Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-12 / 2. szám

Thursday, January 12. 1978. 10 AMERIKAI MAGYAR SZO ^ 1 , Miért dohányzik? M anapság senkinek sem lehetnek kétségei a dohányzás veszélyessége felöl. Az Angol Orvosegyesület már 1962-ben Dohányzás és egészség címmel felhívta a világ figyelmét a dohányzás káros voltára. Két évvel ké­sőbb az Amerikai Egyesült Államokban is ha­sonló tudósítás látott napvilágot. Manapság már több' ezer beszámoló bizonyítja a dohány­zás kiváltotta súlyos egészségkárosodásokat, de az erre vonatkozó bizonyítékok száma egyre növekszik. 1971-ben az Egészségügyé Vi 1 ágszervezet tag­államai részére a dohányzás elterjedésének megakadályozására ajánlatot fogadott el. Görgey Gábor, régi, hű, svédországi előfize­tőnk elküldte és magyarra lefordította a svéd egészségügyi felvilágosító intézet kiadásában megjelent, dohányzóknak szánt brosúrát. Eb­ből láthatjuk, hogy Svédországban is milyen nagy fontosságot tulajdonítanak a dohányzás elleni harcnak. Ezúttal is megköszönjük olva­sónk segíitőkészségét, és az alábbiakban rész­leteket közlünk az érdekes és tanulságos fü- zetecskéből. MENNYIRE VESZÉLYES A DOHÁNYZÁS? A dohányzás veszélyessége számtalan körül­ménytől függ: mennyit, mióta dohányzik az ember, milyen fiatalon kezdte. A dohányzás módjának is nagy jelentősége van. A dohányzó férfinak általában 5—8 évvel rövidebb az életkora, mint azé, aki nem do­hányzik. Az elhalálozási veszély a 45—54 éves korú férfiak számára ugyanaz, mint egy nem dohányzó 55—64 évesé. Ebben az életkorban tehát a dohányzás 10 évvel idősebbé teszi az embert. A dohányzás közvetlen káros hatásairól, a különböző tüdőbetegségekről, a tüdőrákról, a szív- és véredény-megbetegedésekről, a fekély­ről stb. ezúttal bővebben nem szólunk. Min­denki előtt világosnak kell lenni, hogy dohá­nyozni annyit jelent, mint egy sörétes puska csöve elé állni, s a véletlenre bízni, hogy az embert találat éri-e, vagy sem. Ha az ember­nek szerencséje van, akkor nem szenved ko­moly sérülést, de egyetlen dohányosnak a szer­vezete sem marad teljesen mentes a károso­dástól. Lehet, hogy mindez csak állandó reg­geli köhögésben fog megnyilvánulni, vagy ál­landó széngázmérgezésben fog szenvedni. Ha dohányzik, gyengébb az általános erőnléte, rosszabbul lát a sötétben, szaglása és ízlelő érzéke csökken. Élete csökkent értékű. A do­hányzás végső fokon függőségi viszonyt is jelent. EDDZE MAGÁT ÉS HAGYJA ABBA A DOHÁNYZÁST! Abban bizonyára egyetért velünk, hogy tel­jesen felesleges szervezetét annak a veszély­nek kitenni, amelyet a dohányzás rejt magá­ban. Hiszen nem is azért dohányzik, hanem tt dohányzás nyújtotta elvézet kedvéért. A kér­dés az, hogy az élvezet megéri-e azt a veszte­séget, ami ezzel jár. Gondolt-e már arra, hogy az anyagi nyereségen kívül milyen clőnnvel jár­na, ha abbahagyná a dohányzást? Erőnléte azonnal megjavul. Már pór hónap elmúltával teljesítőképessége minden téren jó­val nagyobb lesz, mint azelőtt. Reggelenként egy Órával korábban ébred, mégis kipihenve érzi magát. Szaglása és ízérzéke teljesen megjavul. Is­mét érzi a virágok illatát, az étel'is jobban ízlik. Pár hetes nemdohányzás után érezni fogja, milyen kellemetlenül büdös a dohányfüsttel beszennyezett szoba levegője. (Hogy tudta az­előtt maga is így beszennyezni a levegőt?) Kevesebb az esélye, hogy megbetegedjen. Nemcsak hogy egészségesebbnek érzi magát, hanem ez valóban így is van. Minden dohánv- zástól mentes évvel csökken a megbetegedés veszélye. Öt-hat év után már megközelíti e té­ren a nemdohányzók szintjét. Megkíméli környezetét. Nem tűri cl a jövő­ben, hogv a dohányosok beszennyezzék a leve­gőt, ahol összejövetelt tartanak. Önmaga is érezni fogja, mennyire bosszantó a dohányfüst. Mindennél fontosabb erős akarata, hogv megszabaduljon a szenvedélytől és abbahagyja a dohányzást. A legtöbb embernek a legjobb megoldás az, hogy hirtelen hagyja abba a do­hányzást. Erős elhatározással el kell dobni a nálunk levő cigarettát, eldugni a hamutartó­kat, mindazt, ami a dohányzásra még csak em­lékeztet is. Erre a legalkalmasabb nap a szom­bat vagy vasárnap, amikor szabad és jobban tudja figyelmét e célra összpontosítani. Közöl­je környezetével is, hogy megkísérli a dohány­zásról való leszokást. Mivel ezt bejelentette má­soknak is, ez bizonyos fokig kötelezi is, s így a környezete is nyomást gyakorol önre, hogy ezt be is tartsa. Nagyon sok dohányos le tud szokni a do­hányzásról egyedül, minden különösebb nehéz­ség nélkül. Az Amerikai Egyesült Államokban hat év alatt kb. 20 000 000 ember szokott le a dohányzásról. Hangaríaft Worker» Federation Glib Gyűléseit a tagok házánál tartja minden hó el­ső hétfőjén, d.u. 2 órakor. Kártyaparty minden harmadik vasárnap. Cim: 3590 Daleford Rd. Cleveland, 0. 44120. Tel: 751-7314. Lapkezdő: Elizabeth Molnár, 10605 Manor Ave. Cleveland, 0.44104. Tel: (216) 231-3216 [ RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA « „ 1437 Third Avenue, New York, N. Y. ' « ( <A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-84M « Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- , > JWitzvah-torták. — Postán szállítunk az orscif ' minden részébe. — Este 7.30-lg nyitva ^**MÉttÉláéátÉ, éijLAm TERJESSZE j LAPUNKAT! ROSSZ HÍREK A MAMÁRÓL (folytatás a 9. oldalról) jött. Az egyik Kranyec fiú nősül, es a mama ki akar ja neki adni a kisszobat. — Őrület! — tort ki Pista. — Sose lehet okét on­nan kitenni. — Es? — kerdezte Ildikó. — Mit es? A kutya se veszi meg a hazat lakóval! — A mama nem is akarja eladni. Pista dühösen legyintett es legszívesebben bele- tomte volna Ildikó szajaba a szilvás gombócot. A fogyókúra ugyanis halasztást szenvedett, aminek az akadozó kozellatas az oka. Mert hol ez van, hol az van, es ha valami van, hat lecsap ra az ember. Dicsérték hogy isteni a mirelité szilvas gombóc, hát vett. Mert esetleg holnap nem lesz, vagy esetleg egy- altalaban nem lesz,isteni. Pista rögtön írt a mamanak. Ki ne adja a szobát, ha pedig mindenáron ki akarja adni, magányosnak adja, de bútorral. Hogy lefussanak Nagykanizsára, arra gondolni se lehetett. Csütörtök éjjel óta sza­kadt a ho. A mamától a hét középén jött level. Egy szóval se említette a lakásügyet. Pistának nem volt nyugta. Szombaton, munkaidő után nekivágták Nagykani­zsának. Csuszos.latyakos volt az ut, de Pista hajtott, mint aki beporgott. A verandán találkoztak a Kranyec fiúval. A kis- szobabol jött ki. — Mama, hát mégis kiadta nekik a kisszobat? — remegett fojtottan Pista hangja. A mama céklát hámozott, a konyhában. Felug­rott, osszecsokolta Pistát, aztan Ildikót, es csak forgott, keringett, hogy hova is ültesse őket, mert a nagyszoba nem volt befutve. — Nahát, hogy megleptetek!... Igaz, Balassaék macskája egesz délelőtt mosdott, még mondtam is neki: füleden felül kismacskám, füleden felül, kis­macskám. Ha a macska mosdik, az vendeget jelent, ha fülen felül mosdik, az kedves vendéget — magya­rázta Ildikónak, aki pesti lány, és mit tudhatja, mi­lyen jóstehetséggel rendelkeznek a vidéki macskák, Pista többször megpróbálta félbeszakítani a ma­mát. Amikor végre sikerült neki, a mama tágra nyi­totta kék bociszemét. — Irtai? Nem írtál te nekem már két hete, kis­fiam! — írtam! Mindegy! — csattant fel Pista. — Leg­alább azt tegye meg a mama, hogy ne engedje meg, hogy bútort rakjanak be a szobába. Mert akkor az­tan nincs felmondás! Es lesz gyerek, és itt ordít... — Egy gyerek se tud úgy ordítani,ahogy te ordí­tottál, kisfiam. Hadd ordítson, ha akar. Nem lesz ilyen csend. Azt hiszem — csucsoritotta össze ra­vaszkásan a száját —, pár hónap múlva már ordít. Azért volt olyan sürgős az esküvő. A mama rántottét sütött vacsorára, rengeteg kol­básszal, és maradt délről pogácsa. Persze, Pista alig nyúlt a rantottahoz, a pogácsának a felét szétmor­zsolta az abroszon. Ok ketten, a mamaval, tükör- fenyesre törülgettek a tányérjukat. Az ember ven­dégségben nem fogyókúrázik. Nem illik. Meg nyolc óra elcitt visszaindultak Pestre. — Valamit csinálni kell a mamával — meredt eló- re keményen István álla. — Betenni az öregek otthonába, vagy mit tudom en. Kötelességem. El­végre az anyám. — Meg megszakad érte a szived — felelte Ildikó, es rágyújtott. Nagy füstöt fújt, hogv ne lassa azt az alakot, aki mellette ul.

Next

/
Thumbnails
Contents