehetett volna job­ban is. Lovaim azonban még fiatalok es ezert hibáik megbocsájthatoak. Fülöp Sándor eseteben megdőlt az a regi közmon­dás, hogy “senki sem próféta a saját hazájában”. Fülöp ugyanis a rendező varos, Kecskemet verseny- zoje. Érdemes megnézni, hogy a fogathajtó világbajnok­ság első három magyar helyezettje az ország melyik tájáról való. Bárdos György, a győztes: Heves-me­gyében, az 1010 méteres mátrai hegycsúcs lábánál született és ott el ma is. Fülöp Sándor, a második helyezett: Hódmezővásárhelyen, az ország délkeleti csücskében látta meg a napvilágot es napjainkban a lakóhelye Kecskeméten van. Muity Ferenc, a har­madik helyezett: a Duna-Tisza közén született, je­lenleg Kiskunfélegyházán lakik, egy ottani sport­egyesület színeit képviseli. Miért érdekes mindez? Azért, mert a külföldiek azt hiszik, hogy Magyarországon a legjobb lovasok a “pusztáról”, vagyis a Hortobágyrol indulnak el a világhírnév felé vezető utón. Valaha ez igy is volt. Ma azonban mas a helyzet, amint ezt az idei fogat­hajtó vilagbajnoksag első három helyezettjenek lak­helye is bizonyítja. Természetesen hortobágyi ver- zenyző is indult, Fintha Gabor személyeben. O a ti­zenkettedik helyen végzett.Mentségé az,hogy “Szep- asszony” nevű lova szállítás közben, a mozgó teher­autón megvadult es megsérült. Fintha Gábor egyéb­ként ugyanazt folytatja, mint a magyar “puszta” csikósai, csak eppen magasabb szinten. Agrármér­nök. Diplomas szakemberkent irányítja az egyik hortobágyi menesben a lótenyésztést. Figyelmet erdemel talán az is, hogy közvetlenül a vilagbajnoksag előtt hogyan telt el Fintha Gabor egy napja. A 31 eves agrármérnök erről igy beszelt: — — Csapatmunka a mi sportunk. Szorosan együtt kell működnünk a két segédhajtóval. Általában reg­gel nyolckor fogtuk be először a lovakat es először a terepen gyakoroltunk. Mindig számíthatunk a sérülésre, és betegségre, ezért egyszerre hat lovat készítettünk elő a versenyre. Amikor visszatértünk a telepről, a dijhajtás kötelező elemeit tanultuk. Délután az akadályhajtas elemeit próbálgattuk. Es­ténként négy helyett csak két lovat fogtunk be a kocsiba, mert két lovat könnyebb valamire beido- * mitani, mint egyszerre negyet. — Mi veszélyesebb, a lovaglás vagy a fogathajtás? — kérdezgetik gyakran Fintha Gábortól, az egykori csikósok modern utódjától. — Kritikus helyzetek akkor is adódnak, ha az em­ber a nyeregben van, vagy a bakon ül — ez Fintha vé­leménye. — 1975-ben engem elragadtak a lovak, egy lyukas garast sem adtam volna a testi epsegemert. Felborult a kocsi, de en megúsztam. Elragadhatja a ló a nyeregben ülő embert is. Egy aranyszabály azonban van. Akár lovas, akár fogathajtó valaki, bolondul kell szeretni a lovat! Amikor végétért Kecskeméten az 1978-as eszten­dő fogathajtó világbajnoksága, sok ujságiro faggatta dr. Várady Jenőt, a magyar csapat kapitányát, hogy mi volt a házigazdák sikereinek titka. — Hogy mivel magyarázom? — ismételte a kér­dést a kapitány. — Munka, munka es munka. A fogathajtás egyike azon sportágaknak, amelyekben csak kollektiv alapon lehet győzni. Ezúttal a mi csapatunkból mindenki megtette a magáét. Ezert nehéz a mi válogatottunkat megelőzni. Arra törek­szünk, hogy a jövőben is megőrizzük világelsősé­günket, bár tudjuk, hogy a legközelebb még veszé­lyesebb ellenfél lesz, hogy mást ne mondjak, a Ne­met Szövetségi Köztársaság, Anglia, Hollandia, Csehszlovákia, Lengyelország és Svájc csapata. Kecskeméten 70 ezer ember nezte végig az 1978- as esztendő fogathajtas világbajnokság eseményeit. Közöttük sok volt a külföldi. Nyilván mindenki szi­vesen emlékezik majd vissza, vagy éppen a küzdelem izgalmas pillanatára, az Ízletes magyar gyümölcsök­re, a napfényes tájra, a helybeli együttesek táncaira, vagy történetesen egy üveg barackpálinkara. Molnár Karoly RÉTESHAZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 8l-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-84S4. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar. Mltivah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 730-ig nyitva > SBBB' i'i I................ . , ohm_____________________

Next

/
Thumbnails
Contents