Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-15 / 24. szám

AMERIKAI AZ ARGENTÍNAI LABDARUGÓ VILAGBAJNOKSAG HÍREI All. OLDALON Ara 25 caat / Ért. as 2nd Class Matter Dec.. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXII. No. 24. Thursday, June 15. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 Az utolso par hónapban Carter elnök ellentmondóan nyilatkozott a Szovjet—USA közti viszonyról. Egvszer Vance külügyminiszter taná­csát követte, mely tárgyalá­sok, ervelese! es eszmecsere révén javasolja megoldani a két ország közti nézetel­téréseket, máskor Bj-zezins- ki, biztonsági tanácsadójá­nak véleményét hangoztatta, melv fenvegetessel, vádasko­dással, a Szovjetunió kihívá­sával óhajtotta “megoldani” a két nagyhatalom közti el­lentéteket. Carter elnök beszede, me­lyet múlt szerdán a Tenge­részeti Akadémián tartott, hivatva volt tisztázni az f , Egyesült Államok politiká­ját a Szovjetunió iránt. Az egész világ nagy ér­deklődéssel tekintett e be­széd elé. Carter elnök — RE­MÉLJÜK IDEIGLENESEN — biztonsági tanácsadójának Brzezinski-nek az álláspont­jára helyezkedett. Az elnök többek között ezt mondta: “A mi legfontosabb célki­tűzésűnk olvan világot te­remteni, ahol az emberiség gazdasági jolete, társadalmi igazságszolgaltatasa, politi­kai önállósága és az emberi jogokra való törekvése érvé­nyesül”. Mondta ezt, amikor itt, az USA-ban több, mint hat millió dolgozni akaró mun­kanélküliségre van ítélve, a nvugdijasok milliói emberi méltóságon aluli körülmé­nyek között élnek. Itt, az Egvesült Államokban az em­beri jogok ugv érvényesül­nek, hogy amikor egv nagy- vállalat a törvény megszegé­sevei 51 munkás halálát okozza az epitóállvanyok lezuhanása következtében, a törvény 10.000 dollar pénz­bírságot ró ki a törvénysze­gőkre. Tette az elnök e kijelenté­sét annak ellenere, hogy az ország legnagyobb városa­KOOPERÁCIÓ VAGY KONFRONTÁCIÓ ban, New Yorkban, egyedül 350.000 elmebeteg, akiknek az elmegyógyintézetekben volna a helye, ahol kellő kezelést kaphatnak, itt van a városban, mert nincs pénz a betegek ápolására. Tette az elnök e kijelenté­sét, amikor az ország min­den nagv városában város­negyedek oly állapotban van­nak, ami a második világ­háborúban lebombázott va­rosokra emlékeztet. Nincs pénz ebben a gazdag or­szágban emberséges lakas biztosítására a lakosság mil­liói részére. Carter elnök beszedeben azt a benyomást óhajtotta kelteni, hogv az USA kor­mányának döntéséit a nép hangulata, akarata határoz­za meg. Erre adott frappáns választ az a tény, hogv pár hónappal ezelőtt az elnök visszavonta a minden adó­fizető polgár részere igert 50 dolláros adóengedmenvt, mire most több állam lakos­sága adó-lázadással vála­szol. Majd ezt mondta az el­nök: “A Szovjet I atonai fel­építése rendkívül nagy”. De alig hangzottak el ezek a szavak, hozzátette: “Ne legyen semmi félre­értés, a mi jelenlegi és jövő­beni katonai erőnkkel kap­csolatban. A tény az, hogy hadiköltségvetésünk a leg­nagyobb nemzetünk törté­netében és a költségvetés legnagyobb részét a hadi­flotta részére irányoztuk elő”. Köztudomású, hogy a fegyverkezési verseny min­den újabb szakaszat az USA kezdi. A jelenlegi helyzet a következő: a Szovjetunió ja­vasolja, hogy a SALT II. Egyezmény egyik szakasza tiltsa meg mindkét fél részé­Nem véletlen az, hogy Carter elnököt Annapolis-ra Zbigniew Brzezinski, a hidegháborúra uszító nemzetbiztonsági tanács­adója és Harold Brown, hadügyminiszter kiserte el. szállnak be Lumumbashi (Zaire)-ban. A franciák és belgák fokozatosan kivonják csapataikat es ugyanakkor afrikai csa­patok érkeznek helyettesitesűkre. re újabb rakéták kísérletezé­sét és elraktározását. Az USA az, amely ellenzi ezt a javaslatot. “Afrikában mi és baráta­ink arra törekszenek, hogy a kontinens mentes legyen külföldi hatalmakuralmától” — mondta Carter elnök. Két nappal beszédet meg­előzően az Egyesült Álla­mot- és négy európai barát­ja Párizsban ülésezett, ahol alhatározták, hogy újabb 50 millió dollar kölcsönt folyó­sítanak Zaire részere, de azzal a kikötéssel, hogy Mobutu elnöknek el kell fogadnia a nemzetgazdaság — az ország — irányítására egy, az ót állam bankárjai által felállított “Árnyék Kormany”-t. (New York Times, 1978. jun. 7. A-7- oldal.) Köztudomású, hogv Fran­ciaország hat afrikai állam­ban gazdasági es katonai osztagokat tart fenn, de Carter elnöknek egv szava sincs az ellen, meg pedig azért, mert a francia gazda­sági és katonai osztagok a francia, angol, belga es ame­rikai bankárok érdeket szol­gálják, az afrikai országok népének rovásara. Carter elnök into, fenye­gető szavai a Szovjet és Ku­ba afrikai ténykedését illető­en, azzal magyarázhatok, hogy a szovjetek és kubaiak nem a nemzetközi bankárok, hanem az afrikai országok nepeinek függetlenségét, ön­állóságát és iólétét segítik elő. Beszede végén Carter el­nök ezt mondta: “A Szovjetunió választ­hat a konfrontácio es a kooperáció között”. Ez a kihívó, provokációs kijelentés a beszed lényégé. Ha Carter elnök azt várja, hogy a Szovjetunió kooperál­jon az amerikai, angol, francia és a többi kapitalis­ta országok bankárjaival az (folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents