Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 4. szám

P“Pf o': riKmitl wi Thursday, January 26. 1978. Eredményes esztendő mérlege A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE A Magyarod Világszövetségének elnöksége 1977. december 13.-an megtartotta rendes öleset. Ered­ményes évről adhatott számot. Ehhen oroszlán- része volt annak, hogy minden nehézség ellenere világszerte erősödött az enyhülés politikája, gyara­podott a Magyar Népköztársaság politikai tekin­télye, növekedett a ragaszkodás és a rokonszenv a szórványmagyarság részéről. l)r. Szaho Zoltán, fő­titkár mondotta el az ülésén, hogy az USA-han tett látogatása során mindenütt tapasztalhatta a magyar- sagtudat megőrzésére tett erőfeszítéseket és ezzel együtt az ellenséges politikai emigráció fokozodo elszigetelődését az amerikai magyarság tömegeitől, nem utolsósorban azért, mert fokról fokra kerültek ellentétbe mindazzal, amit jelenleg az Amerikai Egyesült Államok es a Magyar Népköztársaság álla­mi kapcsolatai képviselnek. Bognár József, profesz- szor — utalva Szent István koronája es a koronázási ekszerek visszaszolgaltatasara — hangsúlyozta, hogv a két világrendszer békés együttműködése reálitas, es a hidegháborús nézetek visszaszorulnak. AZ ANYANYELVI MOZGALOMRÓL Az elnökségi ülés témáiban központi helyet fog­lalt el az anyanyelvi mozgalom. Tudomásulveve és elégedetten nyugtázva a III. Anyanyelvi Konferen­cia eredményeit, a hozzászólók már a további fejlő­dés feltételeit elemeztek. Dr. Szabolcsi Miklós, akadémikus elmondotta, hogy milyen ui lehetőségeket teremt az anyanyelvi mozgalom számára megalakult Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, amelv mindenekelőtt a világ különböző országaiban működő egyetemek, főisko­lák, tudományos intézetek magyar nyelvvel, iroda­lommal, népraizzal foglalkozó szakembereit tömörí­ti, de más tudományágak, igy a történelem szamára is nyitott. Ehhez kapcsolódva Imre Samu, akadémi­kus, hangsúlyozta, Hogy a szorványmagyarsag iro­Vele történt... Amikor Molnár először olvasta fel a “Testőr”-t fogja elhinni, hogy a darabbeli színésznő nem isme­barátainak, valaki megjegyezte: a közönség nehezen ri fel saját férjét, testőrnek maszkírozva, Molnár igy dalmával való kapcsolat megfelelő fórumot kaphat a Filológiai Tarsasagba«, amely ió együttműködést alakíthat ki az Anyanyelvi Konferencia Védnökségé­vel, közős tagjaik és képviselőik segítségével. Lőrincze Lajos professzor, az ui és kedvező meg­nyilvánulásokról beszélt, amelyekkel nyári uta­zása során mindenütt találkozott; meg azoknak kö­reben is, akik eddig mereven elzárkóztak az anya­nyelvi konferencián megfogalmazott célkitűzéseik­től. A MAGYAR HÍREKRŐL Szántó Miklós, a Magyar Hirek fószerkesztóie, ismertette annak a véleménykutatásnak első ered­ményeit, amelyet a lan — kérdőivek segítségével — az idén végzett. Az érdeklődés és ragaszkodás magas szintjét mutatia a visszaküldött kérdőívek száma és a többszaz javaslat, melyeket az olvasok tettek. A válaszokból kitűnt, hogy az olvasok túlnyomó több­ségé a magyar nvelvet anyanyelvi fokon beszéli. A legtöbben rendszeresen hazalátogatnak a szülőföld­re. Megállapítható, hogy a legutóbbi véleményluw tatas óta növekedett azok aránya, akik szívesen látnának egy kisebb formátumú, lehetőleg szines lapot. Az olvasók többségé — jóllehet ragaszkodik ahhoz, hogy a lap mindenekelőtt a magyar nyelven elérhetők érdeklődését elégítse ki — felveti a gon­dolatot, hogy a magyarul mar nem beszélőket is helves lenne ellátni újsággal, mert ezekben a réte­gekben — ha az anyanyelv ismerete halványult is — erős a magyarságtudat. Sokan panaszkodna* 1- a terjesztés lassúságára, kü­lönösen a tengerentúlról és több olvaso kérdezte, hogyan lehetne megoldani a légipostái szállítást. Az olvasok javaslatait, kérdéseit a szerkesztóseg gondosan elemzi es igyekszik az igények kielégíté­sére megkeresni a megfelelő megoldást. válaszolt: Ha a közönség elhiszi, hogy a festett vászon — er­dő, azt is el fogja hinni, hogy az asszony nem ismeri meg az urát! • 1951-ben az iró súlyos beteg lett, azonnal operál­ni kellett. Már a műtőasztalon feküdt, amikor sorra érkeztek az orvosok és udvariasan bemutatkoztak egymásnak. Molnár csak hallgatta, hallgatta, majd megszólalt. — Hadd mutatkozzam be én is: en vagyok a be­teg... Élete utolso éveiben rossz anyagi körülmények között volt, mégis a legdrágább New York-i szállo­dában, a Plaza Hotelban lakott. Baratai megkérdez­tek: miért lakik ilyen draga helyen? — Elárulom a titkot: mindig a legdrágább szállo­da legolcsóbb szobáját kell kibérelni. Emlékezik az unoka — Nagyapámmal 1937-ben találkoztam utoljára Budapesten — mondja az unoka: Horváth Adam, a televizio rendezője. — Hétéves voltam, de jól emlék­szem az együtt töltött napokra. A Hungária szálló­ban lakott, s amikor édesanyámmal es nővéremmel először kerestük fel, éppen borotválkozott, pedig mar del volt. A városligeti Gondéiban ebédeltünk, s utana tiz-tiz pengőt nyomott a markomba. De se nekem, se nővéremnek nem volt zseb a ruhánkon, igy odaadtuk a pénzt feleségének: Darvas Lilinek, aki elfelejtette visszaadni. Húsz évvel később talál­koztam ismét az akkor először hazalátogató mű­vésznővel, de nem szóltam a tiz pengőről... Negye­dik elemista voltam, amikor tanitónénink “felfedez­te”, hogy Molnar-unoka vagyok. Osztálytársaim megeljeneztek es levelet Írtak Molnárnak, Ameriká­ba, megköszönve neki kedvenc regényüket, a “Pál utcai fiuk”-at. Ó meleghangú levélben válaszolt az üdvözletre. • — Nem szerette a villanyt. Utolsó pesti lakásában, a Tölgyfa utcában is gyertyával világított. Amikor vegleg elutazott, három láda gyertyát hoztak át kiürített lakásából, meg egy brokát biborosi kö­penyt, amelyet — házikabátként használt...'Édes­anyám gyakran emlegette: Molnár is, s első felesé­ge: Veszi Margit nagyanyám is haditudósító volt a világháborúban. Nagyanyám —, az első lovas-ripor­ter —, mindig ott járt a tűzvonalban, mégsem vett észre jóformán semmit a háború igazi valójából. Molnár a fronttól száz kilométernyi távolságban kártyázott a vezérkari tisztekkel —, mégis mindent tisztán látott, pontosan tudott... Jubileumi mozaikok MOLNÁR FERENC: 100 í Száz évvel ezelőtt, 1878 január 12-én született a XX. századi magyar drá­mairodalom egyik legjelentősebb, külföldön pedig talán legismertebb, leg­népszerűbb egyénisége: Molnár Ferenc. A gimnázium elvégzése után jogász­nak készült, de már 18 eves korában újságíró lett. Meg húszéves sem volt, amikor megjelent első novel- láskötete: a “Magdolna”. Első regényeiben kritikai realistaként mutatkozott be, éles szemmel fedezve fel és bírálva korának ellentmondásait, az arisztokrácia és a nagypolgárság életvitelét. “Egy haditudósító emlékei” cimú könyvében az elsők között tárta fel a háború rémségeit. Meg nincs harmincéves, amikor megírja “A Pál utcai fiuk”-at, a világirodalom egyik legjobb, legolvasottabb, immár klasszikus ifjúsági re­gényét. A világhírt mégsem prózai Írásai — hanem színdarabjai hoztak meg számára. “A doktor ur”, “Az ördög”, a “Liliom”, “A testőr”, “A hattyú”, az “Olimpia”, A kezdődő fasizmus elől Amerikába költö­zött. Itt is hunyt el 1952-ben. j szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. I Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— j j Megújításra: $ ■ ■ • ..................................... I J Naptárra: $ . .*....................................... | I Név: ......................................'............. [ I ®n»s •••••........ * I I Varos .............................Állam:.............. I i j Zip Code:............... AMERIKAI MAGYAR SZÓ *130 East 16th Street, New York, I^.Y. 10003[ Jill! 6_

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents