Amerikai Magyar Szó, 1978. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-30 / 13. szám

Mielőtt a hangkinesek elnémulnak... Kossuth, Móricz Hogyan szavalta Petőfi a Nemzeti Dalt? Hogyan zongorázott Liszt Ferenc? “ » Ezt mar soha nem tudjuk meg. De a turini Kossuth hangját hallhatjuk. A mult esztendő óta boltban megvásárolható hanglemezről is. A fonog­ráfhenger jóvoltából, amely az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárában évtizedekig őrizte a szó­noki varázserőt, s amelyről az utolsó pillanatban átmentettek a hangot lemezre. Valóban, az utolsó pillanatban, mert a henger töredezett, az elmúlással vivődik. Hány es hány értékre vár hasonló szerencse az or­szágban? Erre csak általánosítható választ kaphatunk. Sokra. Hosszú idő óta vajúdik egy nemzeti hangtár — nemzeti fonoteka — felállításának ügye. Amig ilyen kozintezpieny nincs, addig múltúnk beszédes tanúi — a különféle hangfelvételek — ellenőrizhetetlen sorsot élnék. Vannak biztos pontok. Ilyen például az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára, amelynek kincsei között dr. Kecskeméti István kalauzolt végig. Jel­képesen persze, mert alighanem hónapok sem len­nének elegendők, hogy sorra vegyük a 75 ezer kottanyomtatvanyt, a 15 ezer zenemű-kéziratot, az 1500 zenetorteneti képet es a több mint ötezer hanglemezt. (De nemcsak zenei felvételek otthona ez a Pollack Mihály téri epület. Itt őrzik például Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Bajor Gizi hang­ját. Az 1950-es évek óta minden Magyarországon készülő lemezt megküldenek ide. A Zeneműtárban vannak allathangok is es ritkaságként egy negyven lemezből álló sorozat, amely az orvosi szivhangokat rögzíti.) A nemzeti fonoteka ügye nem egy emberen mú­lik. Az ügy támogatói közé tartozik az OSZK Zene­Megmentették a Fffivészkert százéves tölgyfáját Ismeretes, hogy Debrecen közepén, a Nagytemp­lom mellett egy nagyobb tó terült el. Lecsapolása után kialakítottak a híressé vált FÜveszkertet, melyben a növényfajták szazait neveltek fel, es a dél­szaki növények szamara úvegházat létesítettek. Ennek a szép kertnek a területet az idők folya­mán beepitettek. Ott létesült a Déri Muzeum es a Nemzeti Bank palotaja is. Az ősi Fuveszkertbol csupán egy száze'ves tölgyfa maradt meg, melyet a parképítés során szerencsésen megkimeltek. Nem- rég fagyöngy lepte el a korona jó részét, ez pedig azt a veszélyt jelentette, hogy elszívja az ó'reg fa nedvét. A napokban végrehajtották a mentési mun­kálatokat, és az elósdi fagyöngy kosarait eltávolí­tották az agak közül. Ilyen módon további ápolás mellett akár újabb száz éven at is adhatja majd a hús árnyékot a Déri térén. A Becsi Interkontinental Szállóban ünnepélyes külsőségek közepette megnyílt a magyar hiradas- és számítástechnikái kiállítás. A Hungexpo es a Ma­gyar Hiradastechnikai Egyesülés közös kiállításán 18 magyar termelő vállalat, több kutatóintézet és négy külkereskedelmi vállalat mutatja be termekéit. Babits beszél mütárának vezetője. A szakember véleményét hal­lom tóle: egységes hangfelvétel-katalógusra, meg­felelő raktárra lenne szükség, hogy a hazai hangfel­vételek megkiinélödjenek a pusztulástól. “Az utol­só percekben járunk, hogy megmentsük őket...” A közgyűjtemények között akadnak jelentősek. Komoly anyagot őriz a Magy ar Rádió, a Színház­történeti Muzeum, a Petőfi Irodalmi Muzeum és a Tudományos Akadémia több intézete. A Zenemű­vésze ti Főiskola és a Bartók Archívum is jelentős felvételekkel rendelkezik. De nagyon sok hangle-, mez magánkézben van. Ezeket a gyűjteményeket sokkal inkább fenyegeti a minőségi romlás veszélye. A szétszórtság a rendezetlenseg különös eseteket szül. Nem is oly régen a Rádió szerkesztői hónapo­kig keresték az országban Kossuth hangját. Vidékre is elutaztak. Csak éppen a szomszédba, az OSZK zeneműtárába nem mentek át. Tehát kell, minél előbb kell a nemzeti fonoteka! De addig is, amig születésnapját ünnepelhetjük, ránk köszöntött egy csöndes évforduló. Idén ótvenesz- tendös a Széchenyi Könyvtár Zeneműtára. A ma­gyar zenetortenet emlekei gyűltek ide — ez a leg­nagyobb hazai hungarika-kottagyujtemény. (A nem­zetközi anyag is rangos. A Haydn-keziratok, amelye­ket Kismartonból hoztak át az első világháború után, tucatjával vonzzák a külföldi kutatókat.) — Keszulnek-e az évfordulóra? — A mi ünnepeink nem dátumokhoz kötődnek. Az igazi ünnep, amikor sikerid egy értéket megmen­tenünk. Mind legrégibb anyagunknak, a Bartfai- gyujtemenynek egyik kötetét, amelynek sikeres restaurálása háromnegyed évig tartott. Valóságos hőstette volt ez a restauráló laboratóriumunknak... KÓsa Csaba 30 pattantyússal a fedélzetén Magyar hadigőzös a szabadságharcban 1848-ban Kossuth Lajos kormánya a Dunagozha- jozási Társaságtól 60.000 pengőért megvásárolta a hatvan lóerős “Franz” gázost, és azt átépítettek ha­di célokra. Tgy az első magyar hadihajó története a szabadságharchoz fűződik. A hajót — Mészáros had­ügyminiszterről — “Országos Magyar Hadigozós Me'szaros”-nak neveztek el. A hajó tüzérségi felsze­relése nyolc darab hatfontos, két darab 12 fontos ágyúból és két darab 7 fontos tarackból állt. A hadigőzös főparancsnoki címét Palóczi László őrnagy kapta meg. Az első magyar hadigozoson a többi között 30 pattantyús és 40 közvitéz szolgait. Az 1848. julius 25.-én felszerelt hadihajó elsó parancsa úgy szólt, hogy óvja meg a Duna mindkét partját az ellenségtől. Palanka előtt esett at az első tűzkeresztsegen, később a szerb felkelője különit- ménvevel harcolt. Novemberben az óbudai teli ki­kötőbe rendelték, s amikor Windischgrátz bevonult Budapestre, a gőzös az osztrákok kezere került. További sorsa ismeretlen. TERTESSZE LAPUNKAT ! A cukorrépatermesztés egyik alföldi központjában, Kábán épül a Hajdúsági Cukorgyár. Lengyel—magyar államközi egyezmény értelmében az új gyárat a lengyel Polimax Cekop Vállalat építi. A kivitelezésen kétezer lengyel szakember dolgozik. A cukorgyár naponta 600 vagon, egy-egy kampányban 65—70 ezer vagon cukor­répát dolgoz majd fel. Képünkön a készülő kétezer va- gonos betonsilók * Évente ötször kondul Harangóriás keltette Melyzengesű harangszo ébresztette egyik reggel Szeged lakosságát; a fogadalmi templomban meg­szólalt a “hősök harangja” emlékeztetőül a 99 évvel ezelőtti nagy árvízre. A 8.5 tonnás harangóriást évente mindössze ötször kongatják meg, a jeles ün­nepek mellett az 1899. március 12.-i árvíz évfordu­lóján. Ezzel is emlékeztetik a lakosságot az évszáza­da lezajlott katasztrófa'ra, amely öt és fél ezer lakó­házat, a város épületeinek 93 százalékát rombadón- totte. Annak idején az árvíz 806 centimeteres víz­állásnál fórt a varosra, azóta — 1970-ben — 961 cen­timétert is elviseltek a megerősített gátak. Most el­készült az impozáns, betonlepcsÓs partfal, amely meg nagyobb biztonságot nyüjt a varosnak, bár pillanatnyilag semmi sem veszélyezteti a nyugalmat: a Tisza ismét kilepett ugyan medréből, de hullámai mindössze 600 centiméteres vízállásnak megfelelő­en mossak a partokat. Árvízi emlékmű felállításával készül a város a katasztrófa jövő évi centenáriumára. Szegedet e -______________óhaza.________________ Thursday, March 30. 1978. «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I MEGJELENT A MAGYAR NAPTÁR 160 OLDALON SOK ERDEKES CIKKET, ELBESZÉLÉST, VERSET, TUDOMÁNYOS ISMERTETŐ ÍRÁST TALÁL AZ OLVASÓ ARA: HÁROM DOLLAR Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 L..*-------...____J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents