Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-12 / 2. szám
Thursday, January 12. 1978. 10 AMERIKAI MAGYAR SZO ^ 1 , Miért dohányzik? M anapság senkinek sem lehetnek kétségei a dohányzás veszélyessége felöl. Az Angol Orvosegyesület már 1962-ben Dohányzás és egészség címmel felhívta a világ figyelmét a dohányzás káros voltára. Két évvel később az Amerikai Egyesült Államokban is hasonló tudósítás látott napvilágot. Manapság már több' ezer beszámoló bizonyítja a dohányzás kiváltotta súlyos egészségkárosodásokat, de az erre vonatkozó bizonyítékok száma egyre növekszik. 1971-ben az Egészségügyé Vi 1 ágszervezet tagállamai részére a dohányzás elterjedésének megakadályozására ajánlatot fogadott el. Görgey Gábor, régi, hű, svédországi előfizetőnk elküldte és magyarra lefordította a svéd egészségügyi felvilágosító intézet kiadásában megjelent, dohányzóknak szánt brosúrát. Ebből láthatjuk, hogy Svédországban is milyen nagy fontosságot tulajdonítanak a dohányzás elleni harcnak. Ezúttal is megköszönjük olvasónk segíitőkészségét, és az alábbiakban részleteket közlünk az érdekes és tanulságos fü- zetecskéből. MENNYIRE VESZÉLYES A DOHÁNYZÁS? A dohányzás veszélyessége számtalan körülménytől függ: mennyit, mióta dohányzik az ember, milyen fiatalon kezdte. A dohányzás módjának is nagy jelentősége van. A dohányzó férfinak általában 5—8 évvel rövidebb az életkora, mint azé, aki nem dohányzik. Az elhalálozási veszély a 45—54 éves korú férfiak számára ugyanaz, mint egy nem dohányzó 55—64 évesé. Ebben az életkorban tehát a dohányzás 10 évvel idősebbé teszi az embert. A dohányzás közvetlen káros hatásairól, a különböző tüdőbetegségekről, a tüdőrákról, a szív- és véredény-megbetegedésekről, a fekélyről stb. ezúttal bővebben nem szólunk. Mindenki előtt világosnak kell lenni, hogy dohányozni annyit jelent, mint egy sörétes puska csöve elé állni, s a véletlenre bízni, hogy az embert találat éri-e, vagy sem. Ha az embernek szerencséje van, akkor nem szenved komoly sérülést, de egyetlen dohányosnak a szervezete sem marad teljesen mentes a károsodástól. Lehet, hogy mindez csak állandó reggeli köhögésben fog megnyilvánulni, vagy állandó széngázmérgezésben fog szenvedni. Ha dohányzik, gyengébb az általános erőnléte, rosszabbul lát a sötétben, szaglása és ízlelő érzéke csökken. Élete csökkent értékű. A dohányzás végső fokon függőségi viszonyt is jelent. EDDZE MAGÁT ÉS HAGYJA ABBA A DOHÁNYZÁST! Abban bizonyára egyetért velünk, hogy teljesen felesleges szervezetét annak a veszélynek kitenni, amelyet a dohányzás rejt magában. Hiszen nem is azért dohányzik, hanem tt dohányzás nyújtotta elvézet kedvéért. A kérdés az, hogy az élvezet megéri-e azt a veszteséget, ami ezzel jár. Gondolt-e már arra, hogy az anyagi nyereségen kívül milyen clőnnvel járna, ha abbahagyná a dohányzást? Erőnléte azonnal megjavul. Már pór hónap elmúltával teljesítőképessége minden téren jóval nagyobb lesz, mint azelőtt. Reggelenként egy Órával korábban ébred, mégis kipihenve érzi magát. Szaglása és ízérzéke teljesen megjavul. Ismét érzi a virágok illatát, az étel'is jobban ízlik. Pár hetes nemdohányzás után érezni fogja, milyen kellemetlenül büdös a dohányfüsttel beszennyezett szoba levegője. (Hogy tudta azelőtt maga is így beszennyezni a levegőt?) Kevesebb az esélye, hogy megbetegedjen. Nemcsak hogy egészségesebbnek érzi magát, hanem ez valóban így is van. Minden dohánv- zástól mentes évvel csökken a megbetegedés veszélye. Öt-hat év után már megközelíti e téren a nemdohányzók szintjét. Megkíméli környezetét. Nem tűri cl a jövőben, hogv a dohányosok beszennyezzék a levegőt, ahol összejövetelt tartanak. Önmaga is érezni fogja, mennyire bosszantó a dohányfüst. Mindennél fontosabb erős akarata, hogv megszabaduljon a szenvedélytől és abbahagyja a dohányzást. A legtöbb embernek a legjobb megoldás az, hogy hirtelen hagyja abba a dohányzást. Erős elhatározással el kell dobni a nálunk levő cigarettát, eldugni a hamutartókat, mindazt, ami a dohányzásra még csak emlékeztet is. Erre a legalkalmasabb nap a szombat vagy vasárnap, amikor szabad és jobban tudja figyelmét e célra összpontosítani. Közölje környezetével is, hogy megkísérli a dohányzásról való leszokást. Mivel ezt bejelentette másoknak is, ez bizonyos fokig kötelezi is, s így a környezete is nyomást gyakorol önre, hogy ezt be is tartsa. Nagyon sok dohányos le tud szokni a dohányzásról egyedül, minden különösebb nehézség nélkül. Az Amerikai Egyesült Államokban hat év alatt kb. 20 000 000 ember szokott le a dohányzásról. Hangaríaft Worker» Federation Glib Gyűléseit a tagok házánál tartja minden hó első hétfőjén, d.u. 2 órakor. Kártyaparty minden harmadik vasárnap. Cim: 3590 Daleford Rd. Cleveland, 0. 44120. Tel: 751-7314. Lapkezdő: Elizabeth Molnár, 10605 Manor Ave. Cleveland, 0.44104. Tel: (216) 231-3216 [ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA « „ 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ' « ( <A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-84M « Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , > JWitzvah-torták. — Postán szállítunk az orscif ' minden részébe. — Este 7.30-lg nyitva ^**MÉttÉláéátÉ, éijLAm TERJESSZE j LAPUNKAT! ROSSZ HÍREK A MAMÁRÓL (folytatás a 9. oldalról) jött. Az egyik Kranyec fiú nősül, es a mama ki akar ja neki adni a kisszobat. — Őrület! — tort ki Pista. — Sose lehet okét onnan kitenni. — Es? — kerdezte Ildikó. — Mit es? A kutya se veszi meg a hazat lakóval! — A mama nem is akarja eladni. Pista dühösen legyintett es legszívesebben bele- tomte volna Ildikó szajaba a szilvás gombócot. A fogyókúra ugyanis halasztást szenvedett, aminek az akadozó kozellatas az oka. Mert hol ez van, hol az van, es ha valami van, hat lecsap ra az ember. Dicsérték hogy isteni a mirelité szilvas gombóc, hát vett. Mert esetleg holnap nem lesz, vagy esetleg egy- altalaban nem lesz,isteni. Pista rögtön írt a mamanak. Ki ne adja a szobát, ha pedig mindenáron ki akarja adni, magányosnak adja, de bútorral. Hogy lefussanak Nagykanizsára, arra gondolni se lehetett. Csütörtök éjjel óta szakadt a ho. A mamától a hét középén jött level. Egy szóval se említette a lakásügyet. Pistának nem volt nyugta. Szombaton, munkaidő után nekivágták Nagykanizsának. Csuszos.latyakos volt az ut, de Pista hajtott, mint aki beporgott. A verandán találkoztak a Kranyec fiúval. A kis- szobabol jött ki. — Mama, hát mégis kiadta nekik a kisszobat? — remegett fojtottan Pista hangja. A mama céklát hámozott, a konyhában. Felugrott, osszecsokolta Pistát, aztan Ildikót, es csak forgott, keringett, hogy hova is ültesse őket, mert a nagyszoba nem volt befutve. — Nahát, hogy megleptetek!... Igaz, Balassaék macskája egesz délelőtt mosdott, még mondtam is neki: füleden felül kismacskám, füleden felül, kismacskám. Ha a macska mosdik, az vendeget jelent, ha fülen felül mosdik, az kedves vendéget — magyarázta Ildikónak, aki pesti lány, és mit tudhatja, milyen jóstehetséggel rendelkeznek a vidéki macskák, Pista többször megpróbálta félbeszakítani a mamát. Amikor végre sikerült neki, a mama tágra nyitotta kék bociszemét. — Irtai? Nem írtál te nekem már két hete, kisfiam! — írtam! Mindegy! — csattant fel Pista. — Legalább azt tegye meg a mama, hogy ne engedje meg, hogy bútort rakjanak be a szobába. Mert akkor aztan nincs felmondás! Es lesz gyerek, és itt ordít... — Egy gyerek se tud úgy ordítani,ahogy te ordítottál, kisfiam. Hadd ordítson, ha akar. Nem lesz ilyen csend. Azt hiszem — csucsoritotta össze ravaszkásan a száját —, pár hónap múlva már ordít. Azért volt olyan sürgős az esküvő. A mama rántottét sütött vacsorára, rengeteg kolbásszal, és maradt délről pogácsa. Persze, Pista alig nyúlt a rantottahoz, a pogácsának a felét szétmorzsolta az abroszon. Ok ketten, a mamaval, tükör- fenyesre törülgettek a tányérjukat. Az ember vendégségben nem fogyókúrázik. Nem illik. Meg nyolc óra elcitt visszaindultak Pestre. — Valamit csinálni kell a mamával — meredt eló- re keményen István álla. — Betenni az öregek otthonába, vagy mit tudom en. Kötelességem. Elvégre az anyám. — Meg megszakad érte a szived — felelte Ildikó, es rágyújtott. Nagy füstöt fújt, hogv ne lassa azt az alakot, aki mellette ul.
