Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-04 / 18. szám
Thursday, May 4. 1978. 6 WSHCDT unmi HKS ______________________________________________________________________A Tlinko—II, 1956. Vasarely neve világhírűi; a modem művészet egyik legjelentősebb irányzatának, az úgynevezett op-artnak kezdeményezőjet es vezéregyéniséget tisztelik benne. Victor Vasarely — Vásárhelyi Győző — 1908-ban született Pécsett, és 1930-ban hagyta el Magyarországot, hogy Párizsban, a műveszeti világ akkori fővárosában telepedjék le és próbáljon szerencsét. Vasarely Párizsban jó ideig reklámgrafikai munkákkal tartotta fenn magát, ami alkalmat adott szisz- tematizálasi rendszerének további kidolgozásara; majd néhány kitéró-kereső év után végképp rátért nagy, elméletileg megalapozott rendszere kiépítésére, amelynek lényeges összefoglalása volt az 1955-ben megfogalmazott “planetáris folklór”. Ebben kimutatta, hogy alapvető szin- és formaegysegek permutációjával gyakorlatilag vegtelen plasztikai alakzat állítható elő. Ez a kombinációs rendszer eszközül szolgai arra, hogy a művészét ne kevesek birtoka, hanen mindenki szamára elérhető legy en, univerzális, az egész emberiségre kiható tényezővé váljék, es ugyanakkor kifejezze a személyiséget, sót az etnikai különlegességeket is. Az alapelemekből épült es mégis komplex és variálható művészet alkalmas az eszményi emberi környezet, a “színes varos” megteremtesere, ahol a kepzö-művészet mar nem dekorativ járulékos eleme az építészetnek, hanem annak lényegi összetevője. Vasarely a gazdaságilag fejlettebb nyugati világban magáévá tette “a tömegek köze hatolás” technikai eszközeit: teljes egészében felfogta, helyeselte azt, amit Walter Benjamin fedezett fel, és fogalmazott meg: a “technikai sokszorosithatósag” korszakában megváltozott a művészet funkciója. Vasarelynek tökéletesen igaza van: meg kell teremteni a modern élet esztézisét, amely nem ele- fantcsonttoronyból szemlélődik, hanem tudomásul veszi napjaink rohamos technicizálódását, es ezzel számot vetve, az embernek humánus szellemi és fizikai valóságat kiteljesitö környezetet kell teremtenie. Komer Éva Bélyeg a Koronáról A magyar koronázási jelvények — egyetlen nagyalakú bélyegen. Leteritett paláston a korona, a jogar es az országalma. A bélyeg körüli mezőben a dátum: 1978. januar 6. A 20 forintértékű, 98X78 millimeter nagyságú bélyegblokk tervezője Légrády Sándor festő- es grafikusművész. Negyvenhat esztendő alatt több,mint 400 bélyeget tervezett. Közöttük olyan ismert sorozatokat, mint az 1932-ben megjelent “hires magyarok” arckepe, az 1938-ban kiadott Szent Istvan-sorozat, a Székesfehérvár 1000 éves jubileumára készitett, s az elmúlt évben üzletekbe került “Sopron 700 éves” cimli sor. Több nagy nemzetközi sikert ért el: ö volt az első magyar bélyeg-tervező', aki első dijat nyert Amerikában a belyeg-világ-szépségversenyen légiposta sorozatával. Aachenben pedig harmadik díjas lett öt világrész filatelistáinak versenyen. A pécsi egyetemen tavaly kiállított tervei jelenleg a Magyar Posta Bélyeg-muzeumának tulajdonai. Valamikor gyűjtő is volt, ma már — mint mondja — erre nincs ideje. A korona bélyegblokkja meg az idén megjelenik. KIOLVASTAD A UMU ADO TOVAMI MAS • TANULHAT MUW Japán díj — pécsi gyereknek A japán külügyminiszter diját nyerték el a pécsi gyerekek a tokiói nemzetközi gyermekrajzkiállitá- son szerepelt képükkel. A Szabó István Uttőróház sokszorosító grafikai szakköre. Koltai Magdolna tanárnő vezetésével “Évszakok” címmel linometszet- sorozatot készitett a kiállításra. A Tokióban rendezett VII. nemzetközi gyermekrajz kiállítás igazgatósága most értesítette a pécsi uttöröházat, hogy a külügyminiszter diját az “Évszakok” cimü műnek Ítélte oda a zsűri. hAhomszéki utikepek ERDÖVIDÉK Erdovidek az en hazam, Katonának szült az anyám, Zöld erdő zúgásán, Vadgalamb szólásán Nevelt fel jo apam. — így verseli meg szülőföldjét a nagyajtai születésű Kriza János költő és nyelvész, unitárius lelkész, majd püspök, a Vadrózsák cimü székely népköltési gyűjteményével a magyar népművészeti kutatás klasszikusa. Falvakba behajlő tölgyesek, bükkösök, fennebb még fenyvesek kozott, a Hargitából eredő patakok Völgyében járjuk az erdoországot. Sajátos arculatú külön kis világ Kovaszna megyének ez az északnyugati része. Falvai részben régen is Háromszékhez tartoztak (Miklósvar fiuszék), részben pedig Udvar- helyszekhez. / * Ahol Gabor Aron első ágyúit öntötte: a bodvaji hámor maradványai A Fenyós patak völgyében az elhagyott bodvaji hámor — Gabor Aron első agyúit itt öntötte — úgy simul be a tájba, mintha évszázadok óta igy állna, holott száz évvel ezelőtt még termelt. Utunkon mindenütt az elet, a jövő képei,benyomásai izgatnak leginkább. Hiszen a műemlékek se csak a múlt világába tartoznak: kőbe foglalt dokumentumai a nép emlékezetének, történelmi tudatának, ekként a jövőt is szolgálják. A múlton és a jövőn tűnődve bolyongunk — még a temetőkben is. “Elpusztíthatatlan az a nép, amelyet a mindennapok vandorlo-kereső nyugtalansága hajt, és végképpen sohasem temeti el őseit. Minden kopjafa legyen hát felkiáltójel az elet továbbvitelére!” — írják a megye költői, versantológiájukat bevezetve. Ősi alakzatokat, kereszténység előtti jelképeket Őrző kopjafas sírokat találunk Erdcividék-szerte a temetőkben (Erdofüle, Felsőrákos, KÖpec, Középajta, Szaldobos stb.). Számuk azonban napról napra fogy, a romlékony fa pusztul, pedig szinte mindegyik valóságos népi műemlék. Tánczos Gábor 1888-as KIADASU “JANOS VITÉZ” Pécsett érdekes Petőfi vonatkozású kiadványra bukkantak : a “János vitéz” népszínmű változatára. Az elbeszélő költeményt Jánosházy Zsigmond helyi szerző ültette át színpadra es a könyv 1888-ban jelent meg a pécsi Taizs nyomda gondozásában. —óhaza-----------I------=——*—-1 I POsn-cóRvm j 7 HBN6UUN BOOKS. j I BEC0BDS & IRKA f 1 1590 Stcónd 'Kn, (82-83 Si. MM) k f Now York, N. Y. 10018 — (21218780893 f i Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez er. i I hangszalag. FORINT CSEKK, IKKA, Comtu- I J rist , Tuzex befizetohely. I Látogassa meg boltunkat New Yorkban a » magyar negyed középén. Postán is szállítunk " A a világ minden tajára. I f Uj magyar katalógust díjmentesen küldünk!
