Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-11 / 19. szám

Thursday, May 11. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 Deák Zoltán: 17 BŰVÉSZ ÉS MÁSODIK LISZT FERENC GONDOLATOK A BUDAPEST* LISZT FERENC ZENEKAR NEW YORKI ELOADASAROL. Meghalt Aram Hachaturjan Az ember ul elete pár­jával a Carnegie Hallban, a földszinten, az utolsó sorok egyikében es varja a koncert kezdetét. A pódiumon valami 16 szék és egy zongora. Bevonul 17 szép fiatal nő es fiatal férfi. Kezükben hegedű, gordonka, brácsák, kották stb. Az egyik leül a zongo­rához, egv^másik, Rolla Janos, a közönség ele all, meghajol. 0 az első hegedűs es egyben a karmester. A koncertek előadás előtti szokásos moraja le­tompul, majd elhal. A fiatal első hegedűs felemeli vonóját es megkezdődik a hangverseny. Első szám Vivaldi: Négy Évszak c. müve. Amint elhangzanak az első akkordok a 16 vonós hangszer húrjain, a zongorán es Vivaldi megkezdi halaado imáját az ember élete folyását jelző negv évszakért, egyszerre eltűnik korottém a Carnegie Hall koncert­terme, eltűnik a csarnok fölötti boltozat. Munkába állt a 17 huvész. ügy erzem, hogy ellenállhatatlan erővel emel fel valaki a magasságokba, ahonnan pil­lanatok múlva mar nagy messzeségből tekintek le földi otthonunkra. Köröttein es fölöttem zeng a szférák zeneje. Hozsánna a négy évszaknak, melyek mindegvike boldogságot ígér és kínál az emberek­nek, a világ teremtése óta. Vivaldi mindig kedves zeneszerzőm volt, a Négy Évszakot pedig különlegesen gyakran hallgatom koncerteken, de még inkább rádioprogramokon. De az a csoda, amelyet a mi 17 honfitársunk, ez a 17 magyar zenész művelte darabbal, túltesz minden eddigi élményemen. Amikor az első percek megren­dítő elfogultságából magamhoz tértem, akitor vi­szont a pódiumon a háttérben Vivaldit veltem lát­ni. 0 is törólgette szemeit és ónmagat kérdezte: hat valóban én írtam ezt a müvet? Ilyen szépnek még magam sem hallottam! Az előadás végen láttam, bár nem mernék ra megeskudni, hogy homlokon csókolta az együttes mindenegyes tágját. Es a java még csak azutan jött! Schiff András bemutatkozó zongoraszolója egy Bach es egy Mo­zart darabbal. Mit irhatok en, mint laikus, erről a kivételes te­hetségű, fiatal magyar művészről? Mit tehetek hoz­za ahhoz, amit már megírtak róla csaknem minden világvárosban a legkiválóbb zenekritikusok? “Bach-tolmácsolása életemegyik feledhetetlen él­ményé marad” — irta róla a London Times kriti­kusa. “Hatalmas eloadoi temperamentum, csodála­tos, kristálytiszta muzikalitás” — írja a moszkvai zenekritikus. “Olyan eloadas volt ez — irta az itteni koncertről a N.Y. Post zenekritikusa, Harriett Johson — melyben a felfedezés öröme a csodalatos teljesitmeny magasztos érzésével párosul”. A vegén még egy szerelmi vallomást is tesz e kritikus,amin nem is lehet csodálkozni, tekintetbe véve Schiff András imponálóan ragyogó megjelenését. Némileg meglepett a csoport vezetőségének Mo­zart-válogatása. Az E Dur zongoraversenyt, úgy tu­dom, ritkán választják előadásra, bár megható szép­ségéhez nem fér kétség (melyik Mozart darabhoz fér). De az a benyomásom, hogy a későbbi zongo­raversenyek, mint pld. a D moll, C moll, sokkal hatásosabb programszámok es jobb alkalmat nyúj­tanak olyan nagy művészek képességeinek bemuta­tására, mint a Liszt Együttes és Schiff András. A programzáro Bartók Divertimento az est leg­megrázóbb élmenye volt szamomra. Ha Vivaldi mü­vét Dante Isteni Szinjátéka Paradicsom része zenei változatának lehet tekinteni, ugy a Bartók darab a Purgatóriumnak. felel meg. Bartók, amikor a népek ősi dalait gyűjtögette, a szeizmográf szerepét töltötte be, megérezve e da­lokon keresztül a főid rezgését a világ minden tá­ján. A föld dolgozó népének keserveit, fajdalmát, gyötrelmét kifejező népdalok mintegy előrevetettek oly sok országban a földindulást. Ezek az elfojtott keservek vannak összesüritve a Divertimento kö­zépső tételeben, a Molto adagio-ban. Millió es mil­lió robotolo élt, verejtékezett, vergődött és süllyedt el a századok folyamán nyomtalanul a földeket szegélyező temetőkben. Ezek számara komponált örök sírfeliratot e tételben Bartók Béla. A Carnegie Hall zsúfolásig megtelt new yorki magyarokkal. Valamennyien azzal a tudattal távoz­hattak, hogy Liszt Ferenc méltó utódját hallottak. És akár bevallják maguknak, akar nem, halat erez­hettek azok iránt, akik ilyen nagyszerű művészeket nevelnek odahaza a magyar nép, a magyar név na­gyobb dicsőségére, a népek közti barátság megszilár­dítására. Port Szaid vámmentes kikötő Az egyiptomi kormány 1973-ban Port Szaid ki­.. (t j / kotovarost vámmentes zónának nyilvánította, azzal az elgondolással, hogy ezzel az októberi háború után leromlott gazdasági helyzetei a városban helyreállítja, Előnyös földrajzi hely­zete miatt ez lett az első vámmentes varos Egyip­tomban. Azóta a fellendülést nem annyira a keres­kedelem várt kiterjedése, mint inkább az óriási meny- nyiségben érkező árucikkek idézik elő, melyeket Port Szaid-on keresztül törvényesen hoznak be, vagy a törvényt megkerülve becsempészik. A poros utcák kis boltjaflSSfrt’ahol azelőtt nép­művészeti tárgyakat árultak, most tranzisztoros ia pán rádiókat és tévé készülékeket, svájci órakat, hongkongi ingeket, nyugat-német mosógépeket es sok egyebet adnak el fele áron. mint amibe Kairobai kend. A kormánynak sikerült külföldi vállalatokat is odatelepiteni. Négy külföldi gyár nyilt meg es 33 mas gyár kapott engedélyt Port Szaidban, összesen 140 millió dollár befektetéssel. A gyarakat az von­zotta oda, hogy a villany, a tüzelőanyag és főleg a munkabérek olcsóbbak, mint bárhol a világon es ezenkívül a sztrájkok ismeretlenek. Egyiptomban sokan ellenzik a vámmentes zónát, mert ezzel megkárosítják a belföldi iparokat. Az A1 Ahram napilap is arról panaszkodott, hogy “külföl­di, sok esetben becsempészett gyártmányok kiszo­rítják a piacról az egyiptomi árucikkeket.“ A hires szovjet örmény zeneszerző 74 éves korá­ban hosszabb betegség után május 1-en elhunyt. Szimfóniákat, kamarazenét, filmzenét, baletteket irt, de nemzetközi hírnevét főleg a Gajane c. balett­nek köszönhette, melynek részét képezi a hires Kardtanc (Sabre dance), mely nagy közkedveltség­nek örvend immár több, mint 25 éve. Hacsaturján 1903-ban született Tifliszben (ma Tbilisi) Szovjet Georgia fővárosában. Már kora gyer­mekkorában érdeklődött a zene iránt, de 19 éves koráig más irányú tanulmányokkal volt elfoglalva. 1930-ban iratkozott be a moszkvai Zeneakadémiá­ra, ahol Mjaszkovszkij mellett tanult zeneszerzést. Az utóbbi évtizedekben sokat utazott hazáján kí­vül; az Egyesült Államokban, Svédországban, Ang­liában és Olaszországban vezényelt hangversenye­ket. 1965-ben szívrohamot kapott, de három évvel később első ízben jött az Egyesült Államokba, ahol a Kardtancot, gordonkaversenyét, valamint részle­teket a Spartacus balettból vezényelt. Isiét pusztít a kolerajárvány Delkelet Ázsiában Újult erővel tombol a kolerajárvány Délkelet-A- zsiaban. A ragalyos betegseg főképp Malaysiában, Thaifoldön, Burmában, Indiában szedi áldozatait, de Szingapúrból is jelentettek halálos eseteket. A betegseg terjedeset nem tudják megállítani sem a vé­dőoltások, sem az egyeb egészségügyi rendelkezések. A fertőzött viz terjeszti, s most hogy a hosszasan tartó aszály bűzös pocsolyákká apasztotta le a fo­lyókat, a kolera sújtotta térségben szinte minden viz fertőzött. Koleramegbetegedések miatt elzárták a külvilág­tól az Afrika keleti partjainál fekvő Zanzibar szige­tét is. Az eddigi adatok szerint a kolerának hat hó­nap alatt 340 halálos áldozata volt. Finnország jégtörői Nemrégen Chicagóban tartották meg az első ame­rikai-finn kereskedelmi kiállítást. A megnyitás al­kalmával Taakko Honié mi nagykövet kifejtette a finn gyártmányú jegtöröhajök nagy előnyét, melyek a Mississippi, az Ohio es Missouri folyokon és a Nagy Tavakon a teherszállítást egesz télen at lehe­tővé tennék. “Megmutattuk az oroszoknak,a své­deknek es a németeknek és most megmutatjuk az Egyesült Államoknak is, hogy a legszigorúbb tél­ben sem kell félbeszakítani a vizi szállítást.” Sokan nagy érdeklődéssel hallgatták a nagykövet szavait, különösen a két utóbbi nagyon hideg tél u- tan, amikor nem lehetett a legfontosabb árucikke­ket a folyókon szállítani. A finn jégtörők a vizi utat egész éven at nyitva tartják, annak ellenére, hogy a viz hattól nyolc hó­napon at teljesen befagy. A jégtörő' technológiában a finnek első helyen allnak. Modem, kifinomult be­rendezésű és komputeres je'gtörÓ hajóik fele annyi személyzetet igenyelnek, mint más hajok, melyek ve­lük rtfefti VeYsenyképesek. -4j - J wms íiwí'.oi/'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents