Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-19 / 3. szám
Thursday, January 19. 1978. óhaza Ünnepélyes átadás-, január 20. Képet szállít az űrön át Határidő előtt nyolc nappal és a tervezett 400 millió forintnál lényegesebben olcsóbban készült el a Veszprém megyei Taliandorogd községben az In - terszputnyik Űrtávközlési Földi Állomás. 1976 május 17-en helyeztek el az alapkövet, benne az alapító okmányt, az érvényben levő pénzjegyek és érmék egy-egy darabjai. Az uj létesítmény ünnepélyes atadasara januar 20- an kerül sor. A legyezóalaku huszonhét mcter magas ultramodern épületet a szovjet Postaugyi Minisztérium és a magyar Postai Tervező Intézet kollektívája tervezte. A Földi Állomás “szive” a harminc méter átmérőjű koralaku epulet, itt kaptak helyet a távközlő berendezések, amelyek kivétel nélkül a Szovjetunióból érkeztek. Az epulet tetejen all a parabolid alakú 1 2 méter • átmérőjű antenna, amelyik természetesen forogni is tud, igy követi a műhold mozgását. Az Űrtávközlési Földi Állomás elsősorban arra hivatott, hogy a nagy távolságokból, messzi földrészekről sugárzott televíziós adasokat vegye, majd továbbítsa es egyben kitűnő minőségű képét szolgáltasson. Másrészt a földi hálózatból jovo-adast a inuboly- go segítségével továbbítsa távoli területekre. Az interszputnyik állomásnak nemcsak a televíziós kapcsolat: a radioprogramok átvitele cs a távbeszélő kapcsolat megteremtése is feladata. Nem véletlenül esett a választás Taliandörögdre, ugyanis olyan helyet kellett keresni az országban, a- hol a Földi Állomást legkevésbé zavarjak a földfelszíni hálózat zavaró jelei. Taliándórógd ilyen terület, katlanszerú völgyben fekszik, ideális vételi és továbbítási lehetőségeket teremthet a műbolygóval. Az olasz gróf ötlete nyomán Mikor lesz tengeri kikötő Kecskeméten? DUNA—TISZA CSATORNA 120 KILOMÉTER Kecskemet, Kiskunfélegyháza: tengeri kikötő. Ma még tálán különösnek tűnik, de a jovoben valóság lesz. Nagyszabású vizugyi vállalkozásaink közül kiemelkedik az említett városok határában húzódó Duna—Tisza csatorna megepitese. Dr. Cselőtei László, Pest megyei képviselő javasolta: vizsgáljak meg az illetékesek a két folyot összekötő viziut-épites meggyorsításának lehetőséget, hogy mihamarabb megvalósuljon az évszázadok óta dédelgetett álom. A csatorna ötlete egy olasz gróftól, Luigi Ferdinando Marsiglitol származik. Később az 1700-as evek elején az osztrákok foglalkoztak a gondolattal. Vedres István, Széchényi István es Beszedes József is szükségesnek tartotta a Duna és a Tisza összekapcsolását. A századfordulón Bog- danfy Ódon élesztette ujja a Kiskunság homokját átszelő csatorna építésének gondolatát, amelyhez a Tanácsköztársaság idején hozzá is látták, de csak a felmérésekig jutottak, Először 1946-ban mozdult meg a föld: Dunaharaszti szomszédságában mintegy 20 kilométeres keskeny “er” jelzi az építők hajdani erőfeszítését. Miért szükséges a két nagy folyot összekötő csatorna? Az erveknek se szeri, se száma. Először a vízhiány indokolja: szomszédaink ipara es mezőgazdasága is egyre több vizet hasznai, ezert különösen nyáron, kévés a viz a Tisza also szakaszán. Ezen segítene a Dunából odavezetett csatorna. E csatorna — az öntözés mellett — a környék iparának is juttatna vizet. Nem is szólva az olcso viziut előnyeiről, hisz Hamburg es Záhony között — átrakodás nélkül — közlekedhetnének a hajok. Mikent? — a következő évtizedben elkészül a Duna— Majna—Rajna es a Duna—Elba—Odera csatorna, valamint a Zahony-Komorno atrakodó körzet tiszai kikötője. Az elképzelések szerint a csatorna a Dabas—Ta- tarszentgyorgy —Bugac—Tiszaalpar nyomvonalon 120 kilometer hosszú lesz. Az első epitesi szakaszban, a mintegy 30 meter szélességű csatornán, másodpercenként 100 köbméter viz jutna a Dunából a Tiszába. Mindezt kialakítani nem olcsó mulatság: mai arakon számítva, mintegy 15 milliard forintra rúg majd az epitesi költség. Ami az időt és a pénzt illeti, helyénvaló a régi közmondás: “Addig nyújtózkodj, mig a takarod ér”. Hisz nem akarjuk lassítani a lakásépítések ütemet, szükségünk van további metrószakaszokra, : újabb gyárakat, autópályákat tervezünk, s még sorolhatnánk azokat a beruházásokat amelyek milliardokba kerülnek. így mindenképpen reálisnak tűnik, hogy e fontos komplex vízgazdálkodási létesítmény csak a 90-es években valósul meg. Mécs G. László TERJESSZE LAPUNKAT I I liid itt Már készülődnek Mohácson az idei 1 i Lvá11yos husófarsailgra Mohácson mar javahan készülődnek a hires farsangi mulatságra, a busójárásra. A sok évszázados hiedelmekből táplálkozó népszokás jo ideje nemcsak a helybeliek szórakozása, hanem vonzo idegenforgalmi latvanvosság is. Az idén korán, február ő.-en lesz a busófarsang bőséges látnivalóval. A program már február 4.-én, szombaton megkezdődik. Marom megye — llaranva, Somogy es Tolna — általános és középiskolásainak részvételével tartják meg a hagyományos népdalénef lesi versenyt a Kossuth filmszínházban, l.gyanott vasárnap délelőtt nepzenei műsor szórakoztatja az érdeklődőkét. Most rendezik meg első alkalommal a délszláv nepzeneszek országos találkozóját is, hél-nvolc egy üttes kozremukodesevel. A nap fénypontja ezúttal is a farsangolok szin- pompás felvonulása, zenés-táncos játéka lesz. Mohácsra várnak több magy ar és nemzetiségi! tánccso portot, igy a szomszédos Jugoszláviából a topoljei délszláv együttest, valamint a Horvátországi Magyarok Szövetsége Központi Táncegyüttesei. A PÁLMAHÁZ SZEGEDEN A szegedi József Attila Tudományegyetem fíívesz- kertjeben elkészült a pálmaház. Virágzik az afrikai pozsgás növény, egy délamerikai broméliaféle, és már leszüretelték az idei citromtermést. A' Jövőre már jár ti troli Szegeden A közlekedési szakemberek már tavaly is többször tárgyaltak a trolibusz bevezetésének lehetőségeiről a nagyobb vidéki városokban. Az első kísérleti vonal üzembe helvezésére Debrecen és Szeged I f * , , pályázott. A szakemberek úgy határoztak, hogy Csongrad megye szekhelven építik meg az első vonalszakaszt. __ ^ I i A Budapesti Közlekedési Vallalat szakmai segítségévéi, a szegedi városi tanacs, a Szegedi Közlekedési Vállalat és a KPM műszaki fejlesztési alapjának tamogatasaval a jövő ev első feleben várhatóan megindulhat Szegeden a trolibuszközlekedés. Az elképzelések szerint az első jarat az uiszegedi Odessza lakótelepet es az északi városrészt köti maid össze. A szegedi első vonal tapasztalatai több kérdésre adnak majd választ a szakembereknek. Egyebek között gazdasagossagi vizsgalatokat is végeznek, amelyek a szegedi trolihálózat teljes kiépítésé előtt szükségesek. 6 -