Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-19 / 3. szám

Thursday, January 19. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ LUSZTIC IMRE RIPORTJA Felejthetetlen élményben volt reszem pénteken, 1978. január 6-án, amikor Cyrus R. Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere ünnepélyes ke­retek kozott átadta a 32 év óta külföldön tartott magyar koronát es a koronázási ékszereket a Ma­gyar Népköztársaság kormányának. Alkalmam volt közelről megtekinteni a koronát es az ékszereket, melyek a terem közepén felállított állványokon feküdtek. A királyi palast az egyiken, a korona, az ekszerek a másikon. Az állványok előtt es mögött katonák feszes ál­lasban vigyázták es minden órában diszmenetes ak­tussal váltották fel őket. Jelen voltak e történelmi fontosságú összejövete­len a kormány tagjai és a magyar nép minden rete- genek kiváló képviselői. USA KÜLÜGYMINISZTER BESZEDE / Elvezet volt hallani Cyrus Vance, USA külügy­miniszterének beszédét, amikor ezt mondta: “Két évszázad során a magyar eó az amerikai nép sorsa gyakran ósszefonodott. Fiatal köztársaságunk, amely függetlenségi harcat vívta, hálával fogadta Kovács Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok, lovassági alakulatainak meg­szervezésében és kiképzésében. Kovács ezredes éle­tet áldozta az amerikai függetlenségért öél-Karoli- naban, a charlestoni csataban. A korabeli magyar lapok részletesen beszámoltak Amerika függetlensé­gi harcáról.” A külügyminiszter beszédét folytatva, hangoz­tatta: “A korona visszaadása tükrözi népeink és korma-. nyaink kapcsolatainak fejló'déset, és találkozik a ma­gyar nép nemzeti törekvéseivel. Hisszük, hogy ez erősíti a helsinki záróokmány szellemet, amely mel­lett az amerikai és a magyar nép alapvetően elkö­telezte magat.” APRÓ ANTAL BESZEDE A Magyar Népköztársaság kormányának neveben Apró Antal, az Országgyűlés elnöke vette át a magyar koronát és az ékszereket. “Nagy megtiszteltetes számomra, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság országgyűlésé és más vezető testületéi nevében átvehetem Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, népünk e felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyéit. Jelen­levő honfitársaim bizonyára egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a magyar nép régi kíván­sága teljesül ebben az ünnepélyes pillanatban.” Majd rátért a két ország közti viszony előnyös fejlődésére: “A korona és a koronázási ékszerek visszajutta- tasa jól példázza azt a kedvező fejlődést, amely a világhelyzetben és ezen belül a magyar-amerikai kapcsolatokban az utóbbi években végbement. Örü­lünk ennek, de annak is tudatában vagyunk, hogy számos lehetőség vár még kihasználásra. Mi készek vagyunk tovább fejleszteni kapcsolatainkat.amely- nek feltételeit a mai nap eseménye jelentősen javítja. Egyetértek önnel, hogy a korona es a koronázási ékszerek visszaadása hozzájárul a jobb egyetértés­hez, népeink és kormányaink kapcsolatainak erő­sítéséhez, és megfelel a helsinki záróokmány szelle­mének. Meggyőződésünk, hogy amikor kapcsolata­ink fejlesztésének meggyorsításán munkálkodunk, egyaránt szolgaijuk Magyarorszag es az Amerikai Egyesült Államok népének érdekéit, valamint a béke es a nemzetközi együttműködés egyetemes ügyet.” HAGYJUK EL AZ ORSZAGHÁzAT Par pillanatra menjünk cl a Keleti Pályaudvar kör­nyékére, ahova a korona átadásának napjan reggel félhatkor igyekeztem. Utam célja volt, hogy elbeszél­gessek néhány munkába menővel és megkérdezzem, milyen érzéssel es gondolatokkal fogadjak a ma­gyar korona visszaadását? Amikor odaérkeztem, a munkások ezrei siettek a villamos es autóbusz megállókhoz, hogy a 7 órai műszakra időben érkezzenek. Nem volt könnyű megállítani a munkába sietöket, de azért sikerült néhány férfit, nőt, fiatalt, közép­korút es időst megszólítani. Beszeltem egy sütőipari dolgozóval, egy kőművessel,.két takarítónővel, egy vasmunkással,egy autóbuszvezetővel és számos más dolgozóval. Lényegileg mindegyik azonos véle­ményt nyilvánított, amit talán Steffen László 37 eves kőműves szavaival fejezhetek ki legjobban: “Nagy örömmel vettük tudomásul a magyar ko­rona visszahelyezeset a magyar nép tulajdonába. Mar regen kellett volna ennek megtörtennie. Véle­ményem szerint ez az Egyesült Államok részéről az enyhülés politikájának egy újabb lépése, mely elengedhetetlen, ha a békét biztosítani akarjuk.” Amikor elmondtam Dr. Szabó Zoltánnak, a Ma­gyarok Világszövetsége főtitkárának ezeket, kije­lentette: “A lap olvasói között is lesznek olyanok, akik nem hiszik majd el, hogv a magvar munkások­nak ilyen politikailag erett magatartásuk van.” Hiszik, vagy nem hiszik, en csak a megkérdezet­tek véleményét tolmácsolom. Úgy velem, hogy a Keleti Pályaudvarnál töltött egy és fel óra alatt szerzett tapasztalatom volt a korona átadási ünnepségének egyik legkimagaslóbb pontja, mert ez mutatta a magyar munkások éles politikai meglátását és a nemzetközi helyzet helves felmereset. TÉRJÜNK VISSZA AZ ORSZAGHAZBA Az ünnepség végeztevei pezsgőt szolgáltak fel az ünnepélyén megjelentek részere és megkezdődött az eszmecsere, a barati kapcsolatok ujrafelvetele es uj kapcsolatok létrehozatala. A helyzet úgy alakult, hogy közvetlenül a szóno­kok közelében voltam, úgyhogy a beszédek végez­tevei Illyés Gyula barátomba ütköztem, aki nagy szeretettel üdvözölt és bemutatott a körülötte álló minisztereknek. Egy par rövid szó után elváltunk egymástól es alkalmam volt elbeszélgetni Dr. Timkó Imre górög-katolikus püspökkel, aki nagy büszkén mondotta, hogy ó az egyetlen ilyen püspök Európá­ban, 30.000 hívővel és 200 pappal. Uj épületet állí­tanak fel, melyben 42 papnovendek tanul. Nagy el­ismeréssel beszelt a magyar népkormány politiká­járól, mely bizonyítja, hogy a jelenlegi magyar tár­sadalomban a különböző egyházak szabadon mű­ködhetnek. BESZÉLGETÉS VANCE KÜLÜGYMINISZTERREL Ezután Vancc, USA külügyminiszter közelébe sodródtam és álkalmam volt két kérdést feltenni hozzá. Az egyik a Magyar Nepkoztarsasag reszere adandó legelőnyösebb vámtarifára vonatkozott, a másik a közep-keleti kérdésre. Az első kérdésre vá­laszolva utalt arra, hogy további tárgyalások lesz­nek a két ország megbízottai kozott. A máso'dik kérdésre azt válaszolta, hogy a már többször hangoz­tatottjó kilátásokat es eredményeket varjak a Sadat- kezdemenvezest követő fejleményektől. Ezt követően három középkorú férfi vett kórul es megkérdezték tőlem, mit mondott Vance külügv- miniszter? Válaszolva kérdésükre, feltettem a kér­dést, hogy kikhez van Szerencsem? Bemutatkoztak. Mindhárom országgvűlesi képviselő: Gócza József. Tsz-elnök, 46 eves ja'szkiséri lakos. Jeszenszki Gabor, géplakatos, nyíregyházi lakos, és Karkus Sándor, vájár, a Márkushcgyi Banvaüzem alkalmazottja. Ba­rátságos beszélgetésünket sajnos helyszűke miatt nem Írhatom le. Megígértem nekik, hogy lapunk azon számát, melvben az ünnepség lefolyásáról szóló cikk megjelenik, elküldjük címükre. Sok más jelentős tisztséget betólto személlyel volt meg' alkalmam elbeszélgetni, de a sok közül csak egyet említek: Dr. Bognár Józsefet, akivel va­ló találkozás es eszmecsere után mindig úgy erzem. hogy tanultam valamit. Folytathatnám elmenveim leírását, de azok nem vesztenek időszerűségükből és hazatértem után erre is sor kerül. Nem véletlen, hogv MOST adta at a Carter kor­mány a magyar koronát igaz tulajdonosának, meg pedig azért, mert még a hatalmas USA is ráébredt arra, hogy az összes államok, kicsik cs nagyok egy­aránt, egymásra vannak utalva cs az egymaskózti viszony envhulese es az azt követő gazdasági lépé­sek előnyösek mindkét fel részére. Államosítások Angolában LUANDA. Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztár­saság elnöke januar 1-en elnöki rendelettel államosí­tott 53 magánkézben levő mezogazdasagi vállalko­zást, illetve 52 ültetvényt. Olaj Párizs közelében? PÁRIZS, Olaj után kutatnak a franciak fővárosuk közelében. Párizstól 70 kilométerre az első túrások sikerrel járták. 1835 meter melyen kőolaj nyomaira bukkantak. A kutatok, akik 2800 méter mélységig akarjak folytatni a fúrásokat, óvatosan nyilatkoz­nak. Szerintük korai volna biztosra venni, hogy Pá­rizs kornyéke a “fekete aranv” uj lelőhelye. SZOVJET-JAPÁN HALÁSZATI EGYEZMÉNY t | . , A Szovjetunió es Japan egy evvel meghosszabbí­totta az ideiglenes halászati egyezményt, amely mindkét ország 200 merföldes halászati területé­re vonatkozik. Az elózo kvótát is változatlanul hagy - jak. Ez az egyezmény lehetóve teszi, hogy szovjet hajók 650.000 tonna halat halászhatnak Japan terü­letéről es a japánok 850.000 tonnát foghatnak ki szovjet vizekből. Most a két ország hosszabb lejáratú megegyezés­ről tárgyal. JELENTÉS BUDAPESTRŐL 4...

Next

/
Thumbnails
Contents