Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-13 / 15. szám
Thursday, April 13. 1978. Gyógyfürdők, Balaton, Budapest Fejlesztés osztrák közreműködéssel Dr. Saghy Vilmos belkereskedelmi miniszter ausztriai látogatásakor osztrák—magyar idegenforgalmi megállapodást irt ala. Az APA osztrák hírügynökség es a Vilaggazdasag közlése szerint az osztrák Kontrollbank 4.5 milliárd schilling (300 millió dollár) értékű hitelkeretet biztosit magyarországi idegenforgalmi beruházásokhoz. — Nyugat-magyarországi gyógy fürdőhelyeken — Balfon, Bükfürdőn, Zalakaroson és Hévizén — javasoltuk gyógyszállók építését — nyilatkozott Sivó Tibor minisztériumi főosztályvezető —, valamint a Balaton nyugati es északi reszenek — Keszthelynek, Badacsonynak, Tihanynak és Balatonfűrednek — fejlesztését. Az osztrák közreműködés a szállodákhoz kapcsolódó infrastruktúrára is kiteijedne. Két szálloda építését tervezzük Budapesten: az egyik a pesti, a másik a budai Duna-parton létesülne. A végleges döntés valószínűleg még az idén megszületik. A részletek megtárgyalására májusban osztrák idegenforgalmi delegáció érkezik hazánkba. 32 sor egy gyufaszálon A mikroírás világbaj nokánál Elképzelni is nehez — nem pedig irni — olyan parányi betűket, amelyek a hanglemez barázdái kozott elférnek! Ehmann Lajosnak ez nem jelent különösebb nehézséget: ő a mikroirás világbajnoka. A most 70 esztendős férfi a huszas évek végén arról olvasott, hogy egy bajor fiatalember 26 ezer szót rótt egy postai lapra. Nekilátott: a levelezőlapra 196 betűvel többet irt, mint a bajor. A másik vetélytársát — egy angol bányamérnököt — is lefőzte: 56 ezer szót rótt a postai levelezőlapra. Ezután mind nagyobb teljesítményt ért el. Egy gyufaszálra például 32 sort irt. Negyven filléres bélyegen megörökítette a magyar bélyeg történetét. Ady “Nekünk Mohács kell” cimü versét 4-szer 4 milli- meteres lapocskára jegyezte fel. Éppen az idén 20 esztendeje, hogy elkészítette a világ legkisebb kézzel Írott könyvet: Madach Az ember tragédiáját 45 minilapra rögzítette. A 17-szer 17 milliméteres oldalakra 160 ezer 96 betűt irt. “A mikróirásnak négy fontos kelleke van — állítja a nyugdíjas kereskedő. — Legfontosabb a jo szem. Az orvosok az enyemrol azt állapították meg: nagyit. A biztos kéz sem mellékes. Az én kezem most sem remeg. A kifogástalan íróeszköz is elengedhetetlen követelmény.Tintaceruzáimnak 7—8 centis a hegye, amelynek vege szinte eltűnik a végtelenben. E munkához óriási türelem szükséges: minden harmadik betű kirajzolása után újból és újból kell hegyezni a ceruzát”. A Mohácson élő világbajnok három munkáját a közelmúltban megvásárolta egy kanadai múzeumi társaság. Hajlott kora ellenere ma is rendszeresen dolgozik. Legújabban Petőfi “A Tisza” cimü költeményének miniatűr iratat készítette el. okiit ANYANYELVŰNK Páris vagy Párizs? Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kérdéssel, mi a magyarázata annak, hogy a francia főváros nevét a franciáktól és több nyugati nyelvtől eltérően a magyaros kiejtésnek megfelelően Párizs alakban iijuk. Valószínűleg az idegen nyelvekben használatos Paris forma az óla annak is, hogy sokan bizonytalankodnak a szó írásmódjában. Mielőtt rátérnénk a mai Írott alak magyarázatara, tálán nem lesz érdektelen, ha néhány szót mondunk a név történetéröl. A francia főváros nevét nyelvészeink régen a Paris személynévből eredeztették, de az újabb feltevések szerint a gall nép egy kissé hasonló hangzású nevéből szármázik. A szó Magyar- országon először latin nyelvű szövegekben fordult elő, s ezekben még Paris-nak Írtak, s a szó végi betűt s-nek ejtették. Később a gyakoribb használat következtében kezdett a név megmagyarosodni, s az írott alak Paris lett. A XIX. században általánossá vált a név zs-s ejtese, de meg élt az s-el ejtett régebbi alak is. Ezt igazolja az 1899, évi helyesírási szabályzat, amely még mind a két Írásmódot megengedte: “Paris v. Párizs”. De az 1900-ban megjelent akadémiai szabályzat mar ezt mondja: “Párizs (nem Paris)”. Az idegen szavak s, illetve sz hangjából egyébkent a magyarban gyakran zs lett. Például a latin-görög anisum-ból a magyarban ánizs lett, az északi olasz ris szóból rizs. Hasonló példák még: Jerusalem — Jeruzsálem: Isaac — Izsák, Persia — Perzsia, rosa — rózsa stb. A Párizs szó végi zs-jenek kialakulását segíthette az is, hogy a régi ejtésii Paris alakot főként Párizsban, Párizsba, Párizsból formában használták, s ezekben a b hatására az s hang zs-ve hasonult, s ezekből az ejtett rágós alakokból a népnyelv a Párizs nevet vonta le. A szó magyaros Írásmódjának ellenérveként fel- vethetnók, miért kell ezt a városnevet a kiejtés szerint imunk, hisz Marseille, New York, Chicago stb. írásában nem vesszük figyelembe a kiejtést, hanem megtartjuk az eredeti nevet. Való igaz, hogy a külföldi városok nevének írásában — a latin betűs nyelvekből — általában átvesszük az idegen írásmódot. Van azonban néhány olyan idegen eredetű földrajzi név, amely nyelvünkben mar magyaros formában honosodott meg, s ennek régi hagyománya van; az ilyen földrajzi neveket ezert a magyar kiejtésnek megfelelően Írjuk. Például: Bukarest, Krakkó, Brüsszel, Róma, Varsó, Zágráb, Raina, Visztula stb. A Párizs név is ezek közé tartozik. Szüts László LEGRÉGIBB MAGYAR CÉG FÖLDES UTAZÁSI IRODA 1503 First Avenue, NeW York, N. Y. 10021 ' Tatofon: BÚ W9M — BU «990 AZ ÖSSZES HAJÓ ES LÉGI TÁRSASAGOK HIVATALOS KÉPVISELETE IBUSZ—IKKA—TUZEX rendelések felvétele BEVANDOR! ASI ÜGYEK —ROKONOK KIHOZATALA Az Iroda július *» augusztjsban «oihbatow xirva van CHIOVINI FERENC Lombardia, a Lago Maggiore kies vidéké volt a csalad kibocsátó otthona. Az építész csalad egyik ága a XVII. sz.-ban került Magyarországra, Eger városába. A művészi hajlamú, a szabadságot, a függetlenséget mindennél többre becsülő ősök között a nagyapa a szabadságharc hadbiró-föhadna- gya volt. Édesapja tanári diplomával a zsebében végülis 34 esztendeig fójegyzösködött Besenyszó- gón. Itt született 1899. november 16.-an Chiovini Ferenc. Nincs már meg a régi iskola ott a templommal átellenben, de még ma is gyermekzsivajtol hangos az öreg ovoda a Miller partján, ahol Chiovini gyermekévei teltek. A Milléren túl tágra táruló táj, a homorszögi puszta, a szikes legelőkön az izzó nyári napon tikkadtan pihenő gulya, az esotlen nyarakon könnyen felizzó éjszakai tüzek — ezek az első vizuális élmények, amelyek az érett művész vásznain képpé éretten térnek majd vissza. Mivel édesapja 48-as elveit feladni nem tudta, nem akarta, 1914-ben lemondott állásáról, s a család Tiszapüspokibe költözött. Besenyszög fölött mindig kemény a menny — s főleg az volt annak idején —, élesebbek a kontúrok, szikárabbak az emberek. Tiszapüspoki lágyabb. Tiszának futó retje zöldebb, a folyo fűzfas hajlatai vizet s árnyat egy kent adnak a delelő jószágnak. A lakodalmas kocsi után felverodo por finom függönye mögött puhábban rajzolódnak ki a pántlikás sörényű lovak, a házak, a deszkapalankokhoz támaszkodó bámész menyecskék s öregek. A falu — mint festői élmeny — itt rögződik először a jövendő festő lelkebe. Hosszabb szegedi, róvidebb szolnoki diákevek, s a mar katonaruhában érettségiző 18 eves fiatal útja az iskolapadból egyenesen az első világháború frontjaira vezet. A Kepzoműveszeti Főiskolán Balló Ede, Rudnay Gyula tanítványa volt,, s a közbülső nyarak jászapátiban a magyar történelmi festészet kimagasló alakja, a jo humoru, franciás műveltségű Vágó Pál mellett telnek el. Egy házasságba fonódo muvesz- szerelem szép szálai is itt szövődnek. Olaszországi tanulmanyutja után megpályázza s elnyeri a szolnoki múvésztelep tagságát, amelynek megtartásáért újra meg újra meg kell küzdeni. Termékeny s alkotó másfél évtized következik olyan mesterek társaságában mint Fenyes, Zombori, Szlányi, Pátzay, Bernáth, Mattioni, s a többiek, akiknek hosszabb-róvidebb szolnoki működésé alatt a szolnoki telep hírneve Európát is bejárta mar, Közben 1935-36-ban ösztöndíjasként Romában tanul az Academia di Belle Arti freskószakan. Roma a maga szépségével, műalkotásainak gazdagságával, mozgalmasságával mély benyomást s életre szóló vonzalmat ébreszt benne. Izgalmas, művészt es embert egyként próbára tevő hatalmas munka Aba-Novakkal együtt a jász- szentandrási templom közvéleményt felkavaró freskója. Öt hosszú évtizedet átíveld művészi palyaja töretlen. Barcelona, Velence, Roma, Bécs, Krakkó, Lemberg, Párizs, Moszkva, Tokió, Szófia kiállító- termeinek közönsége látja kepeit. Itthon — Szolnokon kivul — Budapest, Szeged, Pécs reprezentatív kiállításain szerepel s nyer méltó elismerést a szolnoki, Szolnok környéki tajak, emberek világát sajátos izekkel, színekkel ábrázoló kepeivel. TERJESSZE LAPUNKAT __________7
