Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-27 / 17. szám
6_______________________________________oka«-__________________________ Thursday, April 27. 1978. Ooman Utvan: igPriy ÜltL .VU.I IK ELBESZÉLŐK SO. SZÁZAK A Szépirodalmi Könyvkiadó 3 vastag kötetben jelentette meg századunk legjobb magyar Íróinak novellagyujtemenyet. Az első kötet első elbeszélőjétől, Ambrus Zoltántól kezdve, a harmadik kőtetet lezáró Sótér Istvánig, anyanyelvűnk legkiválóbb művelőinek válogatott Írásait olvashatjuk. Aki átlapozza az első könyvet, meglepetten tapasztalja, hogy számos olyan tollforgató nevével találkozik, aki eleiének nagy részét a múlt században elte le. így, például, Ambrus Zoltán, a “legöregebb”, még 1861-ben született. Thury Zoltán (1870—1906) vagy Cholnoky Viktor (1868-1912) e's még jónehanyan, főleg a múlt szazadban alkottak. Ugyanakkor a fiatalabb ironemzedék tagjait, akik 1913 után látták meg a napvilágot, hiába is keresné a “legfiatalabbak” köteteben, a harmadikban. Ezek azonban nem szerkesztési hibák. A válogatás ugyanis a megújuló magyar novellát kivanja bemutatni, “a századforduló forrongo eveitől a történelmi es irodalmi korszakot lezáró második világháborúig”, olvashatjuk a rövid Utószo-ban. Tehat azt a korszakot veszik az elbeszélés mesterei bonckesúkala, jobban mondva irónjukra, amelyben századunk arculata kezdett kialakulni. Mint magzat az anyaméhben, érlelődtek már a múlt század végén az uj, világot, társadalmat, történelmet formáld eszmék. Az átlagember nem látja, sót meg csak nem is érzi jelentősegüket, fontosságukat.. De a művész érzékeny idegrendszere már rögzíti őket. Egy-egy találó novella gyakran áttekinthetőbb képet ad a korabeli eseményekről, a társadalmi, gazdasági helyzetről, mint vaskos, tudományos művek. Az utóbbiakhoz a legtöbb embernek nincs ideje, vagy ha van ideje, akkor nincs “idege”, mert nagy figyelmet, teljes koncentrációt igénylő alkotások. Rohano korunk, a technika, a rádiój a TV, a mozi leköti szabadidőnk jelentős részét. Ezért tesz hatalmas szolgalatot a jó elbeszélés. Hézagpótló: tanít és ugyanakkor szórakoztat. A short story, ahogy az amerikaiak nevezik a műfajt, nem riasztja el az olvasót hosszúságával, mint a regeny. Korunk ideges, neurózisos embere is belefog olvasásába, es ha mar egyszer belefog, akkor rendszerint nem is tudja abbahagyni. Úgy jár, mint az egyszeri kártyás, aki csak egy “partira” ült le játszani, és életre szóló szenvedélyévé vált. A toll bajnokai lebilincselő elbeszéléseikkel magukhoz láncolják, besorozzák híveik köze a gyanútlan olvasót. Persze soha rossz- szabb szenvedélye ne legyen senkinek... Ennek nyomán legfeljebb “az áldozat” szelleme frissül, látóköre tágul és közben remekül szórakozik. Ez utóbbit sem szabad szem elöl teveszteni. Az ember nem csak tanulni akar, hanem szüksége van még idős korában is, az idő kellemes kitöltésére. Mindezt együtt megkaphatjuk a 20.-ik szazad magyar elbeszélőitől. Szeles a skala, ami kozott válogathatunk, es változatos a hangulat, amit olvasásuk nyomán átérez- hetünk. Mosolyoghatunk, sőt, nem egyszer nevethetünk Heltai Jenő, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula Írásaiból felcsillanó humor hatásara, elszomorodhatunk Brödy Sándor, Lövik Károly, Dallos Sándor tragikus hangvételű történetein, megdöbbenhetünk Thury Zoltán, Csáth Géza, vagy Szirmai Karolynak az emberi lélek legszélsőségesebb indulatait feltáró analízisein. A szülőföldjétől messzire szakadt magyarnak különösen erdekes ez a nagyszerű gyűjtemény, mert eppen azt a korszakot idézi fel, amikor a nagy kivándorlás folyt a századfordulón, az első világháborút megelőző időkben, majd a két háború között. De a későbbi emigráció szamara sem kevésbé vonzó ez a “harmaskönyv”, mert, ahogy a latin mondja, mutatis mutandis — a szükséges változtatásokkal — mindenki megtalálhatja a maga korának analóg történeteit. Az írásokból rekonstruálni tudja az akkori idők helyzetét,az emberek életét. Vagy amit akkor erzett, átélt és szavakban kifejezni , megfogalmazni nem tudott, bar szeretett volna... Most művészi formába öntve kaphatja kézhez olyan írok eibeszelesei nyomán, mint Szomory Dezső, Nagy Endre, Barta Lajos,Gábor Andor, Kos Károly, Zilahy Lajos, Zalka Máté, Pataki Dezső, stb. Érdekessége a gyűjteménynek az is, hogy számos olyan alkotó Írásával találkozhatunk, akiket mint nagy költőket ismerhettünk meg a rímek mestereiként. E valogatasban viszont uj oldalukról mutatkoznak meg előttünk, mint kivaló prőzairok. Ady Endre, Juhász Gyula, Babits Mihály, Radnóti Miklós nevével elsősorban a vers szárnyalását, szabályok szerint készült szerkezetét, ritmusát asszociáljuk, társítjuk. Ennek a kiadványnak a lapjain megismerkedhetünk kötetlen formában irt alkotásaikkal. 112 magyar iró müveivel találkozhatunk a finom papírra nyomtatott könyv lapjain. Ott sorakoznak az irodalom jelesei demokratikus egységben; A sorrendet nem a kritikusok értekitelete határozza meg, hanem egyedül és kizárólag születési évük. így, pl., Elek Artur előbb született,mint Ady Endre, tehat elébe kerül a sorban, Barta Lajos korábban latta meg a napvilágot Krúdy Gyulánál és Móricz Zsigmond- nál, természetes,hogy megelőzi ókét. Tehát a közönségre bízza a szerkesztő a rangsorolást. Nyilván abból indul ki, hogy az Ízlés teljesen egyeni, nehéz vitatkozni róla. Lehet gyengébbnek tartott Írónak számos olyan elbeszélése, amelyek sok embernek jobban tetszenek a “nagyokénál”. Ez utóbbi vonatkozásban azonban nem volt teljesen következetes a szerkesztő, nyilván már kialakult értékítélete szubjektiven befolyásolta. Valószínűleg ezért nem adott egyenlő esélyt az összes szereplőnek. Egyesektől csak egyetlen elbeszélést közölt 4-5 oldalnyi terjedelemben, mig masok hat elbeszéléssel is szerepelnek, koztuk olyanokkal, amelyek mar a kisregény határát súrolják. Dehat válogatás, vagy szerkesztés, ami mindenkinek egyformán megfelel, nem létezik... A válogatás különben nem csak számban jelentős, hanem területi kiterjedésben is. Magaba foglalja a mai Magyarorszag határain tűi lakó, vagy alkotó i | / } írókat is. Szamos emigráns is szót kap, keleti, nyugati egyaránt. Sajnos az oceanon túliak, az egyetlen Zilahy Lajos kivételével, nem kaptak hangot... Neki is csak egyetlen elbeszelese szerepel, ami még 1922-ben, tehat magyarországi tartózkodása alatt jelent meg. Mindent egybevetve, tárgyilagosán meg kell állapítanunk, hogy az utóbbi idők egyik legszínvonalasabb magyar kiadványát kaphatjuk kezbe az Illés Endre szerkesztésében megjelent MAGYAR ELBESZÉLŐK,HUSZADIK SZÁZAD című munkával. Az utolsó Liszf-íéuvkép? Liszt Ferenc eddig ismeretlen, fakult fénykepe került elő Pécsett. A foto készítésének időpontját meg nem sikerült tisztázni, de bizonyos, hogy a zeneszerző eletenek utolso eveiben készült. Nagyon valószínű, hogy ez volt a legutolsó portré 1886-ban bekövetkezett halala előtt. A fényképét megvizsgálták az Országos Zenetudományi Intézet szakemberei is. Megállapítottak, hogy a fotó Klosz György neves budapesti fényképész Hatvani utcai műtermében készült. A közel száz esztendő viszontagságai ellenére jól láthatók a képen az idős mester arcvonásai. Restaurálás révén alkalmassá tették újból fényképezésre, és kitűnő másolat készült róla. A szakirodalom áltál eddig még nem ismert, sehol sem publikált Liszt-képre Ányos Laci. a két világháború kozott élt népszerű dalköltő hagyatékának rendezese közben bukkant ra Vargha Dezső levéltáros. Nemzetközi nyári egyetemek Az idén két nyári egyetemet rendeznek Egerben, mindkettő nemzetközi jellegű lesz - jelentették be a minap az egri nyári egyetem intéző bizottságának ülésén. A műemlékvédelmi tagozat julius 31.-én nyit és augusztus 9.-ig tart. A filmművészeti tagozat augusztus 12-21. között zajlik le. A müemlékve'delmi tagozat fő témája: a műemlék és környezete. Szó lesz a feldebröi építészeti helyreállítás tapasztalatairól es Eger rendezési tervének tájvédelmi vonatkozásairól. A filmművészeti nyári egyetemen a magyar filmművészet fejlődésével^lkotói módszereivel és alkotásaival ismerkednek meg a hallgatók. Zalaegerszegen julius 10. és 21.-e között negyedszer rendezik meg a néprajzi nyári egyetemet, amelyre Európa 8-10 országából várnak szakembereket. Az egyetem hallgatói ezúttal Zala megye nagy kiterjedésű néprajzi tájegységével, a Göcsejjel ismerkednek. MOST KAPHATÓ !!! MAGYAR ELBESZÉLŐK 20. SZAZAD 3 kötet, 3160 oldal, szép kivitelben ÁRA: $ 18.60 Megrendelhető: AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th Str. New York, N.Y. 10003,
