Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-13 / 15. szám
Thursday, April 13. 1978. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 MUNKÁBAN A HAZAFIAK Időközönként eszmecsere témáját képezi az a kérdés, hogy kik azok, akik szivükön viselik a nemzet érdeket? Kik a hazafiak? Senki sem kételkedik abban, hogy az Egyesült Államok számtalan súlyos problémával küzd és ezek egyik legsulyosabb- ja az infláció, az árak állandó emelkedése. Az áremelkedések különösen es elsősorban a szegényeket sújtják, mert a legrohamosabb áremelkedés az ÉLELMISZEREK és az ORVOSI ELLÁTÁS terén mutatkozik. De karos a folyamat nemcsak a szegényekre, hanem a kö'zeposz- tályra is,mert őket is érinti a kórházi költségek, fűtőolaj, villany szolgál tatás, egyetemi tandijak állandó es rohamos emelkedese. Mindez azt jelenti, hogy a kis- és középkeresetu milliók reszere egyre nehezebb a megélhetés és életszinvona- luk napról napra süllyed. PORONDRA LEPNEK A “HAZAFIAK” Ilyen körülmények kozott tette közzé az ország legnagyobb acélvállalatanak (US. Steel) igazgatója, hogy termékeik árát tonnánként 10 és fél dollárral emelik. Köztudomású, hogy az acél árának emelkedése kihat az egesz nemzetgazdasagra es e döntést követően mindennek az ára emelkedni fog. Csupán pár héttel ezelőtt a United States Steel a többi acelvállalatokkal együtt — arról panaszkodott, hogy nem tudja termékeit az Egyesült Államokban eladni, mert a japan, nyugat-német, belga acélvallalatok olcsóbban adjak termékeiket. Segítségért folyamodtak a szövetségi kormányhoz, amely gyorsan eleget tett az acélbárök kérésének és meghatározott egy árat, melyen alul nem lehet acéltermékét eladni az országban. Az acéltermékek újabb áremelkedését nemcsak a vásárlók erdeket szolgáló szervezetek Ítélték el, de a szövetségi kormány közegek, sót maga Carter elnök is. A ÜSS acelvallalat önkényes áremelese azonban olyan spontan felháborodást váltott ki az országban, hogy a vállalat kénytelen volt profitéhséget korlátozni és az áremelést tonnánként 10 és fél dollárról ot és fél dollárra csökkenteni. De ez még mindig Öt és fél dollárral több, mint amit a nemzet érdeke megkíván. “BOCSÁNATOT KÉRÜNK” e tettére és felszólította, hogy tegyenek lépeseket, mert véleménye szerint Izrael megszegte az USA és Izrael közti egyezményt, mely szerint az USA áltál nyújtott hadifelszereles csupán általános háború esetén használható. Vance külügyminiszter, az izraeli kormányhoz intézett átiratában, azon véleményét nyilvánította, hogy Izrael megszegte a két ország kozott 1952-ben létrejött szerződést, de minden jel szerint nem tesz lépeseket sem ö, sem a Carter-kormány, még pedig azért, mert a jelentések szerint az izraeli kormány “BOCSÁNATOT KERT a cluster bombák” használata miatt. Letartóztattak 4 lelkipásztort Ed Koch, New York varos polgármestere utasítására, a rendőrök letartóztattak négy lelkipásztort:.Rév. Alfred Sharpont, Sima Mleet, Kermit Williams-ot és Norman Portért. A lelkipásztorok azt a “bűnt” követték el, hogy követelték a város polgármesterétől 200.000 munka- nélküli fiatal munkába helyezését a nyár folyamán. Miután Koch polgármester kijelentette, hogy csak 50.000 fiatal reszere van munkaalkalom, a lelkipásztorok ezt elégtelennek találtak es elégedetlensegüket azzal fejezték ki, hogy a polgármester szobájának küszöbére feküdtek. Amikor a polgármester segedje ezt jelentette, Koch kiadta a parancsot a rendőröknek: “El kell őket távolítani”. “És ha ellenállnak? — tettek fel hozza a kérdést, mire ezt válaszolta: “Le kell őket tartóztatni”. így jutott a négy pap a fogolyszállitoba és a rendőrségre, ahol “a kormanykö- zegek munkájának meg- gátlásaval” vádolták ókét. A letartóztatott lelkipásztorok a “We shall overcome” éneklésével mentek a fogolykocsihoz. INGADOZIK CARTER A NEUTRON BOMBA r / i KERDESEBEN Carter elnök a neutron-bomba gyártásának elhalasztásával egyidóben utasította a Pentagont,folytassák a “Lancelövedek” további módosítását. A “Lance-lóvedék”-re tervezik a neutron- bomba felszerelését. WASHINGTON, D.C. Carter elnök latin-amerikai es afrikai körútja előtt döntést hozott, mely megtiltja a neutron-bomba gyártását. Engedett a világméretű tö- meg-megnyilvánul ásnák miliők követelésének. Az elnök e döntése lószivárgott, mielőtt hivatalosan közzétettek volna és megjelent a New York Times április 4.-i szamaban. E hir közzététele nagy megelegedest váltott ló az ország lakosainak nagy többsége körében, de ezzel egyidősen ellenszenvet keltett a Pentagon, a hidegháborút szitok, Ford volt elnök, a Republikánus Part, a reakciós politikusok, mint John C. Stennis demokrata szenátor, részéről. Ez a magyarazata részben annak, hogy Carter elnök április 8.-án megváltoztatta eredeti döntését, hogy elhalasztja a végleges határozatot és attól teszi azt függővé, hogy a Szovjetunió milyen engedményeket ad a “Salt JI” egyezményt célzó tárgyalásokon. Carter elnök eredeti dönteset azzal indokolta, hogy az európai szövetségesek megtagadták nyíltan kijelenteni, hogy hajlandók területükön elhelyezni a neutron-bombáidat. Különösen a Nemet Szövetségi Köztársaság vezetői tartózkodtak ilyen kijelentéstől, mert félték országuk lakosainak felháborodásától. Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió elnöke elitélte Carter ingadozását e kérdésben es kijelentette, hogy a neutron - bomba gyártásának elhalasztása csak bonyolítja a két ország közti viszonyt, es megnehezíti egy kölcsönösen előnyös, egyenlőségre alapozott “SALT II” egyez• t ... * meny létrejöttét. .. • EGYESÜLT NEMZETEK, N.Y. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek főtitkára, az izraeli kormányhoz intézett átiratában követel te az izraeli csapatok azonnali es teljes kivonását Leba- nonból. Lebanon kormánya azonos átiratot intézett az . izraeli kormányhoz. Paul N. McClosky, California republikánus képviselője, aki ellenezte az USA vietnámi szerepét, — felszínre hozta, hogy az izraeli hadirepulökről “csoportosított — cluster-bombákat” zúdítottak palesztinai falvakra, melyek számos artatlan nő, gyermek es aggastyán életét oltották ki. A “Cluster Bomb” hatalmas tartályokba halmozott számos kis bomba, mely robbanás eseten széjjelrepul es a szilánkok nagy térségben, ezrek életét veszelyeztetik. Ezt a tömegpusztító bombát használta az USA legi- flottaja Vietnamban. McClosky képviselő felhívta a külügyminisztérium figyelmet az izraeli hadsereg
