Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-29 / 26. szám
Thursday, June 29. 1978. 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az Idősek Ügyeit Intéző New York Városi Tanács es a Nők Helyzetét Vizsgáló Városi Bizottság nemrégen konferenciát tartott az idős nők helyzetének kivizsgálására. Alice M. Brophy, az Idősek Ügyeit Intéző Tanács vezetője mondta: “Az én generációmbeli legtöbb nő olyan szerződést kötött, amely kimondotta, hogy ha betöltjuk anyai, nevelési, felesegi szerepünket es raadasul még takarékosak is vagyunk, az meghozza majd a gyümölcsét. Habár soha sem tudtuk kifejleszteni saját képességeinket vagy megvalósítani álmainkat, hittük, hogy a végén biztonságban élhetünk”. Ez ma, mint a konferencia kifejtette, nagyon ritkán fordul elő. Habár a férfiak sincsenek jó anyagi helyzetben öreg korukban,, az óregkor a nőket nagyobb mértekben sújtja. Mrs. Brophy megállapította: “A legtöbb no szamára az öregkor szegénységet jelent. Legelső problémájuk a jövedelem, utána következik a kényszer munkanélküliség, a munkahelyi megkulónbozteles, a rossz lakásviszonyok, a közlekedési lehetősegek hianya, amely megfosztja őket azoktól a jogoktól es lehetőségektől, melyekre szükségük van, hogy megélhessenek. Az utóbbi időkben még a bűnözésnek is különös célpontjai lettek”. A 65 évnél idősebb férfiak közepjovedelme 1975-ben $ 4.959, a nőké csupán $ 2.642 volt. Hacsak jómódú férjük nincs, vagy elegendő örökségük, vagy ahhoz a kevesekhez tartoznak, akik fiatalabb korukban dolgoztak és eleget tudtak megtakarítani, az idős nők előnytelen helyzetben vannak. A társadalombiztosítás, amely az idősek leg- lontosabb jövedelmi forrása, tipikusan mutatja a nŐk által elszenvedett egyenlőtlenséget, mert a múlt által nekik juttatott szerepükre alapozzák a juttatásokat. Az öregkoruakkal foglalkozó egyik szakértő kifejtette: “Azoknak a nőknek, akik egész életükben otthon voltak, háztartással és gyermeknevelessel foglalkoztak, csak annyi nyugdíj jár, amennyit egy nyugdíjazott dolgozó felesége kap, ami a férj havi nyugdijának a fele”. Azok, akik házon kívül dolgoztak, sincsenek jobb helyzetben. Legtöbben rosszul fizetett, nem sok szakértelmet kívánó munkát vegeztek, vagy csak részidőben dolgoztak. így bár saját keresetük után kapjak a nyugdijat, az többnyire nagyon kevés. Némi reményt keltett a hallgatóságban Carol Bellamy, a new yorki Városi Tanács elnöke, amikor felsorolta azokat a nemreg megszavazott vagy szavazásra kerülő allami es helyi törvényeket, melyek különféle módokon enyhítenék az öregkornak anyagi problémait. Hódit a napenergia az USA-ban Országos tanácskozást tartottak Washingtonban a napenergiával működő berendezéseket gyártó iparág képviselői. Tiz évvel ezelőtt meg csak a tervezőasztalokon léteztek a berendezések, ma mar l . ' . # . t csaknem 200 vallalat foglalkozik a nap energiáját kihasználó, lakóházakat és üzemeket fütő berendezések előállításával. A tanácskozáson felszólalok az amerikai törvényhozást hibáztatják azért, hogy ez az ígéretes és kimeríthetetlen energiaforrás nem nyer szelesebb kihasználást. Mindeddig csupán krt állam nyújt ösztönző adóengedmény.t azoknak, aki k napenergiával fűtik hazaikat. Az ipar meggyőződése, hogy megfelelő törvény beiktatása esetén háztulajdonosok ezrei térnének át a napenergiára, s a berendezéseket gyártó nagy cégek több milliárd dolláros forgalomra számíthatnak ket-harom even belül. ENSZ, N.Y. W. Averell Harriman, az USA volt moszkvai nagykövete az ENSZ rendkívüli ülésén elhangzott beszédeben hangsúlyozta, hogy a két ország — az USA és a Szovjetunió — közti közös érdek felülmúlja a két ország közti ellentéteket es azon meggyőződését nyilvánította, hogy létrejön a közeljövőben a “Salt II” Egyezmény, mely mindkét ország alaperdeket képviseli. • BEIRUT. Az Arab Államok Újságíró Szervezete éles nyilatkozatban elitélte Sadat, Egyiptom elnökének diktatori intézkedéseit. • PEKING. A kínai kormány elrendelte 3 vietnámi konzulátus bezárását. A kormány e lépése kiélezte az amugyis feszült viszonyt a két ország között. Ismét feléled a Life Ez év októberében az amerikai újságárusoknál ismét kapható lesz az egykori egyik legsikeresebb képeslap: ötévi szünet után ismét megjelenik majd a Life magazin. A lap, amely virágkorában 5.5 millió példanyszamban jelent EGY LIFE-CiMLAP meg, most 700.000 pel- ötévi szünet utón dányban kerül piacra, és másfél dollárba fog kerülni. A korábbi tömegujságot most a középrétegnek szánják — az 1972-cs ar ötszöröséért. A korábban hetenkent megjelenő Life most havilap lesz. TORONTO, Ont. Csodával határos, hogy 107 utas es személyzet közül csak ketten haltak meg (százan megsebesültek), amikor egy DC-9 2*motoros repülőgép egyik kereke és egyik motorja defektust kapott felszálláskor. A pilóta a földön tartotta a gépet, tulment a pályán es egy szakadékba zuhant. Amikor a gép megállt, szerencsére nem ütött ki tűz es ez megmentette az utasok es személyzet eletet. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3id. & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th ^Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act óf March 21, 1879» at the P.0, of _____________New York, N.Y.____________ Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban .és Kanadában egy évre t 15,. félévre . t 8.— Minden más külföldi országba egy évre $ 18,-félévre S 9.50 Egészségügy 3 Az eddigiekből látható, hogy országunkban az egészségügy meg mindig régen idejét múlt 19. századbeli elgondoláson nyugszik, mely szerint minden emberi tevékenység, igy az egészségi szolgalat is, a “szolgálat és díjazás” elvének alapján áll, nem pedig a közszükséglct kielégítésének alapján. Sajnos, nagyon sokan ma még nem látják azt világosan, hogy elsőrendű célunk a nép egészségi igényeinek kielégítésé, nem pedig a szolgálatot nyújtók dijazásanak biztosítása. Viszont tény az, hogy ismételt közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a megkérdezettek 80 %-a az egészségi ellátást és annak költségeit tartja kiemelkedő gondnak. Országunkban ma az egészségügyi válság középpontjában az egészségi költségek csillagászati mértékben történő emelkedése áll. Mig az 50-es evekben egy kórház építésének költségéit agyanként 20.000 dollárban becsülték, ez az összeg 1971-ben már S 85.000 volt. Egy napi korházi ellátás ara 1965-ben S 40 volt, ma ez megközelíti a S 200.-t. Az egészségre költött összeg országosan 1940-ben-4 milliard dollár volt, 1950-ben ez 12 milliárdra, 1970-ben 69 milliárdra és 1976-ban mar 130 milliárdra emelkedett. Kétségtelen, hogy ebben a korszerű berendezések es felszerelések, valamint a gyógyszerek hatalmas költsége is nagy szerepet játszik, de kétségtelen az is, bogy a kórházi felszerelési es a gyógyszeripar profit-rátája meghaladja minden más ipar profit-rátáját. Tudott dolog az is, hogy ma az orvosi gyakorlat az USA-ban a legjövedelmezőbb foglalkozás. Nem csodálható, hogy ilyen körülmények kozott a lakosságnak egyre kisebb része tudja megfizetni az egészség fenntartásának és a betegség gyogyitasanak költségéit, es hogy a szegény lakosság nem részesül kielégítő egészségi ellátásban. Meg kell emliteni azt is, hogy a jelen általános gazdasági válság megoldásának részéként, takarékossag cime alatt, egy újabb irányzat a rendelkezésre álló kórházi ágyak számat igyekszik csökkenteni, még pedig 1000 lakosonként 4 agyra. Magyarországon, 1975-ös adatok szerint, ez a szám 8.41000 lakosonként, a. Nemet Demokratikus Köztársaságban 10.9, a Szovjetunióban 1 2^1000 lakosonként. A kórházak és az orvosok szövetsége most azt ajánlja, hogy kormányzati kényszer helyett ok, “önkéntes igyekezet”-tel két even át e'vi 2%-kal csökkentik a költségeket, a szolgálat minőségi károsodása nélkül! Califano egészségügyi miniszter megjegyzése erre az volt, hogy “véleményem szerint a kozjo érdekében szólva, az önkéntes igyekezet nem fog sikerrel járni. Ezt már Ígérték előbb is, de nem sikerűit. Nem all érdekűkben, hogy'csökkent- sek a költségeket”. Természetesen, az érdekeltségek a munkabérek emelkedésére próbálják hárítani a felelősséget a hatalmas költségekért, nem pedig az óriási haszonra, a magas orvosi és kórházi java- dalrriázasokra es a pazarló gazdálkodásra. V. O. (folytatjuk) WASHINGTON, D.C. Az amerikai hatóságok ket szovjet polgárt, akiket kemkedes vadjával fogva tartottak, 2 millió dollár biztosíték ellenében szabadon bocsátottak, miután Anatoly F. Dobrynin, szovjet nagykövet jotáilt értük. Ezzel egyidőben a szovjet hatóságok szabadon bocsátottak Mr. Crawford, US-polgart, akit feketepiaci ténykedés vádjával tartottak fogva. AZ IDŐS NŐK PROBLÉMÁI
