Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-27 / 17. szám
AMERIKAI Ar« 25 cut Ert. as 2nd Class Matter Dec.. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. Vol. XXXII. No. 17. Thursday, April 27. 1978. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 1978. MÁJ IIS 1. Az Egyesült Államok munkasmilloi nagy reszenek, akik ma napi 8 orat es heti negyven órát dolgoznak - sajnos - halvány fogalmuk sincs arról, hogy milyen önfeláldozó harcokba került ennek a létrehozása. A 18. szazadban itt, az Egyesült Államokban, a dolgozók “reggel hattol este hatig" tartó munkanapot követeltek. A 19. szazad vegefele, 1884-ben, a szervezett munkások központja, a Federation of Trades and Labor Unions zászlajára tűzte a 8 oras munkanap koveteleset. 1886. május 1.-re általános sztrájkra hívta a dolgozókat ennek a méltányos követelésnek a kivívásáért. így született meg Május Elseje itt, az Egyesült Államokban, 1890-ben a Párizsban ulesezö Nemzetközi Munkás Kongresszus követte az Egyesült Államok szervezett munkásainak példáját es elfogadta Május Elsejét, mint a nemzetközi dolgozok harcos ünnepet. 1886. május elsejen országszerte több, mint 200.000 munkás lépett sztrájkba, követelve a 8 órás munkanap bevezetései. Chicagóban a McCormick Reaper Works, mezőgazdasági gépgyár munkásai sztrájkban maradtak a 8 órás munkanap kivívásáért. Május 4.-en több, mint 3000 munkás Chicago Hay- market terén tomeggyülésre jött össze. Egy rendőrségi felbujtó (agent provokátor) bombát dobott a tömegbe. A tettest sohasem derítettek fel. A merénylet elkövetésével a munkások harcos vezetőit, Albert Parsons-t, August Spies-t, Adolph Fisher-t es George Engel-t vádoltak. Letartóztattak ókét és hamis tanúvallomások alapján halálra Ítélték. Rajtuk kivűl letartóztatták Louis Lingg-et, aki a börtönben “öngyilkosságot” követett el. Samuel Fielden es Michael Schwab büntetését élet fogy tiglani börtönre változtatták, Oscar Neeb 15 évi börtönt kapott. Tizenhat évvel később Illinois állam kormányzója, Peter Altgeld, ártatlannak minősítette a kivégzett munkásvezetőket es megkegyelmezett azoknak, akik börtönben voltak. Évtizedeken át folyt a harc a 8 órás munkanapért es a munkások jogaiért. E harcok folyamán számtalan munkás életét vesztette, mások hosszú éveken át börtönökben sínylődtek, mint Tom Mooney, Bill Haywood, William Z. Foster, Sacco es Vanzetti, s sokan masok. Az ország munkáltatói évtizedeken at a legnagyobb ellenállást tanusitották a munkanap megröviditesével szemben. Az acéliparban csak 1937-ben, 41 evvel később tudtak bevezetni a 8 órás munkanapot és a 40 oras munkahetet. Ma, 1978-ban megérett a helyzet a 6 órás munkanap és a 30 órás munkahét bevezetésére. A nemzet gazdasági válságának lényégé, hogy a termetes értekét nem osztják el olyképpen, hogy az kielégítse a dolgozók összességének életszükségleteit, mint az emberséges lakást, (folytatás a 3. oldalon) Egy lépéssel közelebb a “Salt íregyezmény MOSZKVA, Cyrus R. Vance, USA külügyminiszter három napos tárgyal asa először Andrei A. Gromyko- val, a Szovjetunió küliigy- miniszterevel, majd Leonid I. Brezsnyewel, a Szovjetunió Kommunista Part első titkárával, az ország elnökével, részleges eredménnyel végződött és egy lépéssel közelebb hozta “Salt II.” létrehozását. Ezúttal mindkét tárgyaló fel tárgyilagosan közelítette meg a két ország kozott a támadó fegyverek korlátozásával kapcsolatban fennálló ellentéteket. Egyik fél sem tett közzé részletes jelentést az elért eredményekről, de a közös nyilatkozat hangsúlyozta, hogy a tárgyalások jó hangulatban folytak le és mindkét fel elismerte a reá háruló felelősséget, hogy minden lehetőt el kell követni a két ország közti egyezmény érdekében “a lehető legrövidebb időn belül”, amely biztosítja majd a tamado fegyverek korlátozását. A részleges sikerrel vegzoCyrus R. Vance, USA külügyminiszter beszélget Leonid I. Brezsnyewel, a Szovjetunió elnökével. A középén Viktor M. Sukhodrev tolmács látható. dő moszkvai konferencia nagy megelégedést keltett a békére törekvők között, úgy az Egyesült Államokban, mint világszerte. A hidegháborúra uszítok köreben azonban elegedet- lenseg hangoztatására adott alkalmat. Ezek élen találjuk Henry Jackson, Washington állami demokrata szenátort, aki azzal vádolja a Carter kormányt, hogy képtelen képviselni az ország igazi érdekét és túl sok engedményt nyújt a Szovjetuniónak. Jackson szenátor a szóvivője az USA katonai-ipari komplexumnak, amely a nemzeti jövedelem egyre nagyobb százalékát óhajtja hadifelszerelésekre költeni, ami végeredményben egy mindent elpusztító atomháborúhoz vezetne. Egyre többen ellenzik Begin merev politikáját WASHINGTON D. C. Az amerikai zsidók 37 vezetője, koztuk rabbik, műveszek, irok, egyetemi tanárok, átiratot intézték Begin, Izrael miniszterelnökéhez, melyben kérik, hogy változtassa meg merev álláspontját és hozzon létre egy békeszerződést, amely biztosítja Izrael letet. Az átirat alairói támogatják az izraeli békemozgalom programját, mely “a beke fontosabb, mint egy nagy Izrael” jelszavat tette zászlajára. Az átírat aláírói közt találjuk, többek között, a következőket: Saul Bellow, Nobel-dijas iró, Robert Alter, irodalomtörténeti tanár (Califomiai-egye- tem,Berkeley), Saul Berman, rabbi, Arthur Green, rabbi. MÁJUS ELSEJE ÜNNEPLÉSE SZOMBATON, ÁPRILIS 29-F.N D U. 2.30 ÓRAKOR NEW YORK UNION SQUAREN Követeljük: a munkanélküliéi' munkába állitását. — A szövetségi nyugdíj felemelését. — A hadikiadások csökkentését. A fogyasztási adó megszűntetését. — A kis és középkeresetüek adójanak leszállítását. — A kisebbségiek, egyenjogúságát. A “SALT IT” egyezmény létrehozását.
