Amerikai Magyar Szó, 1978. július-december (32. évfolyam, 27-50. szám)

1978-07-06 / 27. szám

AMERIKAI Ért. as 2nd Class Matter Dec.,31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y.,N.Y. Vo. XXXII. No. 27. Thursday, July 6. 1978. '■> AMERICAN HUNGARIAN WORD INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Minden két hétben Carter elnök nemregen Texasba látogatott, ahol Beaumont városban beszedet tartott. Azon célkitűzését fejtette ki, hogy levágja a szövetségi kormány ez évi deficitjét 60 milliard dol­lárról 53 milliárd dollárrá. Beszéde végeztével, útra kelt Fort Hood katonai gócpont felé, ahol hadgyakorlatot tekintett meg. A Dallas Morning News lap első oldalán cikk jelent meg ez­zel kapcsolatban, mely arról számolt be, hogy e gyakorlat 2.1 millió dollárba került. A cikk megjelenését követően, a Pentagon nyilatkozatot tett közzé, mely szerint az egy órásnak tervezett hadgyakorla­tot lecsökkentették 30 percre és a kiadást 2.1 millióról egy millió dollárra. , * E hadgyakorlat alkalmával Goode ezredes közzétette, hogy ilyen és ehhez hasonló hadgyakorlat napirenden van minden két hétben. Goode ezredes e kijelentése nemi felvilágosítást nyújt arra, hogy miért emelkednek evról evre a hadikiadások. Ha ezenkívül tudomást veszünk arról, hogy a Pentagon szor­galmasan dolgozik a neutronbomba alkatrészeinek gyártásán, készen arra az eshetőségre, hogy az elnök elrendeli a neutron- bomba tömeggyártását, akkor megértjük George McGovern, South Dakota demokrata szenátorának aggodalmat, aki a New York Times junius 26.-i számában irt .cikkeben ezt mondja: , “Ha nem lesz lefegyverzesi megallapodas az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között, akkor elkerülhetetlen a csőd, A CIVILIZÁCIÓ HALÁLA Érdemes elgondolkodni McGovern szenátor e velemenye fe­lett és levonni belőle a helyes kovetkeztetest. Alkotmányellenes adózás L. Kingsley Smith, New York Állam Legfelsőbb bírója al­kotmányellenesnek nyilvánítottá a Mineola, L.I.-i iskola-adot. E döntés azt jelenti, hogy New York allamban alkotmány­ellenes az iskola-adó. A biró arra alapozta dönteset, hogy a jelenlegi módón be­szedett iskola-adóbol egy gazdag negyedben, vagy varosban 3000 dollárt költenek egy-egy tanuló évi oktatására, mig egy szegény negyedben, vagy varosban csak ezer dollárt. Ez a mód­szer évtizedek óta érvényben van és nincs ra nagy eshetőség, hogy változás álljon be a közeljövőben. Elóször New York állam kormánya megfellebbezi a döntést' ■ez a biroi huzavona évekig eltarthat. Ha a felsőbb bíróság jóváhagyja Smith biró döntését, az allami törvényhozó testü­let lesz hivatva új módszert találni a közoktatási költségek fedezésére. Ez a folyamat újabb eveket vesz majd igénybe es közben marad a régi, igazságtalan, a szegényekre káros, a gazdagokra előnyös alkotmányellenes adótörvény. Ismételjük: az ország közoktatási rendszeret csupán akkor lehet szilárd es mind a szegény, mind a gazdag csaladok gyer­mekei részére igazságos alapra helyezni, ha a szövetségi kor­mány veszi át a közoktatási költségeket es az erre szükséges pénzt egy progresszív adórendszer alapjan szedik be. Bakke (reakció) győzött a nemzet vesztett A Legfelsőbb Birbsag 1978 junius 28-án meghozta sze­les körökben érdeklődéssel várt döntését a “Bakke Ügy”. ben. Röviden ismertetjük az ügyet. Négy evvel ezelőtt az ak­kori 34 eves, jo allasban levő mérnök, Allan P. Bakke íel- vetelet kerte a California-i Allami Egyetem orvosképzó tagozatara. Az egyetem fel­vételi hivatala elutasította ke­reset, azzal az indokolással, hogv az uj hallgatók számá­ból feher kérvényezők része­re fenntartott helyek be van­nak töltve. Bakke bíróság­hoz fordult, vélt serelmenek orvoslásáért, azzal az erwel, hogy ovenel gvengebb minő­sítésű fekete kérvényezőket felvettek, tehát ily módon karos megkülönböztetésben részesült. A California állami bíró­ság elutasította panaszai, mi­re Bakke a Legfelsőbb Bíró­ság ele vitte ügyét. A döntés két tétéiből all: mindkettőben a bíróság 5:4 aranyban foglalt állast. Az egyik döntés elismerte Bakke • $ panaszat es utasította az e- gyetemet Bak ke felvételere. A másik döntés viszont elis­merte az egyetemi felvételek iránti döntésben a kisebbsé­gi érdekek figyelembe vételé­nek jogosságát. Figyelemre­méltó az 5:4 arányú döntés, ami azt mutatja, hogy a dön­tés az ügyben nem volt nyil­vánvaló, magatói értetődő kérdés. A bíróság 4—4 tagja különböző álláspontot fog­lalt el, mig a 9. biró egyik kérdésben az egyik 4-hez, a másik kérdésben a másik 4-hez csatlakozott. Dy mó­dón a Legfelsőbb Bíróság kétélű döntést hozott. Elis­merte a “megerösitó cselek­vés” (affirmative action) jo­gosultságát, ugyanakkor meg­ítélte Bakke panaszát, hogy a “megerösitó cselekvés” az egyetem részéről karos meg­különböztetést kepezett az ö részére. A bíróság 5 tagja nyilván figyelmen kívül hagy­ta, hogy Bakke-t 10 más or­vosegyetem is elutasította, egyik két ízben, valamint azt is, hogy a felvett fehér-kér­vényezők kozott is volt, aki­nek a minősítésé gyengébb volt az övénél. Ez a döntés sajnálatosan kérdésessé tette a Legfelsőbb Birosag 1954-es korszakalkotó dönteset, a- mely megtiltja a kisebbségek ellen gyakorolt megkülön­böztetést. Ez a mostani döntés ala­pul szolgálhat a jövőben a diszkrimináció gyakorlásá­nak újbóli erősödésére. Ezen az alapon itelte el ezt a dön­tést Jessie Jackson, az “Ope­ration PUSH” elnöke, vala­mint Julian Bond, a Georgia állambeli állami képviselő és polgárjogi vezető. Ilyen ér­telemben nyilatkozott az e- gyik főbíró, Thurgood Marshall is. Erre az ügyre még vissza­térünk. Az ország 15 városának polgármesterei — családtagjaikkal — Kubába látogattak, ahol orszá­gos körutat tettek. Meglátogattak gyárakat, üzemeket, iskolákat, kórhazakat. A képén latjuk Wayne Pomeroy, Mesa, Ariz.-i polgármestert es feleseget. Fidel Castro, Kuba elnöke, auto- grammot ad a házaspárnak. Pomeroy polgármester feltette a kérdést Castrohoz: “Hajlandódé Carter elnökkel találkozni?” A válasz: “Igen, de a kezdeményezésnek Cartertől kell jönnie.” “HERITAGE” ; OUR 4 PAGE ENGLISH SUPPLEMENT ON PAGES 7-10 r Ara 25 cent #

Next

/
Thumbnails
Contents