Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-22 / 25. szám
Thursday, June 22. 1978. Deák Zoltán; Marx és lord Balogh hozzászól | Carter Afrika-politi kajához Évszázadokon at Afrika egyike volt ama világrészeknek, ahonnan “a leplezetlen rablás, rabszolga- sorba vetés es mészárlás révén harácsolt kincsek tömegesen jutottak az anyaországokba, ahol aztan tokeve változtak át.” (Marx: A Töke, Kerr kiadás 1 kötet 826. oldal.) Ha az afrikaiak megkíséreltek ellenállni e rablásnak, “ a kezüket vágták le, ha tiltakozásra merték nvitni szájukat, átlyukasztottál, ajkaikat, hogy lakatot helyezhessenek rájuk, mikent ez gyakran történt a portugál gyarmatositók idejeben Angolában”. (Sartre előszava Franz Fanon: A Világ Nyomorultjai c. müvéhez, Grove Press, 1968. 16. oldal) De Angola fekete népe végre is eltávolította a lakatot ajkáról, leverte a bilincseket kezeiről. Elűztek a portugál gy armatosítókat és rablókat, szívesen látott kubai testvéreik segítségével. Es most készek segítséget nyújtani mindama afrikai testvéreiknek, akik még mindig a külföldi gyarmatosítok, vagy a- zok afrikai bábjai uralma alatt nyögnek, legyenek azok akar Dél-Afrikaban, a^ár a Kongóban (Zaire). Ekkor szólalt fel a nyilvánosság előtt Mr. Carter, az Egvesült Államok elnöke. Amikor algériaiakat gyilkoltak a franciak Algériában, akkor nem szólalt fel Amerika elnöke. Amikor kongobelieket gyilkolták a belgák vagy ügynökeik, nem tiltakoztak elődjei. Nem hallottuk szavat, amikor Sowetoban, Dél- Afrikában fekete iskolás gyermekek tucatjait mészárolták le Dél-Afrika kormányának utasitasara. Most azonban megszólalt. Erélyes külpolitikai beszédben a Haditengerészeti Akadémia évzáró ünnepélyen: “Mélyen aggaszt bennünket — mondta Mr. Carter — az a veszély, amely a környék (Zaire) békéjét es önkormányzatát fenyegeti.” A levagdalt kezüek, az átfúrt, lelakatolt szájuak békéjét félti Mr. Carter. “Én — mondta tovább az elnök — és az amerikai nép támogatni fogunk olyan afrikai törekvéseket, amelyek az ilyen behatolásokat megakasztják.” “Afrikai törekvéseket’* hangoztatott elnökünk. Értsük meg: a francia idegenlégiósokról beszelt elnökünk. A világ szedett-vedettjeiból összetoborzott zsoldos hadról, , melyet D'Estaing,francia elnök küldött Zaire védelmére. Egy felszabadult fekete nép segítségétől akarja megvédeni elnökünk Zaire népét! Lényegében tehát a volt gyarmatositók politikáját akarja folytatni Carter elnök. De napjainkban az ilyen kísérletek eleve bukásra vannak Ítélve. Maguk a volt gyarmatositók lepleztek az ilyen burkolt gyarmatosító politikát. A magyar származású Balogh Tamás, aki főúri rangot nyervén Angliában, hosszú ideig volt az angol kabinet gazdasági tanácsadója, már 1964-ben rámutatott az Egyesült Államok kül politikájának lényegére, a burkolt gyarmatositási kísérletekre: “A gazdasági kapcsolatok az Egyesült Allan >k és Del-Amerika (valamint Afrika egyes államai) között, nem különböznek lényegileg Anglia kapcsolataitól afrikai gyarmataival. A nemzetközi pénzalap ^International Monetary Fund, melyet jóformán 100 százalékosan USA irányit) ugyanazt a szerepet tölti be, mint annak idejen a Gyarmatügyi Hivatal Angliában, azaz gondoskodik, hogy betartsák a játék’szabályait. (A játék alatt természetesen a korlátlan gazdasági kizsákmányolást értette főúri honfitársunk) /Thomas Balogh, The Economics of Poverty, London, 1966. 26-28 oldal./ Miért aggódik Carter elnök Zaire miatt ? Cobalt—Where It Comes From, Who Uses It Source of U.S. Imports, 1977 U.S. consumption by industry, 1977 Belgium Zambia Finland Norway / other Domestic consumption, 1977 vs. 1978 , ”1843,000103. JanMarch ...........::: ~ ~ ' lqssqoo Marcn j ”11,207,000. April 1 222 m 1977Q—3 1978CZZ] Belgian metal comes from Zaire EMLÉKEZZÜNK Ma, 1978. junius*19.-én, amikor e sorokat irom, 25 eve, hogy az USA allamhatalom a Rosenberg házaspárt, Ethel és Julius Rosenberget kivégezte, helyesebben szólva meggyilkolta. Meggyilkolta okét az akkori politikai szükségletek kívánalmainak kielégítése céljából, ártatlanságuk állhatatos hangoztatása ellenére, tárgyi bizonyítékok hiányában, egy szakértelemmel nem biró ember tanuságtétele alapján. E csődbement “játékot’ kezdi alkalmazni Carter elnök és terjeszti ki a Szovjetunió fenyegetésere. Az atombombák korszakában. A vád ellenük az volt, hogy “ellopták az atombomba titkát” es összeeskűvest szőttek ennek a ”titok”-nak a Szovjetunió reszere való “elarulasara”. Szakmabeli kiváló, nagynevű tudósok kijelentették, hogy “titok” nem volt titok es hogy az egyetlen tanú bizonysága hamis elképzelés. Mindez kiderül ma, amikor az FBI több százezer oldalnyi feljegyzésének es okmányának sok ezer oldala nyilvánosságra került a “Freedom of Information” törvény értelmében. Kiderül, hogy 1951 február 8.-án, tehát a tárgyalás megkézdese előtt néhány hettel, a Washington-i Capitol epúlet F 39 sz. szobájában 32-en, szenátorok, képviselők, igazsagugyminisztériumi vezető személyiségek, az Atomerö Bizottság tagjai es a vad- ügyesz megbeszelest tartottak az eljövendő tárgyalás problémájáról és a bizonyítékok nehézségeiről. A vádügyész előadta, mi módón'próbálják a vádlottakat a halálbüntetés fenyegetésével hazug vallomásra bírni. Kiderül, hogy a helyettes vádügyesz megbeszelest tartott a tárgyalás előtt a tárgyalást vezető bíróval a kimérendő halálos Ítélet ügy eben. Ez nemcsak erkölcstelen eljárás, hanem büntetendő cselekmény is. Ennyi csak egy kis részé annak, ami eddig tudomásunkra jutott. De ha egy nap az egesz szégybriletes ügy nyilvánosságra.kerül, az olyan felháborító országos botrány lesz, hogy amellett el- I törpül a Watergate-i botrány. Az egész ügyet es a kivégzést, két ártatlan ember megölését azért rendezték, hogy alátámasszák az ötvenes evekben dühön gó szovjet-ellenes hisztériát. V. O. 4 _ — AMERIKAI MAGYAR SZÓ-------Az abra megadja a választ a fenti kérdésre. Az Egyesült Államok kobaltszüksegletének 42 százalékát Zaire-bol szerzi be. A Belgiumtól vásárolt 22 százalék kobalt szintén Zaire-böl szármázik, úgyhogy az USA-ban hasznait kobalt 64 százaléka Zaire-i bányák termeke. Tudni kell, hogy minden műszaki szerkezet, motor, telefon vagy komputer, stb. alkatrészeinek gyártása nagy höellenal- last igenyel es ehhez kobaltra van szükség. Zaire kobaltbanyáiban megszűnt a termeles. Ezért a kobalt hivata - los ára fontonként $ 6.85-ról $ 8.50-re emelkedett, de a feketepiacon mar 20—30 dollárt fizet * nek érte. Az ábra azt is mutatja, hogy ez ev első négy hónapjában az USA ipari üzemeiben 4.516.000 font kobaltot használtak fel. Ugyanakkor, ha figvelembe vesszük, hogy az USA kormánya 40.8 millió font kobaltot helyezett tartalékba; akkor elképzelhetjük a Carter-kor- many aggodalmat, hogy mi lesz Zaire Shaba-tartományának ko- baltbányaival, ha azok a nép kezébe kerülnek?
