Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 4. szám

Thursday, January 26. 1978. 4 .--------AMERIKAI MAGYAR SZÓ #• NEMZETKÖZI KARTELL TARTJA A KÁVÉ ÁRÁT Kávészáritás Brazíliában A kávé ára úgy a boltokban, mint a nemzetközi áruforgalomban az utóbbi hónapokban valamennyi­re esett, de a kávé a fogyasztók számára még mindig méregdrága. A Commodities Futures Trading Commission Washingtonban jelenleg azt vizsgálja. , kik es hol pró­báljak mesterségesen fenntartani a jövő kávetermes árát. Kereskedelmi körökben mar régóta tudják, hogy Brazilia, a világ legnagyobb kávétermelöje es El Salvador szintén, New Yorkban és Londonban hosszú idő óta köt kávéfelvásárlási szerződéseket, de ezeknek a részleteiről keveset tudnak. Ezekben a bonyolult üzletkötésekben a braziliai kormány pél­dául 100 milliárd dollar értékű hitelt tart készenlét­ben a kávé világpiaci áranak fenntartására. Brazilia több, mint 122.000 zsák kávét vásárolt fel, amit El Salvador tavaly nyáron a new yorki kave- es cukor- tó'zsdén vett meg. Ezt a kávét visszaszállították Bra­zíliába és onnan újból eladtak az Egyesült Államok­nak. A braziliai és El Salvador-i kávekereskedelem ve­zetői nem hajlandók üzletkötéseiket nyilvánosság­ra hozni. A kormány elsősorban a braziliai Interbras es az El Salvador-i Coscafe nagy kavékereskedelmi ügy­nökségek ellen folytat vizsgálatot, de a német es az amerikai cégek tevékenységeibe is betekint. A két latinamerikai ország kétélű akciót hajtott végre, elő­ször visszatartottak nagy mennyiségű kávét, másod­szor az árucsere tőzsdén felhajtottak a jovo kaveter- més árát. A braziliai és El Salvador-i kapcsolatok kideríté­sére a Commodities Futures Trading Commission levelben utasította az Interbras-t, hogy mutassa ki az El Salvador-i Coscafe-val kötött tranzakcióinak részleteit. De Mr. Schneider a C.F.T. Commission volt jogi tanácsadója es jelenleg az Interbras ügyved­je azt válaszolta, hogy braziliai szabályok nem enge­dik meg a kávékereskedelem részleteinek nyilvános­ságra hozatalát. A C.F.T.C. kimutatást kert a Shear- son Hayden Stone,aMerill Lynch, Drexe Burnham, a Paine Webber, az E.F. Hutton, a Bache & Co., és Conti Commodities amerikai tőzsdecégektől. SZAVAZATI FELMERES Az Americans for Democratic Action közzétette rendfokozatát a szenátorok 1977. évi szavazati fel­merése alapjan. így, liberális szavazataik alapján, az első helyre Edward Kennedy (D.táass.) és Howard Metzenbaum (D.Ohio.) került 95%-kal, mig Richard Schweiker (R.Pa.) az 1976-os 80%-ról 1977-ben 15 %-ra csúszott. i SOBEL OVERSEAS CORP. I IIKKA FíÜGYNÖKSffi — TELEFON: (212) 535-6490 — E I ÜTAZÁS1 IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE f = SZÁLLODA FOGLALÁS — IKKA UTALVÁNY _ ViZUMSZERZÉS E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ' 3 ^iiiimmiiiimiimmiiimmmmmmmimmmmmmiim'imiimiiiifnimiimiiiirr KÖNYVSZEMLE Fegyver keres kedele m A halálbazár Világsiker lett szinte azon nyomban a megjelené­se után az angol könyvpiac egyik, újdonsága. A lon­doni Hodder and Stoughton adta ki Anthony Sampson újságírónak a legújabb munkáját, a The Arms Bazaart. Fordításán több fővárosban dolgoz­nak, a vezető lapok kivonatokat közölnek belőle. A siker egyik kulcsa a tanulmányban felsorakozta­tott adatok gazdagsága. Szinte születésétől napjain­kig kiseri figyelemmel Sampson a nemzetközi fegy­verkereskedelmet, es ezzel mintegy áttekintő képet nyújtja a ma világméretű versengésnek. SERKENTŐ HÁBORÚK A kezdetet 1892-re teszi, amidőn a német Krupp föltalálta lövedékeknek ellenálló acéllemezét, s ez­zel forradalmasította a hadihajóépitést. Busás ha­szonnal adta tovább a Iicencet még a külföldi vetély- tarsaknak is, es igy használták hamarosan “a német módszert” Angliában. Eközben az amerikai Harvey maga is uj eljárásra lelt a páncélgyártásban, és ugyan­csak licenciizletek nyomán ez is terjedt. Olyannyira, hogy 1894-ben, mindössze két esztendővel a Krupp találmány után a világ tiz legnagyobb páncélgyára máris kartellba tömörült, önkényesen szabta meg az arakat, osztozkodott a megrendeléseken. Ez ve­zette be az első világháborút; ebben a korszakban megőrizve még Európa elsőbbségét. A következő szakasz már a repülőgépeké volt. Az angol Vickers ldépitette az eladási hálózatát, el­küldte mindenhova az ügynökeit. Sampson szerint “szórakoztató részlet”, hogy a Vickers-ugyriökök több országban a The Times tudósítói igazolványá­val jelentkeztek. Amikor Japán 1931-ben behatolt Kinaba, Vickers mindkét oldalra szállított repülő­gépeket. Az angol siker lázba hozta a tengerentúlt. Itt azonban hamarosan uj módszerrel gazdagítottak a kereskedelmet; létrejöttek a “lobbyk”, a kijáró ér­dekcsoportok. Az első amerikai lobby megteremtő­je William Shearer volt, kiterjedt politikai kapcsol­tatokkal. Faradhatatlanul iárta a kongresszus poten­tátjainak az irodait, emberei voltak a nagy lapok szerkesztőségeiben, sőt a nemzetközi diplomáciai értekezleten is folbukkantak az ügynökei. Csak­hogy ezek a derek közvetítők a végen vérszemet kaptak, es pert indítottak megbízójuk ellen, na­gyobb honoráriumokat, magasabb jutalékokat kö­vetelve. A per folkavarta az Egyesült Államokat, a közvélemény szembefordult “a halálkereskedőkkel'' a polgári moral megtorlást követelt. Ami azonban tegnap még erkölcsi előírásokba ütközött, hamarosan szokás lett. Nem kellett hoz­za egyeb, mint hogy a nemzetközi fegyverkezési ipar uj központra leljen, ezúttal már nem Európá­ban, hanem Kaliforniában. Itt épültek szerényen Donald Douglasnek, Allan és Malcolm Loughead- oak ( a később Lockheednek, meg Jack Northrop- nak) a repülőgépgyárai. Eleinte kizárólag polgári utasszallito gépeket szerkesztettek, és gyártottak, jobbára a hollywoodi filmeseknek, a merész repü­lés nepszerüsitőinék. Ez idő tájt a Boeingek sem voltak egyebek szerény postarepülögépeknél. (folytatjuk) CON EDISON VEZET- nem a közönség villany es gáz szükségleteinek ellátásában, hanem a súlyosan kifogásolható (emlé­kezzünk július 13.-ra) szolgáltatásért a közönség­nek felszámított diiazásaban. Az Environmental Action Foundation által készített tanulmány mu­tatja, hogy az ország 100 legnagyobb energia köz­szolgaitatási vállalata közül a Cnn Ed dijai a leg­magasabbak. A tanulmány azt is mutatja, hogy a Texas Power and Light C. 1976-ban $ 91.667 bír­ságot fizetett törvenyellenes tevékenységért; a leg­nagyobb díjemelést a Public Service Co. of Indiana nyerte: 25.63 %; hogy a Chicago Commonwealth Edison Co. vezérigazgatójának volt a legmagasabb fizetése: $ 217.548. A 100 vállalat közül 30 egy­általán nem fizetett szövetségi adót, sőt 26.182 milliót meghaladó szövetségi adovisszatéritést nyert. Mintha ez még nem lenne elég, a szövetségi adó­törvény különöskep megengedi ezen vállalatoknak, hogy az általuk fizetett szövetségi adót felszámít­sak a fogyasztó számláján. A New York-i Con Ed fogyasztóinak felszámított $ 83.179.921 adót, amit nem is fizetett be az adóhivatalnak. Egyes fogyasz­tói szervezetek azt állítják, hogy a közszükségleti vállalatok sokkal magasabb dijakat számítanak a fo­gyasztó közönségnek, mint az ipari vállalatoknak számított kedvezmenyes dijak. Csak egy újabb alá­támasztása annak a követelésnek, hogy ezeket a kö­zönséget kiszipolyozó vállalatokat közüzemekké kell tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents